Grantner Jenő

Grantner Jenő
Grantner Jenő (1938)
Született	1907. június 17.[1] Budapest[2]
Elhunyt	1983. december 3. (76 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	szobrászművész
Iskolái	Magyar Képzőművészeti Egyetem (1929–) Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda (1922–1929)
Kitüntetései	Munkácsy Mihály-díj (1954)
Sírhelye	Farkasréti temető (3/1-2-129)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Grantner Jenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Grantner Jenő (Budapest, 1907. június 17. – Budapest, 1983. december 3.) Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrászművész, a római iskola tagja.

Életpályája

1922–1929 között az Iparművészeti Főiskolán Mátrai Lajosnál és Simai Imrénél, majd 1929-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Szentgyörgyi Istvánnál tanult. 1933–1935 között Rómában volt ösztöndíjas. Kiállításokon 1928-tól szerepelt.

Díjai, elismerései

• MTA művészeti díj (1939)
• a Főváros Ferenc József-díja (1943)
• Munkácsy Mihály-díj (II. fokozat, 1954)

Főbb művei

• Hajdúk emlékköve (Budapest I., Északi várfal, Lovas út, 1936)
• Klebelsberg Kunó-emlékmű (1939, az eredeti részben elpusztult, de 2001-ben újjáépítették)
• Thököly Imre szobra (Budapest, Millenniumi emlékmű, 1955)
• Felszabadulási emlékmű (Várpalota, 1955)
• Díszkút (Tatabánya, 1959)
• Olajkutatók (Zalaegerszeg, 1970)
• Toldi Miklós szobra (Miskolc)

Jegyzetek

Források

• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

Lásd még

• Százados úti művésztelep

További információk

• Artportal.hu