Euclid

Ez a szócikk vagy bekezdés egy nemrég befejezett, jelenleg zajló, a közeljövőben induló, vagy tervezett űrexpedícióról szól. Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2024. február 14.

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Euclid (egyértelműsítő lap).

Euclid
Ország	nincs
Űrügynökség	Európai Űrügynökség
Gyártó	Thales Alenia Space Airbus Defence and Space Beyond Gravity OHB SE
Típus	Űrtávcső
Küldetés
Indítás dátuma	2023. július 1.
Indítás helye	SLC–40
Hordozórakéta	Falcon 9 Block 5
Élettartam	5 év (tervezett)
Tömeg	2160
Pályaelemek
Pálya	Nap-Föld L2
COSPAR azonosító	2023-092A
SCN	57209
Sablon • Wikidata • Segítség

A Euclid (Alexandriai Euklidész ókori görög matematikus, a „geometria atyja” neve után) az Európai Űrügynökség űrtávcsöve, melyet a sötét anyag és a sötét energia tulajdonságainak, ezen keresztül az Univerzum geometriájának jobb megismerésére terveznek. 2023. július 1-jén indították a Nap–Föld rendszer L₂ Lagrange-pontjába.^[1]

Története

Az ESA Cosmic Vision 2015-2025 programjának felhívására eredetileg két, egymáshoz hasonló küldetésre adtak be pályázatot. A Dark Universe Explorer (DUNE, magyarul Sötét univerzum felfedező, a név utalás a Frank Herbert A Dűne című regényére) a sötét anyag eloszlását a galaxisok körüli gyenge gravitációs lencséket tervezte feltérképezni, a Spectroscopic All Sky Cosmic Explorer (SPACE, angolul űr, a rövidítés jelentése Színképi teljes-ég kozmikus felfedező) pedig a galaxisok vöröseltolódásának mérésével térbeli eloszlásukat tervezte felmérni. A Euclid a két tervezett küldetés egyesítésével (az érzékelők egy, közös távcsőre építésével) jött létre.

Felépítése

Az 1,2 méter átmérőjű Korsch–rendszerű űrtávcső a teljes égbolt mintegy felén, 20 000 négyzetfokos területen (a Tejút által nem takart részen) fogja a z=2-nél kisebb vöröseltolódású (mintegy 10 milliárd fényévnél közelebbi) galaxisokat fényképezni a látható fényben, 24,5 magnitúdós határfényességig, valamint a közeli infravörös három (Y, J, H) sávjában a teljes látómezőre fotometriát fog végezni. (Ebből meg lehet becsülni minden egyes galaxis távolságát). Minden egyes látómezőben körülbelül 100 kiválasztott, 22 magnitúdónál fényesebb galaxisra (λ/Δλ=400 pontosságú) színképelemzést is el fog végezni az infravörös tartományban, ez a kiválasztott galaxisok távolságának pontosabb mérését teszi lehetővé. Emellett egy kisebb, 40 négyzetfokos területen egy nagyobb érzékenységű felmérést is el fognak végezni.

Fedélzeti műszerek

• A látható fény tartományában (530–920 nm) működő CCD-s képalkotó műszer a gyenge gravitációs lencsézés észlelésére
• Közeli infravörös (NIR) fotométer
• Közeli infravörös spektrométer

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• A Euclid honlapja