Gófitz Ilona és Judit

Gófitz Ilona és Judit

A Wikimédia Commons tartalmaz Gófitz Ilona és Judit témájú médiaállományokat.

Sablon • Wikidata • Segítség

Gófitz Ilona és Judit (Ószőny, 1701. október 21. – Pozsony, 1723) kettős torzok.

Történetük

Gófitz Ilona és Judit, a keresztcsontjuknál összenőtt sziámi ikrek 1701. október 21-én születtek a Komárom megyei Ószőnyben. A magyar sziámi ikrekként ismert testvérpár annak köszönhette európai ismertségét, hogy Csúzi Cseh János orvos és református lelkész 1706 és 1709 között európai körútra vitte a lányokat, amiből tetemes vagyonra tett szert. A sziámi ikerpárt a pénzért való mutogatásból Keresztély Ágost szász herceg, magyar kardinális mentette ki és a pozsonyi Orsolya-apácák zárdájában helyezte el őket. Itt is élték le hátralévő életüket, 1723-ban hunytak el.

Az ikerpár történetének utóélete

Az ikerpárról több beszámoló is született, ezek közül az egyik egy egyetemi orvosi disszertáció formájában tárgyalta a különös esetet és Disputatio medica de monstro Hungarico címen jelent meg. A mű a korabeli előírás szerint Michael Ernst Ettmüller lipcsei anatómiai- és sebészprofesszor művét védte meg nyilvánosan egyik tanítványa, Georg Christian Werther a helyi egyetemen 1707-ben, 20 oldalnyi terjedelmű munkájában, melyben korabeli "modern" orvosi szakirodalomra és ókori és középkori szerzőkre hivatkozva. Ettmüller közölte továbbá a Csúzi által költött latin nyelvű epigrammát is. A kötet Széchényi Ferencnek, az Országos Széchényi Könyvtár alapítójának könyvtárába került, ahonnan egy másik pecsét tanúsága szerint Petrik Géza és Társa antikváriumán keresztül mint duplikátum példány kezdte meg vándorlását, az antikváriumból – egy kéziratú bejegyzés szerint – Dr. Maizner János szülészprofesszor vásárolta meg, aki előbb a kolozsvári egyetem orvosi karának dékánja, majd az egyetem rektora volt. Halála után egy erdélyi városban lappanghatott a mű, majd 1990-ben egy ismeretlen ajándékozó adta a Debreceni Református Kollégiumnak. A mű jellegtelen, félvászon kötése arra utal, hogy valószínűleg az antikvárosok köttették be az eladáskor. A műben ma is megvan a lányokat ábrázoló, szemléltető céllal készült rézmetszet.

A lányok történetét Tóth Béla is megörökítette Magyar ritkaságok című művében.

Források

• A ószőnyi sziámi ikrek voltak a 18. század legismertebb magyarjai, Index.hu, 2017. július 9.
• A Református Kollégium nagykönyvtára [1] Archiválva 2014. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Tóth Béla: Magyar ritkaságok - Curiosa Hungarica, Budapest, 1899.
• Torkos Justus János, William Burnet (1757. Január). „Observationes Anatomico-Medicae, de Monstro Bicorporeo Virgineo A. 1701. Die 26 Oct. in Pannonia, Infra Comaromium, in Possessione Szony, Quondam Quiritum Bregetione, in Lucem Edito, Atque A. 1723. Die 23 Febr. Posonii in Caenobio Monialium S. Ursulae Morte Functo Ibidemque Sepulto. Authore Justo Johanne Torkos, M. D. Soc. Regalis Socio.” (angol nyelven). Phil. Trans. 50, 311-322. o. DOI:10.1098/rstl.1757.0040. PMID 15172778.