Exhumálás

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

Az exhumálás a. m. a halott kiásása (latinul: exhumatio) rövidebb-hosszabb idővel az emberi holttest vagy maradványainak eltemetése után azonosítási vagy bűnügyi okból, vagy más helyen (esetleg díszsírban) történő elhelyezése végett történő kiásását jelenti.

Története

Fenti okokból már az ókorban is hajtottak végre exhumálást, amikor a holttest nem hamvasztás után került eltemetése helyére.

Magyarországon

Az exhumálás hazánkban a 19. század végén csakis közigazgatási hatósági engedély alapján történhetett; megtagadandó volt az engedély, ha a kiásás közegészségügyi veszéllyel járónak látszott (1876. XIV. tc. és 1875. évi 25194. sz. belügyminiszteri rendelet). Hogy ki rendelheti el a halott kiásását a büntető bírói- vagy rendőrhatóság, azt a büntetőeljárás és előnyomozásra fennálló szabályok határozzák meg.