Grétsy László

Grétsy László
1975-ben
Született	1932. február 13. Budapest
Elhunyt	2024. január 21. (91 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar[3]
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	magyar nyelvész, főiskolai tanár, televíziós műsorvezető
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1954)
Kitüntetései	SZOT-díj (1976) Kiváló népművelő (1981) Apáczai Csere János-díj (1992) MSZOSZ-díj (1993) Prima díj (2004) Magyar Örökség díj (2007) Prima Primissima díj (2012)
Sírhelye	Farkasréti temető[4]
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Fontosabb művei	Mai magyar nyelvünk (1976) Nyelvművelő kézikönyv I–II. (1985) Álljunk meg egy szóra! (1991) Nyelvművelő kéziszótár (2005)
PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Grétsy László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Grétsy László (Budapest, 1932. február 13. – Budapest, 2024. január 21.) magyar nyelvész, főiskolai tanár, televíziós személyiség, a nyelvművelés kiemelkedő alakja.

Tanulmányai

1950-ben érettségizett a pesterzsébeti Kossuth Gimnáziumban, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakára, ahol 1954-ben diplomázott. 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet.

Tudományos pályafutása

Egyetemi tanulmányai alatt még irodalomtörténettel foglalkozott, majd diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni, melynek később főmunkatársa lett.

Egyik interjújában ezt a magyarázatot adta arra, hogy miért fordult a nyelvészet felé:^[5]

"Jelentkeztem az ELTE bölcsészkarára. Fel is vettek, s ott, megismerve egy-két kitűnő nyelvészprofesszort, elsősorban a nyelvtörténész Pais Dezsőt, már fél év eltelte után megérett bennem a gondolat, hogy igen, a szavak bűvöletében szeretnék élni mint nyelvész, a nyelv búvára, művelője.”

1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki. Itt szerezte első nyelvápolással kapcsolatos könyveit.

1987-ben távozott az Akadémiától, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára lett. 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető elnöke. 2008 decemberében a közgyűlés a szövetség elnökévé választotta.^[6] 2013 óta a szövetség tiszteletbeli elnöke.^[7]

1998-ban vonult nyugalomba. 1992-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé választották, 2006-ban annak tiszteletbeli elnöke lett. 2001 és 2007 között az MTA Közgyűlésének képviselője volt.

Több nyelvműveléssel foglalkozó szakfolyóiratnál dolgozott, a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának tagja (2022. február 1-ig)^[8][9] és az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztője volt. Emellett az Élet és Tudomány, valamint a Szabad Föld rovatvezetőjeként is működött.

Akárcsak Lőrincze Lajos, Grétsy László is azon az állásponton volt, hogy a nyelv szakadatlanul változik, s eközben egyre fejlődik, gazdagodik. Míg mások kárhoztatták az idegen szavak, a globalizáció folytán a nyelvünkbe került kifejezések megjelenését, ő úgy vélekedett, hogy minden egyes szó érték, azaz kincs.^[10]

Ismeretterjesztő tevékenysége generációk nyelvhez és helyesíráshoz való viszonyára gyakorolt hatást.^[11]

Grétsy László a nyelvészeti szakmunkákon kívül olyan, a művelt nagyközönséget megszólítani kívánó, könnyed hangvételű, humoros műveket is közreadott, mint amilyen a Nyelvi illemtan (1987), a Nyelvi illem – nagyszüleink kiskorában (2001), a Szójátékos anyanyelvünk (2001), valamint az Anyanyelvi rejtvénytár (2002).^[12]

Televíziós pályafutása

Országszerte ismertté a magyar nyelv hagyományaival, illetve ápolásával kapcsolatos népszerű televíziós műsorai tették. Ezek közül a legismertebb a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! című műsor volt, amelyben egy-egy szónak, kifejezésnek a helyességét, eredetét, esetleges hibás használatát magyarázták el.^[13]

A nyelvművelő tévésorozat 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott. Balázs Gézával is volt közös műsora, de több saját műsort is vezetett.

