Felsőstepanó

Koordináták: é. sz. 49,3641°, k. h. 19,5290°49.3641, 19.52949.364100°N 19.529000°E

Felsőstepanó (szlovákul Horný Štefanov) Stepanó településrésze, 1593-tól 1968-ig önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban.

Fekvése

Turdossintól 4 km-re észak-északnyugatra, az Árvai-Magura lábánál fekszik. A mai Stepanó nyugati településrészét képezi.

Története

Stepanó falu a 14. század második felében keletkezett. 1593-ban az addig egységes Stepanó települést kettéválasztották Alsó- és Felsőstepanóra. Közös bírája volt a szomszédos Alsóstepanóval és Lavkóval. Felsőstepanót külön 1593-ban „Felso Stepanovo” alakban említik először. A kuruc harcokban elpusztult, de újratelepítették. 1776-ban már 311 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Stepano. Két tót falu Árva Várm. földes Ura mind a’ kettőnek Kubínyi Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Tordosinhoz nem meszsze, és annak filiáji; Magura hegyének szomszédságában; határbéli földgyeik középszerűek.”[1]

1828-ban 61 házában 366 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Később a földművelés mellett az állattartás, kosárfonás, szövés és faárukészítést biztosított megélhetést lakóinak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Stepano (Felső), tót falu, Árva vmegyében, 361 kath., 4 zsidó lak. F. u. a Kubinyi család.”[2]

1910-ben 370, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.

1968-ban Alsóstepanóval egyesítették.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma Szűz Mária látogatása tiszteletére van szentelve.

Külső hivatkozások

  • Felsőstepanó Szlovákia térképén

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.