Félcsoport

A matematikában az asszociatív grupoidokat félcsoportoknak nevezzük. Részletesebben ez azt jelenti, hogy a félcsoport egy olyan egyműveletes ( S ; ) {\displaystyle (S;*)} algebrai struktúra, amelyben a {\displaystyle *} binér művelet asszociatív. Ha a {\displaystyle *} művelet kommutatív is, akkor kommutatív félcsoportról beszélünk.

Definíció

Legyen ( S ; ) {\displaystyle (S;*)} tetszőleges grupoid. Azt mondjuk, hogy ( S ; ) {\displaystyle (S;*)} félcsoport, ha a {\displaystyle *} művelet asszociatív, azaz ha az S {\displaystyle S} un. alaphalmaz tetszőleges a , b , c {\displaystyle a,b,c} elemeire a ( b c ) = ( a b ) c {\displaystyle a*(b*c)=(a*b)*c} teljesül. Ha a {\displaystyle *} művelet kommutatív is, azaz a b = b a {\displaystyle a*b=b*a} teljesül tetszőleges a , b S {\displaystyle a,b\in S} elemekre, akkor kommutatív félcsoportról beszélünk.

Tetszőleges ( S ; ) {\displaystyle (S;*)} félcsoportban érvényes az általános asszociativitás törvénye, azaz a {\displaystyle *} művelet eredménye nem függ a zárójelezéstől, csupán a vizsgált kifejezésben szereplő elemek sorrendjétől. Kommutatív félcsoportban érvényes az általános kommutativitás törvénye, azaz a művelet eredménye nem csak a zárójelezéstől független, hanem a kifejezésben szereplő elemek sorrendjétől is.

Egy ( S ; ) {\displaystyle (S;*)} félcsoport tetszőleges a {\displaystyle a} eleme esetén az a a {\displaystyle a*a} elemet kétféleképpen szoktuk jelölni. Vagy (a számok összegének mintájára) 2 a {\displaystyle 2a} , vagy pedig (a számok szorzatának mintájára) a 2 {\displaystyle a^{2}} módon. Ilyenkor azt is szoktuk mondani, hogy (az első esetben) additív írásmódot, illetve (a második esetben) multiplikatív írásmódot használunk, a művelet jeleként pedig az összeadás, illetve a szorzás jelét használjuk; multiplikatív írásmód esetén gyakran el is hagyjuk a szorzás jelét: a b {\displaystyle a\cdot b} helyett a b {\displaystyle ab} -t írunk. Additív írásmód esetén az n {\displaystyle n} -tagú a + + a {\displaystyle a+\cdots +a} összeget n a {\displaystyle na} , multiplikatív írásmód esetén az n {\displaystyle n} -tényezős a a {\displaystyle a\cdots a} szorzatot a n {\displaystyle a^{n}} módon jelöljük; itt n {\displaystyle n} pozitív egész szám. Egy félcsoport tetszőleges a {\displaystyle a} és b {\displaystyle b} elemeire és tetszőleges n , m {\displaystyle n,m} pozitív egészekre érvényesek az alábbiak.

Additív írásmód esetén:

  • ( n + m ) a = n a + m a , {\displaystyle (n+m)a=na+ma,}
  • ( n m ) a = n ( m a ) = m ( n a ) , {\displaystyle (nm)a=n(ma)=m(na),}
  • Ha a félcsoport kommutatív, akkor n ( a + b ) = n a + n b . {\displaystyle n(a+b)=na+nb.}

Multiplikatív írásmód esetén:

  • a ( n + m ) = a n a m , {\displaystyle a^{(n+m)}=a^{n}a^{m},}
  • a ( n m ) = ( a n ) m = ( a m ) n , {\displaystyle a^{(nm)}=(a^{n})^{m}=(a^{m})^{n},}
  • Ha a félcsoport kommutatív, akkor ( a b ) n = a n b n . {\displaystyle (ab)^{n}=a^{n}b^{n}.}

A továbbiakban multiplikatív írásmódot használunk, és a félcsoportokat csak az alaphalmazukkal jelöljük.

Részfélcsoport, ideál

Egy S {\displaystyle S} félcsoport részfélcsoportján az S {\displaystyle S} halmaz olyan nem üres B {\displaystyle B} részhalmazát értjük, amely maga is félcsoport az S {\displaystyle S} -beli műveletre nézve, azaz tetszőleges b 1 , b 2 B {\displaystyle b_{1},b_{2}\in B} elemek esetén b 1 b 2 B {\displaystyle b_{1}b_{2}\in B} .

Egy S {\displaystyle S} félcsoport B {\displaystyle B} részfélcsoportját az S {\displaystyle S} egy bal (jobb) oldali ideáljának nevezzük, ha tetszőleges s S {\displaystyle s\in S} és b B {\displaystyle b\in B} elemekre s b B {\displaystyle sb\in B} ( b s B {\displaystyle bs\in B} ) teljesül. Ha B {\displaystyle B} az S {\displaystyle S} bal oldali és egyben jobb oldali ideálja is, akkor B {\displaystyle B} -ről azt mondjuk, hogy az S {\displaystyle S} egy ideálja. Minden S {\displaystyle S} félcsoportnak S {\displaystyle S} egy bal oldali ideálja (jobb oldali ideálja, ideálja). Ha S {\displaystyle S} -nek nincs önmagától különböző (azaz valódi) bal oldali ideálja (jobb oldali ideálja, ideálja), akkor az S {\displaystyle S} félcsoportot bal egyszerű (jobb egyszerű, egyszerű) félcsoportnak nevezzük.