Családja

1957-ben között házasságot Jajczay Judittal, aki 2003-ban elhunyt. Négy gyermekük született: Andrea, Gabriella, Zsombor (1969–2011)^[14] és Klaudia.^[15]

A magyar nyelvről megfogalmazott gondolata

„Nyelvünket ­– nem csak a nemzeti elfogultság mondatja velem ­– a világ egyik legszebb hangzású nyelvének tartom.^[16]”

Díjai, elismerései

• SZOT-díj (1976)
• Kiváló népművelő (1981)
• Apáczai Csere János-díj (1992)
• MSZOSZ-díj (1993)
• Prima-díj (2004)
• Magyar Örökség-díj (2007)
• Prima Primissima-díj (2012)
• Tőkéczki László-díj (2020)^[17]

Főbb művei

• A szóhasadás. Egy kevéssé számba vett szóalkotásmód típusai és szerepe irodalmi és köznyelvünk fejlődésében; Akadémiai, Bp., 1962
• Szaknyelvi kalauz (1964)
• Anyanyelvünk játékai (1974) Gondolat Könyvkiadó
• Mai magyar nyelvünk (szerk., 1976)
• Hivatalos nyelvünk kézikönyve (társszerző, 1976)
• Nyelvművelő kézikönyv I–II. (Kovalovszky Miklóssal, 1985)
• Nyelvészet és tömegkommunikáció (1985)
• Álljunk meg egy szóra! (Vágó Istvánnal, 1991)
• Anyanyelvi őrjárat (1999)
• A mi nyelvünk (2000), Tinta Könyvkiadó^[18]
• Szójátékos anyanyelvünk (Balázs Gézával, 2001)
• Új anyanyelvi őrjárat (2002)
• Nyelvművelő kéziszótár (Kemény Gáborral, 2005), Tinta Könyvkiadó^[19]
• Vallomások – Harminchárom jeles magyar kortársunk gondolatai anyanyelvünkről (2009), Tinta Könyvkiadó^[20]
• A szavak ösvényein – Szavaink és szólásaink eredete, változásai, érdekességei (2011), Tinta Könyvkiadó^[21]
• Nyelvi játékaink nagykönyve (2012), Tinta Könyvkiadó^[22]
• Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai. Egy pályázat legjobb darabjai; vál., szerk. Balázs Géza és Grétsy László; Anyanyelvápolók Szövetsége–Tinta, Bp., 2013^[23]
• Anyanyelvi séták – Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja, titkokkal teli világa (2014), Tinta Könyvkiadó^[24]
• Anyanyelvünk tájain; Tinta, Bp., 2016 (Az ékesszólás kiskönyvtára)
• A magyar nyelvről. Klasszikus íróink és költőink anyanyelvünkről (2018), szerk. Grétsy László, Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó^[25]

Jegyzetek

Források

• MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 627-628. old.
• Balázs Géza köszöntője Grétsy 70. születésnapja alkalmából
• Grétsy László, a nyelvművelő tudós 80 éves

További információk

• Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára; szerk. Balázs Géza, A. Jászó Anna, Koltói Ádám; Tinta, Bp., 2002
• Grétsy 80. Köszöntő könyv Grétsy László születésnapjára; vál. tanulmányait összegyűjt. Balázs Géza et al.; Anyanyelvápolók Szövetsége, Bp., 2012
• A nyelvész – emberközelből. Grétsy László beszélgetőtársa Erdélyi Erzsébet; Tinta, Bp., 2022

További információk

• Rendhagyó interjú Grétsy Lászlóval (készítette fia, Grétsy Zsombor; Nyest, 2010. július 15.)
• Alkotói adatlapja Moly.hu
• Grétsy László – „Legendárium”. Századvégi arcképcsarnok (1999)
• Mi lett vele? – Grétsy László most elárulta, mivel tölti a mindennapjait Blikk, 2019. július 25.