Ereky István

Ereky István

Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből.
Született	1876. december 26. Esztergom, Magyarország
Elhunyt	1943. május 21. (66 évesen) Budapest, Magyarország, Lipótfán temették el.
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	jogász, egyetemi tanár, MTA tag
Kitüntetései	Lásd a Kitüntetések szakaszban
A Wikimédia Commons tartalmaz Ereky István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ereky István (Esztergom, 1876. december 26. – Budapest,1943. május 21.) egyetemi tanár, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1921, rendes: 1934). Somogy vármegyei Lipótfán, családi sírboltba temették.

Kutatási területe: A helyhatósági önkormányzat. A közigazgatási jog kútfőinek, rendszerének és tárgykörének kérdései. Jogtörténet, jogszociológia.

Életpályája

Ereky István Wittmann István fiaként Esztergomban született 1876. december 26-án. A Wittmann nevet a család 1893-ban változtatta Erekyre. Jogi egyetemi tanulmányait a budapesti és Bécsi Egyetemen folytatta. 1898-ban az állam- és jogtudományi doktori oklevelet, 1909-ben pedig a közigazgatási jogi tanári képesítést a budapesti tudományegyetemen szerezte. A jogi pályán 1898-ban indult el, előbb joggyakornok a budapesti Büntető Járásbíróságon, aztán aljegyző és jegyző a rétsági, illetve a sümegi Járásbíróságon, majd tanácsjegyző a győri Ítélőtáblán. 28 éves, amikor a jogtörténet, a közigazgatás és a statisztika rendkívüli tanáraként meghívták az eperjesi Evangélikus Jogakadémiára, ahol 1909-től – már a tanári képesítés birtokában – rendes tanárrá nevezték ki. 1909-ben a Budapesti Egyetemen magántanárrá képesítették. 1910-ben a kultusztárca megbízásából egy évre Angliába ment az ottani helyi önkormányzatok, az egyetemi oktatási rendszer és a szociológia tanulmányozására. Eperjesről 1914-ben a már két éve működő, Erzsébet királynéról elnevezett, pozsonyi egyetemre került – közigazgatási és pénzügyi jogi nyilvános rendes tanárnak. Ebben az időszakban előbbi tárgyakból a magyaróvári Gazdasági Akadémián is tartott órákat. Pozsonyból – a világháború utáni zűrzavaros helyzet és a csehszlovák kiutasítás miatt – távozni kényszerült. 1921 szeptemberétől 1940 októberéig a Szegedi Ferenc József Tudományegyetemen folytatta oktatói és tudományos tevékenységét a Magyar közigazgatási és pénzügyi jogi tanszéken, ahol 1922-től megbízott, majd 1925-től kinevezett tanszékvezetőként működött. Közben 1921-től 1927-ig és 1938–1940-ben magyar alkotmány- és jogtörténetet is tanított. Az 1923–1924-es, az 1931–1932-es és az 1939–1940-es tanévre a Jog- és Államtudományi Kar dékánjává, 1938–1939-ben pedig rektorrá is megválasztották. Ő volt a két világháború közti időszak ismert szegedi közigazgatási jogásza. A szegedi egyetem kolozsvári visszaköltözését követően, 1940 végétől haláláig a pécsi egyetemen ugyancsak a közigazgatási és pénzügyi jog professzora volt.

1921-ben választották meg az MTA levelező, 1934-ben rendes tagjának. Számos tudományos és társadalmi tisztséget töltött be.

1930-ban kiemelkedő oktatói és jogtudósi munkásságáért megkapta a legmagasabb hivatalos kulturális kitüntetést, a Corvin-koszorút.

Szabadidejében szívesen foglalkozott műfordítással, Béranger, Victor Hugo és Lenau versfordításai jelentek meg.

Munkássága

Tudományos munkássága elején magánjogi kérdésekkel foglalkozott, a polgári törvénykönyv tervezetéről több tanulmánya jelent meg, amelyek a közjoggal is érintkeztek. Emellett a jogtörténet, az alkotmányjog, a jogelmélet és jogbölcselet területén is jártasságról tett tanúbizonyságot. Az 1900-as évek második felétől egyre nagyobb mértékben a közigazgatási jogi (és részben a velük határos alkotmányjogi) témák kerültek kutatásainak előterébe. A vármegyei, a városi és községi önkormányzatok, valamint a közigazgatási jog rendszerének különböző aspektusait minden oldalról megvilágítva, részletekig hatóan és egyes szociológiai vonatkozásait is elemezve, jelentős terjedelmű műveket alkotott. A közigazgatás jogdogmatikai irányzatát magas szinten képviselte, és új elemekkel gazdagította a közigazgatás-tudományt, a vizsgált kérdések történelmi fejlődésének bemutatásával és nemzetközi összehasonlításával. Szakterületeinek részkérdéseiben is számos cikket és tanulmányt publikált, ezek nagy részét a Magyar Jogász Újság, a Jogtudományi Közlöny, a Budapesti Szemle, a Magyar Jogászegyleti Értekezések, az Akadémiai Értesítő, a Társadalomtudomány, a Városi Szemle, a Magyar Közigazgatás és a Pannonia című folyóiratokban tette közzé. A szegedi egyetemi kiadvány (Acta Litterarum ac Scientiarum Szeged) szerkesztőbizottságának hosszú ideig elnöke volt.

