Farkastorok

Nem tévesztendő össze a következővel: Farkas-torok.

Farkastorok
BNO-10	Q35 Q37
DiseasesDB	29414
MedlinePlus	001051
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkastorok témájú médiaállományokat.

A farkastorok (más néven szájpadhasadék) a kemény szájpad fejlődési hibája, amikor az két oldalról nem záródik el teljesen, és kisebb-nagyobb hasadék marad a szájpadon, a felső fogsortól kezdődve, a lágy szájpadig terjed hátrafelé, s a szájüreg ezen hasadékon át, az orrüreggel összeköttetésben marad.

Az embrionális élet bizonyos szakában ugyanis az orrüreg és a szájüreg még nincs elkülönülve, és csak később képződik válaszfal a közös orr-szájüregben oldalról növő nyúlványokkal: a kemény szájpad.

Jellemzői

A kemény szájpad fejlődésében beálló gátló zavarok a farkastorok alapokai.

Legtöbb esetben vele együtt a felső ajak is hasadt marad ún. nyúlajak alakjában.

Minthogy a szoptatás tökéletesen csak úgy történhet, ha a nyelv háta a szájba vett emlőbimbót a kemény szájpadhoz nyomhatja, s így préselheti ki belőle a tejet, könnyen érthető, hogy farkastorkú csecsemőknél a szoptatás milyen tökéletlen, sőt néha lehetetlen is.

Ilyen csecsemő táplálkozása tehát mindig nehéz, ezért operációval kell hogy gyógyítsák, éppúgy mint a nyúlajkat. Ezenkívül a farkastorok a hangképzést is zavarja, s az ilyen egyének sokszor majdnem érthetetlen hangokkal beszélnek, az orrukon keresztül. Nagyobb fokú farkastoroknál vagy olyan esetben, ahol a műtét nem sikerül, kemény, vulkanizált kaucsukból készült lemezzel (obturator) lehet a hasadékot elzárni, s így a beszédet érthetővé tenni.

Előfordulása

A farkastorok előfordulása (2500 születésre 1) jóval gyakoribb a nőkben (67%), mint a férfiakban, nem mutat összefüggést az anya korával. Ha egészséges szülőknek van egy farkastorokkal született gyermeke, a következő gyermek érintettségének esélye is csak 2%. Amennyiben viszont van a családban egy rokon hasonló rendellenességgel és egy gyermek szájpadhasadékkal, úgy a veszélyeztetettség értéke 7% és 15% közé esik. Nőkben a szájpadnyúlványok összenövése egy héttel később következik be, mint a férfiakban. Ez lehet a magyarázat arra, hogy miért gyakoribb az izolált szájpadhasadék nőkben, mint férfiakban.

Katalizálók

Antikonvulzívumok, mint amilyen a fenobarbital vagy diphenylhydantoin, amennyiben terhesség idején adják, megnövelik a szájpadhasadék kialakulásának veszélyét.

Források

• Bokor József (szerk.). Farkastorok, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2011. február 14. 

Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.