Epinephelus
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Eocén - jelen[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 Epinephelus analogus | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Epinephelus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Epinephelus témájú kategóriát. |
Az Epinephelus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a fűrészfogú sügérfélék (Serranidae) családjába tartozó nem.
Tudnivalók
Az Epinephelus-fajok mindhárom óceánban előfordulnak, főleg azok trópusi és szubtrópusi részein. A legtöbb faj az Indiai- és a Csendes-óceánokban, vagy főképp azok határán található meg; azonban az Atlanti-óceánnak is megvannak a saját fajai. A méretük fajtól függően igen változó, akár 12,5-270 centiméter között mozog. Mindegyikük ragadozó életmódot folytat; felfalnak mindent ami a nagy szájukba belefér.
Rendszerezés
A nembe az alábbi 87 faj tartozik:
- Epinephelus adscensionis (Osbeck, 1765)
- fűrészesfogú sügér (Epinephelus aeneus) (É. Geoffroy Saint-Hilaire, 1817)
- Epinephelus akaara (Temminck & Schlegel, 1842)
- Epinephelus albomarginatus Boulenger, 1903
- Epinephelus amblycephalus (Bleeker, 1857)
- Epinephelus analogus Gill, 1863
- Epinephelus andersoni Boulenger, 1903
- Epinephelus areolatus (Forsskål, 1775)
- Epinephelus awoara (Temminck & Schlegel, 1842)
- Epinephelus bilobatus Randall & Allen, 1987
- Epinephelus bleekeri (Vaillant, 1878)
- Epinephelus bontoides (Bleeker, 1855)
- Epinephelus bruneus Bloch, 1793
- Epinephelus caninus (Valenciennes, 1843)
- Epinephelus chabaudi (Castelnau, 1861)
- Epinephelus chlorocephalus (Valenciennes, 1830)
- Epinephelus chlorostigma (Valenciennes, 1828)
- Epinephelus cifuentesi Lavenberg & Grove, 1993
- Epinephelus clippertonensis Allen & Robertson, 1999
- Epinephelus coeruleopunctatus (Bloch, 1790)
- Epinephelus coioides (Hamilton, 1822)
- Epinephelus corallicola (Valenciennes, 1828)
- Epinephelus costae (Steindachner, 1878)
- Epinephelus cyanopodus (Richardson, 1846)
- Epinephelus daemelii (Günther, 1876)
- Epinephelus darwinensis Randall & Heemstra, 1991
- Epinephelus diacanthus (Valenciennes, 1828)
- Epinephelus drummondhayi Goode & Bean, 1878
- Epinephelus epistictus (Temminck & Schlegel, 1842)
- Epinephelus erythrurus (Valenciennes, 1828)
- Epinephelus fasciatomaculosus (Peters, 1865)
- Epinephelus fasciatus (Forsskål, 1775)
- Epinephelus faveatus (Valenciennes, 1828)
- Epinephelus flavocaeruleus (Lacepède, 1802)
- Epinephelus fuscoguttatus (Forsskål, 1775)
- Epinephelus gabriellae Randall & Heemstra, 1991
- Epinephelus goreensis (Valenciennes, 1830)
- Epinephelus guttatus (Linnaeus, 1758)
- Epinephelus heniochus Fowler, 1904
- Epinephelus hexagonatus (Forster, 1801)
- Epinephelus howlandi (Günther, 1873)
- Epinephelus indistinctus Randall & Heemstra, 1991
- Epinephelus irroratus (Forster, 1801)
- Epinephelus itajara (Lichtenstein, 1822)
- Epinephelus labriformis (Jenyns, 1840)
- Epinephelus lanceolatus (Bloch, 1790)
- Epinephelus latifasciatus (Temminck & Schlegel, 1842)
- Epinephelus lebretonianus (Hombron & Jacquinot, 1853)
- Epinephelus longispinis (Kner, 1864)
- Epinephelus macrospilos (Bleeker, 1855)
- Epinephelus maculatus (Bloch, 1790)
- Epinephelus magniscuttis Postel, Fourmanoir & Guézé, 1963
- Epinephelus malabaricus (Bloch & Schneider, 1801)
- barna fűrészessügér (Epinephelus marginatus) (Lowe, 1834)
- Epinephelus melanostigma Schultz, 1953
- Epinephelus merra Bloch, 1793
- Epinephelus miliaris (Valenciennes, 1830)
- Epinephelus morio (Valenciennes, 1828)
- Epinephelus morrhua (Valenciennes, 1833)
- Epinephelus multinotatus (Peters, 1876)
- Epinephelus ongus (Bloch, 1790)
- Epinephelus poecilonotus (Temminck & Schlegel, 1842)
- Epinephelus polylepis Randall & Heemstra, 1991
- Epinephelus polyphekadion (Bleeker, 1849)
- Epinephelus polystigma (Bleeker, 1853)
- Epinephelus posteli Fourmanoir & Crosnier, 1964
- Epinephelus quinquefasciatus (Bocourt, 1868)
- Epinephelus quoyanus (Valenciennes, 1830)
- Epinephelus radiatus (Day, 1868)
- Epinephelus retouti Bleeker, 1868
- Epinephelus rivulatus (Valenciennes, 1830)
- Epinephelus sexfasciatus (Valenciennes, 1828)
- Epinephelus socialis (Günther, 1873)
- Epinephelus spilotoceps Schultz, 1953
- Epinephelus stictus Randall & Allen, 1987
- Epinephelus stoliczkae (Day, 1875)
- nyugat-indiai csíkos sügér (Epinephelus striatus) (Bloch, 1792)
- Epinephelus suborbitalis Amaoka & Randall, 1990
- Epinephelus summana (Forsskål, 1775)
- fekete fűrészessügér (Epinephelus tauvina) (Forsskål, 1775)
- Epinephelus timorensis Randall & Allen, 1987
- Epinephelus trimaculatus (Valenciennes, 1828)
- Epinephelus trophis Randall & Allen, 1987
- Epinephelus tuamotuensis Fourmanoir, 1971
- Epinephelus tukula Morgans, 1959
- Epinephelus undulatostriatus (Peters, 1866)
- Epinephelus undulosus (Quoy & Gaimard, 1824)
Jegyzetek
- ↑ Sepkoski, J.J.Jr (2002): A Compendium of Fossil Marine Animal Genera. Archiválva 2011. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben. Bulletins of American Paleontology, 363: 1-560.
Források
- Epinephelus FishBase
- Heemstra, P.C. and J.E. Randall, 1993. FAO Species Catalogue. Vol. 16. Groupers of the world (family Serranidae, subfamily Epinephelinae). An annotated and illustrated catalogue of the grouper, rockcod, hind, coral grouper and lyretail species known to date. Rome: FAO. FAO Fish. Synop. 125(16):382 p.
- Randall, J.E.; Bogorodsky, S.V.; Krupp, F.; Rose, J.M.; Fricke, R. 2013: Epinephelus geoffroyi (Klunzinger, 1870) (Pisces: Serranidae), a valid species of grouper endemic to the Red Sea and Gulf of Aden. Zootaxa 3641(5): 524–532. doi: 10.11646/zootaxa.3641.5.2 reference page
- Rothman, S.B.S., Stern, N. & Goren, M. 2016. First record of the Indo-Pacific areolate grouper Epinephelus areolatus (Forsskål, 1775) (Perciformes: Epinephelidae) in the Mediterranean Sea. Zootaxa 4067(4): 479–483. doi: 10.11646/zootaxa.4067.4.7. reference page
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