Kitüntetett elemek félcsoportban

Azt mondjuk, hogy egy S {\displaystyle S} félcsoport e {\displaystyle e} eleme a félcsoport bal (jobb) oldali egységeleme, ha tetszőleges a S {\displaystyle a\in S} elemre e a = a {\displaystyle ea=a} ( a e = a {\displaystyle ae=a} ) teljesül. Egy félcsoport valamely elemét a félcsoport egységelemének nevezzük, ha az a félcsoport bal oldali és egyben jobb oldali egységeleme is. Minden félcsoportnak legfeljebb egy egységeleme van. Egy egységelemes félcsoportot monoidnak nevezünk.

Akkor mondjuk, hogy egy e {\displaystyle e} egységelemes S {\displaystyle S} félcsoport b {\displaystyle b} eleme egy a S {\displaystyle a\in S} elem bal (jobb) oldali inverze, ha b a = e {\displaystyle ba=e} ( a b = e {\displaystyle ab=e} ). A b {\displaystyle b} elemet az a {\displaystyle a} elem inverzének nevezzük, ha b {\displaystyle b} az a {\displaystyle a} -nak bal oldali és egyben jobb oldali inverze is. Egy monoid minden elemének legfeljebb egy inverze van.

Egy olyan monoidot, amelyben minden elemnek van inverze, csoportnak nevezünk.

Egy S {\displaystyle S} félcsoport 0 {\displaystyle 0} eleméről azt mondjuk, hogy a félcsoport bal (jobb) oldali nulleleme, ha tetszőleges a S {\displaystyle a\in S} elemre 0 a = 0 {\displaystyle 0a=0} ( a 0 = 0 {\displaystyle a0=0} ) teljesül. Egy félcsoport valamely elemét a félcsoport nullelemének nevezzük, ha az a félcsoport bal oldali és egyben jobb oldali nullelem is.

Egy félcsoport e {\displaystyle e} elemét idempotens elemnek nevezzük, ha e 2 = e {\displaystyle e^{2}=e} . Egy félcsoport egységeleme, illetve nulleleme idempotens elemek. Kötegen olyan félcsoportot értünk, melynek minden eleme idempotens elem. Egy kommutatív köteget félhálónak nevezünk.

Egy S {\displaystyle S} félcsoport a {\displaystyle a} eleméről azt mondjuk, hogy a félcsoport reguláris eleme, ha van S {\displaystyle S} -nek olyan x {\displaystyle x} eleme, melyre a x a = a {\displaystyle axa=a} teljesül. Világos, hogy egy félcsoport minden idempotens eleme reguláris elem. Egy olyan félcsoportot, melyben minden elem reguláris elem reguláris félcsoportnak nevezünk.

Egy S {\displaystyle S} félcsoport b {\displaystyle b} eleméről azt mondjuk, hogy egy a S {\displaystyle a\in S} elem Neumann-féle inverze, ha a b a = a {\displaystyle aba=a} és b a b = b {\displaystyle bab=b} . Világos, hogy ha b {\displaystyle b} Neumann-féle inverze a {\displaystyle a} -nak, akkor a {\displaystyle a} Neumann-féle inverze b {\displaystyle b} -nek (azaz a {\displaystyle a} és b {\displaystyle b} egymás Neumann-féle inverzei). Könnyen ellenőrizhető, hogy ha a {\displaystyle a} egy S {\displaystyle S} félcsoport reguláris eleme úgy, hogy a x a = a {\displaystyle axa=a} , akkor a {\displaystyle a} és x a x {\displaystyle xax} egymás Neumann-féle inverzei. Ha egy reguláris félcsoportban minden elemnek pontosan egy Neumann-féle inverze van, akkor a félcsoportot inverz félcsoportnak nevezzük.