Művei

Tanulmányok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete köréből. Budapest: Franklin, 1903. XII, 390 p.
A magyar helyhatósági önkormányzat: vármegyék és községek. Budapest: Grill, 1908. 1-2 kötet

1.kötet: 359 p.
2.kötet: 387 p.
Tanulmányok a vármegyei önkormányzat köréből. Budapest: Grill, 1908. VIII, 332 p.
A magyar helyhatósági önkormányzat: vármegyék és községek. Budapest : Grill, 1910.
A többes szavazat Angliában. Budapest: Franklin Ny., 1912. [3], 76-94. p.
Jogtörténelmi és közigazgatási jogi tanulmányok. Eperjes: Sziklai H., 1917. 2 db
1.kötet: 402 p.
2.kötet: 686 p.
A magyar trón megüresedésének kérdéséhez. Budapest: Pallas, 1921. 37 p.
A közigazgatási jog kialakulása Franciaországban. Pécs: Dunántúl, 1925. 42 p.
A magyar felsőház. Budapest: Magyar Társadalomtudományi Társulat, 1925. 36 p.
A tárgyi és alanyi jogok dualismusa: az alanyi közjogok rendszere. Pécs: Dunántúl Egyetemi Ny, 1928. 123 p.
Közigazgatási jogi jegyzetek. Szeged: Szent István Társulat szegedi fiókja, 1931. 438 p.
Közigazgatási reform és a nagyvárosok önkormányzata. Budapest, 1932. (Az MTA nagyjutalmát nyerte el.)
Önkormányzat az Északamerikai Egyesült Államokban. Budapest: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, 1934. 88 p.
Egy jogtörténelmi vonatkozású per irataiból: 1.. Szeged : Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt., 1935. 23 p.
A közigazgatási aktusok által okozott sérelmek hatósági orvoslása. Szeged: Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt., 1935. 37 p.
Egyetemi reform : az egyetemi szelekció reformja. Szeged: M. Kir. Ferencz József-Tud.egy. Barátainak Egyesülete, 1937. 237 p.
Az egyetemi vizsgálatok és szigorlatok kérdése általában. Budapest: Egyetemi Ny., 1937. 34 p.
Hozzászólás az 1936. évi Országos Felsőoktatási kongresszus jogi és közgazdasági szakosztályán tartott előadásokhoz. Budapest: Egyetemi Ny., 1937. 7 p.
The origin of modern local government in Hungary. Budapest: Society of the Hungarian Quarterly, 1938. 12 p.
Közigazgatás és önkormányzat. Budapest, 1939
A tárgyi jog dualizmusza. Budapest: Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1939. 38 p.
A modern magyar közigazgatás kialakulása. Pécs,1942. 65 p.
Adalékok a modern magyar pénzügyi közigazgatás kialakulásához. Pécs : Dunántúl, 1943. 29 p.

Műveinek újabb kiadásai

Ereky István: Közigazgatás és önkormányzat. Koi Gyula bevezető tanulmányával. Államtudományi klasszikusok 8. (Sorozatszerkesztők: Patyi András - Trócsányi László). Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó Nonprofit Kft. – Ludovika Press (2020) , 433 p. ISBN 9789635313723 ISBN 9789635313730

Tudományos tisztség

MTA Jogtudományi Bizottság tag (1929-1942)
Országos Felsőoktatási Tanács, tag
Országos Ösztöndíjtanács, meghívott tag

Társasági tagság

Magyar Jogászegylet Közigazgatási Szakosztály, alelnök

Kitüntetések

Sztrókay-díj (1923)
Marczibányi-díj (1930)
Corvin-koszorú (1930)
MTA nagyjutalma (1939)
Észt Vörös Kereszt II. o. 1. fokozat

Irodalom

Ereky István. [nekrológ] = Magyarország, 1943. május 24. p.8.
Ereky István (1876–1943). In A magyar közigazgatás-tudomány klasszikusai: 1874–1947. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1988. p.241–243.
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. VII. kötet. Budapest: Argumentum–MTA Könyvtára, 1990. p.685–688.
Koi Gyula: A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary iskola koráig. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. 487. (Erekyről lásd: 281-286). ISBN 978-615-5344-64-0
Koi Gyula: Ereky István élete és munkái. Államtudományi Műhelytanulmányok III. évf. (2018) 11. sz. 1-11.
Koi Gyula: „Az állami cselekvés egységét [...] biztosítani kell.” Bevezető tanulmány Ereky István Közigazgatás és önkormányzat című művéhez. In: Ereky István; Koi Gyula: Közigazgatás és önkormányzat. Koi Gyula bevezető tanulmányával. Budapest, Magyarország : Ludovika Egyetemi Kiadó Nonprofit Kft. – Ludovika Press (2020) 433 p. p. 1-56.
Kornis Gyula: A jogtudomány egysége. Ereky István. In Kornis Gyula: Tudós fejek. Budapest: Franklin, 1942. p.41–42.
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. I. kötet Glatz Ferenc (főszerk.). Budapest: MTA Társadalomkutató Központ–Tudománytár, 2003. p. 308–309.
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-1975. Bp. MTA, 1975. 66. p.
Polner Ödön: Ereky István munkássága. Közigazgatástudomány, VII. évf. 1944. 3-4. szám. 69-110. p.
Szegedi egyetemi almanach, 1921–1995. Szeged: Hungaria, 1996. p.36.
Ereky István. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem. TGYO Blog. ^[1]

Pécsi Tudományegyetem jegyzőkönyvek. 1914-1963.^[2]

Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998.

Jegyzetek

↑ A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem (magyar nyelven). TGYO Blog, 2020. május 21. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
↑ Pécsi Tudományegyetem jegyzőkönyvek | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. január 9.)

Források

Ereky István életrajza. Országgyűlési Könyvtár. Magyar Jogi Portá
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 439. o.
Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Ereky István lásd 36. p.