Friedrich August Stüler

Friedrich August Stüler
Született	1800. január 28. Mühlhausen
Elhunyt	1865. március 18. (65 évesen) Berlin
Sírhely	Dorotheenstadti temető
Gyermekei	Arnold Stüler Hermann Stüler Franz Stüler Marie Stüler Therese Stüler
Működése	Berlin
Munkái
Jelentős épületei	Berlini új zsinagóga, Magyar Tudományos Akadémia
Díjai	Royal Gold Medal A művészetek és a tudományok érdemrendje Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich August Stüler témájú médiaállományokat.

Friedrich August Stüler (Mühlhausen, Türingia, 1800. január 28. – Berlin, 1865. március 18.) német építész és építészeti író, a Magyar Tudományos Akadémia székházának tervezője.

Életpályája

1818-tól Berlinben járt egyetemre, Karl Friedrich Schinkel tanítványa volt. 1829-ben és 1830-ban barátjával Eduard Knoblauch-hal beutazta Franciaországot és Olaszországot, majd Heinrich Strack-kal közösen Oroszországot. 1832-ben udvari építészeti felügyelő ill. az új berlini városi kastély építési vezetője volt.

1837-ben elkészítette a szentpétervári Téli Palota újjáépítéséhez a terveket, de mivel I. Miklós cár nem a Stüler által tervezett és új neoreneszánsz stílust választotta, hanem az eredeti barokk kastélyt építtette újra, ezek soha nem kerültek megvalósításra.

IV. Frigyes Vilmos trónra lépésével hatalmas mértékben megnőttek lehetőségei, 1842-ben kinevezték királyi építésznek. A berlini építészegylet alapítója is egyben. Ekkor kezdhette el építeni fő művét, a berlini Neues Museumot. Stüler az egyházi építmények kialakításában hajlott a IV. Frigyes Vilmos elképzeléseinek a megvalósítására, aki olaszországi utazása során tanulmányozta az ottani építészetet, és egyfajta porosz árkádiát szeretett volna létrehozni az ókor és a reneszánsz formavilág felhasználásával.

A potsdami béketemplom a római Santa Maria in Cosmedin-templom kampanillájának mintájára készült. Ludwig Persius halála után Stüler vette át a potsdami béketemplom építési vezetését. Királyi megbízójával, IV. Frigyes Vilmossal 1858/59 telén újra beutazta Olaszországot és az ott látott középkori építmények valamint a quattrocento stílusa mély benyomást tettek rá.

Az itáliai élményeit szabadon kombinálta és ezek több berlini templom építésénél érvényesültek, többek között a Jakab-templomnál az Oránia utcában.

A Magyar Tudományos Akadémia épületére kiírt tervpályázat nyertes neoreneszánsz terve az ő nevéhez fűződik. (Az 1862 és 1865 közötti kivitelezési munkákat Ybl Miklós és Szkalnitzky Antal irányította.)

Képgaléria

• 
  Stüler síremléke
• 
  A Burg Hohenzollern

Egyéb műveinek jegyzéke

• St. Johannis Kirche, Berlin-Tiergarten, 1834–1856
• St. Peter und Paul auf Nikolskoje, Berlin-Zehlendorf, 1834–1837
• Neues Museum, Múzeum-sziget, Berlin-Mitte, 1843–1855
• Königsbergi Egyetem (ma Kalinyingrád), 1844–1863
• St. Mattäus Kirche, Berlin-Tiergarten, 1844-46
• Friedenskirche, Potsdam, 1845–1854
• Belvedere a Pfingstbergen, Potsdam, 1847–1863
• Kirche, Caputh, 1848–1852
• Nationalmuseum, Stockholm, 1848–1866
• Orangerie, Potsdam, 1851–1864
• Triumphtor am Winzerberg, Potsdam, 1851
• Kastély, Schwerin, 1851
• Neue Orangerie, Potsdam, 1851–1860
• Gárdakaszárnya, Berlin-Charlottenburg, 1852–1859
• Bornstedter Kirche, Potsdam, 1854–1855
• Wallraf-Richartz-Museum, Köln, 1855–1861 (zerstört)
• Burg Stolzenfels am Rhein, (vollendet 1842)
• Burg Hohenzollern, 1850–1867
• Werdersche Kirche, Werder an der Havel, 1858
• Kirche am Stölpchensee, Berlin-Zehlendorf, 1858–1859
• Új zsinagóga, Berlin-Mitte, 1859–1866
• Alte Nationalgalerie, Berlin-Mitte, 1862–1876
• Városi templom, Fehrbellin, 1867

Jegyzetek

Források

• Kurzbiografie