Példák félcsoportokra

  • A természetes számok halmaza az összeadás művelettel.
  • A természetes számok halmaza a szorzás művelettel.
  • Tetszőleges L {\displaystyle L} nem üres halmaz az a b := a {\displaystyle a*b:=a} ( a , b L {\displaystyle a,b\in L} ) művelettel. Ebben a félcsoportban minden elem jobb oldali egységelem, és minden elem bal oldali nullelem (az ilyen félcsoportokat balzéró félcsoportoknak nevezzük). L {\displaystyle L} minden eleme idempotens elem, tehát L {\displaystyle L} egy köteg.
  • Tetszőleges R {\displaystyle R} nem üres halmaz az a b := b {\displaystyle a*b:=b} ( a , b R {\displaystyle a,b\in R} ) művelettel. Ebben a félcsoportban minden elem bal oldali egységelem, és minden elem jobb oldali nullelem (az ilyen félcsoportokat jobbzéró félcsoportoknak nevezzük). R {\displaystyle R} minden eleme idempotens elem, tehát R {\displaystyle R} egy köteg.
  • Tetszőleges X {\displaystyle X} és Y {\displaystyle Y} nem üres halmazok esetén az X × Y {\displaystyle X\times Y} Descartes szorzat, ahol a művelet a következőképpen van értelmezve ( x 1 , y 1 ) ( x 2 , y 2 ) = ( x 1 , y 2 ) {\displaystyle (x_{1},y_{1})(x_{2},y_{2})=(x_{1},y_{2})} . Ez a félcsoport egy speciális köteg; az ilyen félcsoportot derékszögű kötegnek nevezzük.
  • Tetszőleges nem üres X {\displaystyle X} halmaz összes önmagába való egyértelmű leképezéseinek (azaz transzformációinak) T X {\displaystyle T_{X}} halmaza, ahol a művelet a leképezések szokásos kompozíciója. Ezt a félcsoportot az X {\displaystyle X} halmaz feletti teljes transzformációfélcsoportnak nevezzük.

Tulajdonságok

  • Minden félcsoport izomorf egy teljes transzformációfélcsoport valamely részfélcsoportjával.
  • Ha egy félcsoportnak van jobb oldali és bal oldali egységeleme, akkor ez a félcsoport egyetlen jobb oldali egységeleme, egyetlen bal oldali egységeleme, s így egyetlen egységeleme.
  • Egy S {\displaystyle S} félcsoport akkor és csak akkor csoport, ha a művelet invertálható, azaz tetszőleges a , b S {\displaystyle a,b\in S} elemekhez megadhatók olan x , y S {\displaystyle x,y\in S} elemek, melyekre a x = b {\displaystyle ax=b} és y a = b {\displaystyle ya=b} teljesülnek.
  • Egy S {\displaystyle S} félcsoport akkor és csak akkor csoport, ha van egy e {\displaystyle e} bal oldali egységeleme és S {\displaystyle S} minden a {\displaystyle a} elemének van e {\displaystyle e} -re vonatkozó bal oldali inverze, azaz létezik olyan b S {\displaystyle b\in S} elem, melyre b a = e {\displaystyle ba=e} teljesül.
  • Érvényes az előző tétel duálisa, azaz egy S {\displaystyle S} félcsoport akkor és csak akkor csoport, ha van egy e {\displaystyle e} jobb oldali egységeleme és S {\displaystyle S} minden a {\displaystyle a} elemének van e {\displaystyle e} -re vonatkozó jobb oldali inverze, azaz létezik olyan b S {\displaystyle b\in S} elem, melyre a b = e {\displaystyle ab=e} teljesül.
  • Ha egy félcsoportnak van jobb oldali és bal oldali nulleleme, akkor ez a félcsoport egyetlen jobb oldali nulleme, egyetlen bal oldali nulleleme, s így egyetlen nulleleme.
  • Ha a {\displaystyle a} egy S {\displaystyle S} félcsoport reguláris eleme úgy, hogy a x a = a {\displaystyle axa=a} teljesül valamely x S {\displaystyle x\in S} elemre, akkor az a x {\displaystyle ax} és x a {\displaystyle xa} elemek a félcsoport idempotens elemei.
  • Egy reguláris félcsoport akkor és csak akkor inverz félcsoport, ha idempotens elemei felcserélhetők egymással, azaz e f = f e {\displaystyle ef=fe} teljesül a félcsoport tetszőleges e {\displaystyle e} és f {\displaystyle f} idempotens elemeire.
  • Egy köteg akkor és csak akkor derékszögű köteg, ha tetszőleges a {\displaystyle a} és b {\displaystyle b} elemeire a b a = a {\displaystyle aba=a} teljesül.
  • Egy félcsoport akkor és csak akkor derékszögű köteg, ha izomorf egy balzéró félcsoportnak és egy jobbzéró félcsoportnak a direkt szorzatával.
  • Egy S {\displaystyle S} félcsoport akkor és csak akkor bal egyszerű (jobb egyszerű, egyszerű), ha tetszőleges a S {\displaystyle a\in S} elem esetén S a = S {\displaystyle Sa=S} ( a S = S {\displaystyle aS=S} , S a S = S {\displaystyle SaS=S} ) teljesül.

Kapcsolódó szócikkek

Hivatkozások

  • A.H. Clifford and G.B. Preston, The Algebraic Theory of Semigroups, Amer. Math. Soc., Providence, R.I., I (1961), II (1967)
  • A. Nagy, Special Classes of Semigroups, Kluwer Academic Publishers, Dordrecht/Boston/London, 2001
  • Rédei László, Algebra I. kötet, Akadémiai Kiadó, Bp (1954)
  • Szendrei Ágnes, Diszkrét matematika, Polygon, JATE Bolyai Intézet, Szeged (1994)

Források

  • félcsoport Archiválva 2007. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben a PlanetMath-on.
  • matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap