Fónay Márta

Fónay Márta
Született	1914. szeptember 24.[1][2] Vác
Elhunyt	1994. november 22. (80 évesen)[3][1][2] Budapest[4]
Beceneve	Lambi
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Kanyó László (h. 1942–?)[5]
Foglalkozása	szinkronszínész színész
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1935)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1957) Magyarország Érdemes Művésze díj (1970) a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1935–1994
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Fónay Márta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fónay Márta (Vác, 1914. szeptember 24. – Budapest, 1994. november 22.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész.

Élete

Vácott nevelkedett, két lány- és egy fiútestvérével együtt. Édesapja kertész volt, saját kis gyümölcsfaiskolával rendelkezett, munkájából, jövedelméből polgári környezetet biztosított gyermekei részére.

Kereskedelmi iskolában tanult, majd tizenöt évesen egy apróhirdetésre jelentkezett és felvételt nyert a „Rádióélet” című újság szerkesztőségébe, a fővárosba. Az iroda akkoriban a Rákóczi úton, a Színművészeti Akadémiával szemben helyezkedett el. Szerette munkáját, a szobája ablakából mégis gyakran látta a színészhallgatók jövés-menését az Akadémiáról. Egy napon jelentkezett a Színiakadémián, Ódry Árpádnál. Sikeres felvételi vizsgát követően felvették a Színiakadémia filmszínészi tanszékére. Végül mégis a színésztagozaton szerzett diplomát, 1935-ben.

Szakmai pályája, megszakítással, több mint negyven éven keresztül tartott, a közönség ma is szereti a nagymamás alkatú, falusi háziasszony habitusú kitűnő művésznőt, aki sikert sikerre halmozott, mind a színházban, mind filmekben, tévéfilmekben.

A hetvenes évektől főleg a Mafilm és a Magyar Televízió foglalkoztatta. Szerepeinek, megbízásainak száma egyre csökkent. 1975-ben nyugdíjba ment és teljesen visszavonult a rivaldafényből, családja körében élt. Lassan elfelejtődött, kikerült az érdeklődés középpontjából. Sorsát elfogadta, ugyanakkor finoman lázadozott is a méltánytalan elfeledés ellen.

Kisebb fellépéseket vállalt tévéműsorokban, epizódszerepeket kapott a filmgyárban is. Éveken át rendszeres szereplője volt az Antal Imre vezette Szeszélyes évszakoknak, ezen kívül show-műsorok, szilveszteri kabarék és a rádió kabarészínház gyakori résztvevője volt.

Az öregkori nagy szerepek elkerülték, ami vélhetőleg a színjátszás akkori túlpolitizáltságának is betudható.

Nyolcvanadik születésnapja után két hónappal hunyt el.

Budán, egy Csalogány utcai házban élt.^[6]

Pályája

A Magyar Királyi Országos Színiakadémia elvégzése után, 1935-ben a Magyar Színházhoz szerződött, majd játszott Nagyváradon, Pécsett, Debrecenben, Kassán és Szegeden. 1945-től a Művész, 1948-tól az Ifjúsági Színház tagja volt. 1950-től a Nemzeti Színházban játszott, 1964–1975 között pedig a Fővárosi Operettszínház művésznője.

Tudatosan formálta szerepeit, testi-lelki adottságait kihasználva elsősorban komikus szerepeket játszott, kiváló, igen népszerű figurái máig emlékezetesek.

Színházi szerepek

• Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok – Rózsa
• Schiller: Ármány és szerelem – Millerné
• Oscar Wilde: Bunbury – Miss Prism
• Zerkovitz Béla: Csókos asszony – Hunyadiné
• Molière: Úrhatnám polgár – Jourdainné
• Móricz Zsigmond: Sári bíróné – Sári
• Bock: Hegedűs a háztetőn – Jente
• Alekszej Arbuzov: Tánya – gondnoknő
• Brecht: Jó embert keresünk – háztulajdonosnő
• Farkas Ferenc: Vők iskolája – Tormainé
• Gorkij: Szómov és többiek – Tyitova
• Gyárfás Miklós: Hatszáz új lakás – Bartalné
• Hellmann: Kis rókák – Addie
• Illyés Gyula: Az ozorai példa – Tengöliné
• Kornejcsuk: Ukrajna mezőin – Palaska
• Kodály: Háry János – császárné
• Madách: Az ember tragédiája – Heléna
• Mikszáth Kálmán–Farkas: A Noszty fiú esete Tóth Marival – Tóthné
• Molière: Képzelt beteg – Toinette
• Pirandello: Az Ember, az Állat és az Erény – Grazia
• Schubert–Berté: Három a kislány – Tschöll mama
• Tóth Miklós–Abay Pál–Horváth Jenő: Balatoni Rómeo – asszony
• Zapolska: Dulszka asszony erkölcse – Dulszka asszony
• Urbán Ernő: Uborkafa – Sántháné Madarász Borbála

