Frivaldszky Imre

Nem tévesztendő össze a következővel: Fridvalszky Imre.

Frivaldszky Imre
1840 körül
Életrajzi adatok
Született	1799. február 6.  Habsburg Birodalom Bacskó
Elhunyt	1870. október 19. (71 évesen)  Osztrák–Magyar Monarchia, Jobbágyi
Ismeretes mint	zoológus, botanikus, balkáni utazó, a Természettudományi Társulat egyik alapítója.
Nemzetiség	magyar
Gyermekek	Frivaldszky János
A Wikimédia Commons tartalmaz Frivaldszky Imre témájú médiaállományokat.

Frivaldi Frivaldszky Imre (Bacskó, 1799. február 6. – Jobbágyi, 1870. október 19.) magyar természettudós, az MTA tagja. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Friv.”. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Frivaldszky”.^[1]

Életpályája

A gimnázium két osztályát Sátoraljaújhelyen kezdte el, majd Egerben és Kassán tanult, ahol érettségit is tett. 1814-ben Kitaibel Pál hegyaljai kirándulásra vitte: itt került közel a természettudományokhoz^[2] A pesti egyetemen az orvosi pályára készült, eközben többször is természetrajzi utazást tett. Egyik tanára - Kitaibel utódja - Schuster János volt.^[3] 1821-ben doktorrá avatták; 1822-ben a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került és itt szolgált különböző rangfokozatokban 1851-ig, amikor nyugalomba vonult.^[1]

Tudományos pályafutását a növénytan terén kezdte meg, de nemsokára az állattanhoz pártolt át. Mint leíró zoológus első volt hazánkban; nevét külföldön is tisztelettel emlegették. Előszeretettel gyűjtötte és tanulmányozta a rovarokat, de a csigákkal is szép eredményeket ért el. Hazánk faunájából nagyon sok rovart és csigát irt le, de nagy érdemeket szerzett a Balkán természetrajzi viszonyainak ismertetésével is, a melynek érdekében négy ízben rendezett eredménydús gyűjtőexpedíciókat. Tudományos érdemeinek jutalmazásául a Magyar Tudományos Akadémia 1833-ban levelező, 1838-ban rendes tagjának választotta, ezen kívül számos külföldi tudományos testület is megtisztelte azzal, hogy tagjai sorába felvette.^[1]

Művei

Számos kisebb-nagyobb dolgozata jelent meg magyar és német nyelven. Ezek közül különösen fontos a Jellemző adatok Magyarország faunájához című, amelyet az MTA 1870-ben a nagy jutalommal tüntetett ki.

• Dissertatio inaug. medica sistens monographiam serpentum Hungariae. Pest, 1823.
• Catalogus insectorum Emerici Frivaldszky. Pest, 1834.
• Javaslat a természettudományok hazánkban felvirágoztatása ügyében. Pest, 1844.
• Értekezés a vándor sáskáról, természetrajzi és státus-gazdászati szempontból. Buda, 1848. Két tábla rajzzal.

Irodalomtörténet

Frivaldszky Imre hívta fel Jókai figyelmét egy dunai szigetre a török-magyar határon, amely nem tartozott egyik országhoz sem. Ezen a szigeten játszódik Jókai ismert regénye, Az arany ember.^[4]

Emlékezete

• A Magyar Rovartani Társaság 1960-ban alapította a Frivaldszky Imre Emlékplakettet, (Frivaldszky Imre-emlékérmet) melyet a magyar rovartan kiváló művelőinek adnak minden évben (négy fokozata: arany, ezüst, bronz és mecénás)^[5]
• Életrajzát Nendtvich Károly Miksa írta meg 1872-ben (Frivaldszky Imre életrajza. Pest, 1872. (Értekezések a term. tudom. köréből, III. 3.) REAL-EOD

Források

További információk

• Frivaldszky Imre törökországi útinaplója. Terebess Ázsia E-Tár. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
• Frivaldszky Imre. Tudósnaptár História. (Hozzáférés: 2011. március 19.)

Kapcsolódó szócikkek

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (A–F)