Fehér Mátyás Jenő

Fehér M. Jenő
Született	Fehér Mátyás Jenő 1913. október 27. Vassurány
Elhunyt	1978. augusztus 17. (64 évesen) Buenos Aires
Művészneve	Surányi
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Walter Anna
Foglalkozása	szerzetes, történész
Sablon • Wikidata • Segítség

Fehér Mátyás Jenő (Vassurány, 1913. október 27. – Buenos Aires, Argentína, 1978. augusztus 17.) római katolikus pap, domonkos rendi szerzetes, történetíró.

Élete

A középiskolát Szombathelyen és Sopronban, a teológiát pedig Grazban és Budapesten végezte, majd történelem, levéltár és könyvtár szakot végzett. 1933. szeptember 10-én lépett a Domonkos-rendbe, 1938. július 17-én pappá szentelték. A rend magyarországi történetének megírásával bízták meg. 64 kolostori, valamint több családi levéltárban gyűjtött anyagot munkájához. 1938-tól 1948-ig hitoktató volt Budapesten. 1942-ben a kassai püspökség könyv- és levéltárosa lett, később Ausztriában, Franciaországban, Bajorországban, Spanyolországban és Törökországban, valamint a római Domonkos Történeti Intézetben és a Vatikánban kutatott. 1968-ban a Rutgers Egyetem (USA) könyvtárőre volt, halálig Argentínában élt.

17 művet adott ki könyvkiadóként. 1969-től a Új-Brunswick-i Magyar Történelmi Szemle, az Erdélyi Magyarság, majd 1977-ben a Buenos Aires-i Documenta Transsylvanica, Studio Sumiro-Hungarica főszerkesztője volt. Álneve: Surányi; írói neve: Fehér M. Jenő; Mathias Eugenio Feher.^[1] A Domonkos-rendből kilépett, feleségül vette Walter Annát.^[2] Egyik legjelentősebb munkája a Kassai kódex fordítása, amely körül erős vita kerekedett.

Munkái

A győri domonkosok középkori története, Győr, 1940
A hétszázados vasvári Szent Domonkos-rendi kolostor története 1241-1941, Budapest, 1942
Magyar fények: a magyar Szent Domonkos-rendi tartomány szentjeinek élete, Budapest, 1942
A beregszászi domonkosok története a reformációig, Kassa, 1942
A margitszigeti domonkos zárda, Budapest, 1942
Beszédvázlatok Árpádházi Szent Margit tiszteletére 3 napos ájtatossághoz, Budapest, 1943
Magyarországi Pál OP “Summa de penitentiája” 1220-1221, Budapest, 1943^{[* 1]}
A kassai püspöki könyvtár kódexei és ősnyomtatványai, Kassa, 1943
A szombathelyi vár tisztjei és cselédsége a 16/17. sz. fordulóján, Szombathely, 1943
Árpádházi Szent Margit élete, Budapest, 1944
Árpádházi Szent Margit lelke. Miszticizmus és hagiográfia a középkorban, Budapest, 1944
Egy barokk költő verse Vasmegyéről 1740-ből, Szombathely, 1944
Julián barát útja, Budapest, 1944
A beregszászi domonkos rendi kolostor története 1327–1556, Kassa, 1944
I domenicani di Cassovia e l’Italia del quattrocento. Budapest, 1944
El Cardinal Mindszenty sus crimenes, Buenos Aires, 1948
Képek a magyar sámáninkvizíciók történetéből, Warren (Ohio, USA) 1967^{[* 2]}
Középkori magyar inkvizíció, Editorial Transsylvania, Buenos Aires, 1968
Galamb a Dunán. (Árpádházi Szt. Margit), Turul, New York, 1970
Táltosok és bakók, Turul, New York, 1970
Piroska, Szent László leánya, New York, 1970
A nyugati avarok birodalma 1.: Az avar kincsek nyomában, Avar könyvek, Magyar Történelmi Szemle, Buenos Aires, 1972
A nyugati avarok birodalma 2.: A korai avar kagánok, Avar könyvek, Magyar Történelmi Szemle, Buenos Aires, 1972
Ősmagyarok és vikingek, Fettich Nándorral, Magyar Történelmi Szemle, Buenos Aires, 1974
Szkíták és magyarok, Nagy Gézával, Buenos Aires, 1978
Besenyő őstörténet, Rokon népek, Magyar Őskutatás, Buenos Aires, 1979
Besenyőország története, Rokon népek, Magyar Őskutatás, Buenos Aires, 1979
Magyarföldi besenyők, Rokon népek, Magyar Őskutatás, Buenos Aires, 1979
Pártusország és népe, Magyar Őskutatás, Buenos Aires, 1979
Fráter György védelmében... (Martinuzzi bíboros gyilkosainak periratai a vatikáni levéltárban), kézirat^{[* 3]}

Friss kiadások

Középkori magyar inkvizíció, Gede Testvérek, Budapest, 1999, ISBN 963-03-8895-2
A nyugati avarok birodalma, Ménrót Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-00-3303-8
Képek a magyar sámán-inkvizíció történetéből, Kárpátia Műhely, Budapest, 2004, ISBN 963-214-325-6^{[* 4]}
Besenyő őstörténet, M. Ház, Budapest, 2004, ISBN 963-86497-8-X

Megjegyzések

↑ Fehér Mátyás J.: Magyar Pál mester »Summa de Penitentia«-ja. Magyar Történelmi Szemle, IV. évfolyam, 1973(?), 1. szám., 51-70. o.
↑ „Bevezetés. Ízelítő ez a könyvecske egy nagyobb lélegzetű munkából, az INKVIZÍCIÓS PEREK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON (1222-1520) címen, két évtized alatt formát öltött tanulmányból, melynek megírásánál nem az »anyaghiány« volt a nehézség, hanem az »anyagbőség«. E könyvecske ziláltnak, hevenyészettnek látszik, de nem is lehet másként, mert így szülte a szándék: kiragadott részek innen-onnan, ahogy a kóstolókat adni szokás.” Fehér M. Jenő, 9. o. (a 2004-es kiadás)
↑ Fehér M. Jenő, 1967 (2004), 19. o.
↑ Fehér M. Jenő: Képek a Magyar sámán-inkvizíciók történetéből. Warren (Ohio, USA, 1967.) kiadása alapján. Először A Fáklya c. folyóiratban (szerkesztő: Kúr Géza) jelent meg részletekben.