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

Szinkronszerepei

Film

• Emberek között (V lyudyakh) [1939] – Akulina Ivanovna Kaszirina, a nagymama (Varvara Massalitinova)
• Érik a gyümölcs (The Grapes of Wrath) [1940] – Joad mama (Jane Darwell)
• A Franchise-ügy (The Franchise Affair) [1951]
• A boldogság madara (Sadko) [1952] – Vizek úrnője (Olga Vikland)
• Királylány a feleségem (Fanfan la Tulipe) [1952] – Borsné (Georgette Anys)
• Revizor [1952] – Borsné (Georgette Anys)
• Két hektár föld (Do Bigha Zamin) [1953] – a nagymama
• Husz János (Jan Hus) [1954]
• Valahol már találkoztunk (My s vami gde-to vstrechalis) [1954]
• A kulmi ökör (Der Ochse von Kulm) [1955]
• Múló évek (Dom, v kotorom ya zhivu) [1957] – Klavgyija Kondratyevna (Valentina Telegina)
• Veszélyes barátság (Stuchis' v lyubuyu dver') [1958] – Nasztaszja Ivanovna (Valentina Telegina)
• Ármány és szerelem (Kabale und Liebe) [1959] – Millerné (Marianne Wünscher)
• Ballada a katonáról (Ballada o soldate) [1959] – idős nő teherautóval (Valentina Telegina)
• Rózsák az államügyésznek (Rosen für den Staatsanwalt) [1959] – Hildegard Schramm, az államügyész felesége (Camilla Spira)
• A tűzszerszám (Das Feuerzeug) [1959]
• Szombat este, vasárnap reggel (Saturday Night and Sunday Morning) [1960] – Mrs. Bull (Edna Morris)
• Az énekesnő hazatér (Darclée) [1961] – Tinka, dajka (Eugenia Popovici)
• Holnap felnőtt leszek (Proshchayte, golubi) [1961] – Mariya Yefimovna (Valentina Telegina)
• Két élet (Dve zhizni) [1961] – Borozgyina (Olga Zhiznyeva)
• Az utolsó ítélet (Il Giudizio universale) [1961]
• Csodálatos vagy, Júlia (Julia, Du bist zauberhaft) [1962] – Dolly de Fries (Ljuba Welitsch)
• Meglepetés a cirkuszban (Artist iz Kokhanovki) [1962]
• Vidám történetek (Vesyolye istorii) [1962]
• Elveszett nyár (Propalo leto) [1963]
• Ruha teszi az embert (Kleider machen Leute) [1963]
• Mary Poppins [1964] – Mrs. Brill (Reta Shaw)
• Egy szöszi szerelme (Lásky jedné plavovlásky) [1965] – anya (Milada Ježková)
• Mese Szaltán cárról (Skazka o tsare Saltane) [1967]
• Sherlock Holmes magánélete (The Private Life of Sherlock Holmes) [1970] – Mrs. Hudson (Irene Handl)
• A múlt démonai (Una pelea cubana contra los demonios) [1972]
• Agatha asszony nagy utazása (Die große Reise der Agathe Schweigert) [1973] – főnővér (Steffie Spira)
• Apám, az agglegény (Neznakomy naslednik) [1974]
• Tengerészakadémia (Los Caballeros del Botón de Ancla) [1974]
• Csúfak és gonoszak (Brutti sporchi e cattivi) [1976] – Matilde (Linda Moretti)
• Kincs, ami nincs (Chi trova un amico, trova un tesoro) [1981] – mama (Louise Bennett)

Hangjáték, rádió

• Ibsen, Henrik: Peer Gynt (1936)
• Madách Imre: Az ember tragédiája (1938)
• Ilja Ehrenburg: Oroszlán a piacon (1948)
• Anatole France: A 64-es (1949)
• Katajev, Valentin: Egy nap az üdülőben (1949)
• Szász Péter: Eggyel többen vagyunk (1949)
• Erskine Caldwell: Embervadászat (1950)
• Baktai Ferenc: Az üdvösség forrása (1952)
• Korosztilov-Lvovszkij: Láthatatlan Gyimka (1953)
• Kovács János: Heine - emlékezés a költőre (1956)
• Sásdi Sándor: Az intéző úr (1959)
• Antonov, Szergej: Aljonka (1962)
• Kazakievics: Nappali fénynél (1962)
• Tamási Áron: Énekes madár (1963)
• Egner, Thorbjorn: Három rabló (1964)
• Hegedűs Géza: A szépséges Meluzina (1973)
• Tarbay Ede: Eső-lesők (1977)
• Dennis Diderot: Mindenmindegy Jakab meg a gazdája (1981)
• Josef és Carel Capek: Rovarok (1981)
• Kolozsvári Grandpierre Emil: A törökfejes kopja (1982)
• Vészi Endre: A lepecsételt lakás (1983)
• Németh László: Irgalom (1987)
• Sütő András: Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása (1987)
• G. Szabó Judit: Hajszál híján tündérkirálynő a nagymamám (1988)
• Bulgakov: Színházi regény (1992)
• Mészöly Miklós: Öregek, halottak (1992)
• Hortácisz, Jeorjiosz: Nikolósz és Kaszándra (1993)

Díjai, elismerései

• Jászai Mari-díj (1957)
• Érdemes művész (1970)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1974)^[7]
• A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)

Jegyzetek

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Színészkönyvtár
• HMDB