Góbi-Altaj tartomány

Góbi-Altaj tartomány (Говь-Алтай аймаг)
Góbi-Altaj tartomány címere Góbi-Altaj tartomány zászlaja
Közigazgatás
Ország	Mongólia
Székhely	Altaj
Székhely	Altaj
Alapítás éve	1940
Körzethívószám	0148
Népesség
Teljes népesség	56 209 fő (2015)
Földrajzi adatok
Terület	141 448 km²
Időzóna	UTC+8
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 30′, k. h. 96° 00′45.5, 9645.500000°N 96.000000°EKoordináták: é. sz. 45° 30′, k. h. 96° 00′45.5, 9645.500000°N 96.000000°E
Góbi-Altaj tartomány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Góbi-Altaj tartomány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Góbi-Altaj tartomány (mongolul: Говь-Алтай аймаг) Mongólia huszonegy tartományának (ajmag) egyike. Az ország délnyugati részén terül el, székhelye Altaj.

Földrajz

Nyugaton Hovd-, keleten Bajanhongor tartománnyal, délen és délnyugaton Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területével határos. Északon Dzavhan tartománnyal hosszú szakaszon az azonos nevű Dzavhan folyó jelenti a határt.

A tartomány központi részén végig a Mongol-Altaj északnyugat-délkeleti irányú hegyvonulatai húzódnak. A hegység itteni legmagasabb hegye a Szutaj (4108 m?). Északnyugaton a Nagy-tavak medencéjéhez tartozó Hüjszín-góbi (Хүйсийн говь) medence és a Mongol-elsz homoktenger nyújtózik. Keletebbre a Haszagt-Hájrhan-hegység (Хасагт-хайрхан, 3578 m) terül el, ennek „leginkább erdős, vadban gazdag és legszebb része” 1965 óta természetvédelmi terület.^[1] A hegység északról, a Mongol-Altaj dél felől keretezi a Sarga-tó (vagy Sarga-góbi, Шаргын нуур, Шаргын говь) medencéjét, melynek egy része 1993 óta szintén természetvédelmi terület.^[2]

A Mongol-Altajtól délre eső hatalmas térség nagy része félsivatag vagy sivatag: az Altajon túli Góbi és a Dzsungár Góbi (utóbbi legnagyobb része Kínához tartozik). Ezt a kopár vidéket is néhol hegyközi medencék (az Alag-tó medencéje), vagy magasra emelkedő hegyek szakítják meg: az Azs-Bogd (Аж Богд, 3802 m) és a legdélebbre fekvő Atasz-Bogd (Атас богд, 2695 m). Az Altajból dél felé leereszkedő folyók (Szagszaj [a Hovd mellékfolyójával azonos a neve]) vize elvész a homokban.

Népessége

Éghajlat

Éghajlata szélsőségesen kontinentális. A januári középhőmérséklet mínusz 15-20 °C, a júliusi középhőmérséklet 25-28 °C, jelentős a hőmérséklet napi ingadozása is.

Járások

• Altaj járás (Алтай сум)
• Bajan-Úl járás (Баян-Уул сум)
• Biger járás (Бигэр сум)
• Bugat járás (Бугат сум)
• Darvi járás (Дарви сум)
• Delger járás (Дэлгэр сум)
• Jeszönbulag járás (Есөнбулаг сум)
• Dzsargalan járás (Жаргалан сум)
• Tajsir járás (Тайшир сум)
• Tonhil járás (Тонхил сум)
• Tögrög járás (Төгрөг сум)
• Haliun járás (Халиун сум)
• Höhmorit járás (Хөхморьт сум)
• Cogt járás (Цогт сум)
• Cél járás (Цээл сум)
• Csandmani (Чандмань сум)
• Sarga járás (Шарга сум)
• Erdene járás (Эрдэнэ сум)

Jegyzetek

Források

• Kara György. Mongólia. Panoráma, 257–259. o.. ISBN 963-243-062-X (1979) 
• Gobi-Altajszkij ajmak (Mongolia szejcsasz/Geografija. Hozzáférés: 2018-08-15)
• Regioni Mongolii Archiválva 2018. szeptember 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (Legendtour.ru, hozzáférés: 2018-08-15)
• Mongólia hegy- és vízrajzi térképe, 1: 3 000 000 (mongol nyelven, 1971)