Guckler Károly

Guckler Károly
SzületettGuckler Károly József Krisztián
1858. szeptember 4.[1]
Debrecen[1]
Elhunyt1923. augusztus 31. (64 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaerdőgazdálkodási mérnök
IskoláiSelmeci Akadémia (1875–1880)
SírhelyeFarkasréti temető (46/4-1-4/5)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Guckler Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Guckler Károly emléktáblája, a róla elnevezett sétaút melletti, ugyancsak az ő nevét viselő sziklaalakzaton.

Guckler Károly József Krisztián (Debrecen, 1858. szeptember 4. – Budapest, 1923. augusztus 31.) erdőmérnök, a fővárosi erdészeti hivatal vezetője, a budai hegyvidék erdőterülete megújításának, valamint a pesti homoktalajok erdősítésének kezdeményezője.

Élete

A 17. századi németalföldi örökösödési háború elől előbb Galíciába, majd a Magyar Királyság területére menekült családból származik. 1875-80 között elvégezte a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémiát. 1882-ban állt erdőmérnökként a főváros szolgálatába. 1895-től erdőmester, az Erdészeti Hivatal vezetője, 1918-tól főerdőtanácsos.

A főváros környéki sikeres erdősítési munkák vezetésével elévülhetetlen érdemeket szerzett, amiért Ghillány Imre földművelésügyi miniszter kitüntetésben részesítette.[4]

Lelkes természetjáróként tagja, majd 1888-tól választmányi tagja volt a Magyarországi Kárpát-egyesület (MKE) Budapesti Osztályának, s annak helyén 1891-ben létrejött Magyar Turista Egyesületnek. 1913-tól tagja a Magyar Turista Szövetség (MTSZ) tanácsának.[5]

Hosszas betegség után 65. évesen hunyt el.[6] A Farkasréti temetőben nyugszik, sírhelye: [46/4-1-4/5][7]

Munkássága

A koncepciózus erdőgazdálkodás hiányában a 19. század végére a fővárosi erdőterület állapota leromlott, a Budai-hegység nagy részén szőlő- és gyümölcstermesztés folyt. A művelés felhagyásával, s a filoxéravész következtében elvégzett kényszerű szőlőkivágás miatt kiterjedt kopár területek alakultak ki. A tölgyerdők megmaradt faállományát főleg tűzifának használták fel anélkül, hogy magok vetésével, vagy csemeték ültetésével pótolták volna. A megmaradt tövek újrasarjadtak, ami sűrű erdőséget eredményezett. A tölgyek egészségi állapota azonban minden egyes sarjaztatáskor romlott; az erdő állománya pusztult.

Guckler Károly egyértelműen a sarjerdőkben látta az erdőpusztulás forrását. Miután 1895-ben kinevezték erdőmesterré, majd az Erdészeti Hivatal vezetőjévé, a tuskókról sarjadt tölgyesek helyébe életerős, fiatal erdőket szándékozott ültetni. A kiterjedt munkálatok azonban a főváros lakóinak felzúdulásához vezettek, mert a makkról kelt, lassabban és kevésbé látványosan növekedő tölgyeket sokan nem tudták erdőként elfogadni.[4] A munkálatokat ezért lassabb ütemben, kisebb területeket tarolva és beültetve folytatták, emellett hangsúlyt helyeztek az életképes erdők konzerválására és mérsékelt használattal való megóvására. Guckler az első világháború s azt követő forradalmak alatt ismételten felmerülő erdőkihasználási tervek ellen nagy eréllyel és sikerrel lépett fel.[6]

A budai hegyek kopár részeinek, ezen belül is különösen a Hármashatár-hegy újraerdősítéséhez Guckler a korábbi sikeres bécsi mintákat alapul véve, ideiglenesen kevésbé kényes fekete fenyveseket telepített, a sekély talajréteg megkötése és további talajképzés céljából. Az így megerősödött talaj tette lehetővé, hogy mintegy 80 évvel később megkezdhessék az őshonos fafajok visszatelepítését a fenyvesállományok helyén.[4]

1914-ben versenyerdősítés során 5342 kataszteri holdon telepítettek erdőket a főváros határában. Az erdőövezet kialakítása részben a pesti oldalon folyt, hogy megkössék a Rákos-patak menti homokot. A munkálatokat Guckler Károly vezette; a miniszteri elismerést főleg e munkájáért kapta.[4]

Aktív természetjáróként munkája során is arra törekedett, hogy megismertesse és megszerettesse az emberekkel a természetet. A fővárosi közgyűlés kezdeményezésére és finanszírozásában ő alakította ki 1917-1918 között a 3,5 km hosszú sétautat, amely a Szépvölgyből kiindulva a Hármashatár-hegy, a Vihar-hegy és a Csúcs-hegy III. kerület felöli, meredekebb oldalán húzódik végig mintegy 360-370 m tengerszint feletti magasságban, majd a Csúcs-hegy után leereszkedett az Aranyhegyi-patakhoz.[8][9]

Emlékezete

  • Halála után egy évvel, 1924-ben róla nevezték el a Szépvölgytől a Csúcs-hegyig általa kialakított sétautat a Hármashatárhegyi úttól a Szírt utcáig (Guckler Károly út). (1962-ben ennek első szakaszát a Farkas-torokig Feketesalak útnak nevezték át.) 2018-ban a Pilisi Parkerdő Zrt. e sétaúton alakította ki a Virágos-nyeregig tartó Guckler Károly Tanösvényt.[8]
  • Nevét viseli egy, a Hármashatár-hegy észak-keleti oldalában, a Guckler Károly út mellett álló jókora sziklaképződmény (dolomitbreccsa-tömb).
  • Róla nevezték el a Hármashatár-hegyen 2018-ban átadott nyolcszögletű, körpanorámát nyújtó kilátópontot, a Guckler Károly-kilátót.[4]
  • Emlékét őrzi a III. kerületi önkormányzat által 1993-ban létrehozott Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány (2004-től természetvédelmi célú, közhasznú közalapítványként működik, Guckler Károly Természetvédelmi Közalapítvány néven).
  • Nevét viseli az (541565) Gucklerkároly kisbolygó.[10]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d 2020. december 4., http://forestpress.hu/hu/index.php/erdekessegek/ki-kicsoda/30236-guckler-karoly-1858-1923, https://web.archive.org/web/20201204225647/http://forestpress.hu/hu/index.php/erdekessegek/ki-kicsoda/30236-guckler-karoly-1858-1923
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ a b c d e Guckler Károly életrajza a Turista Magazinban.
  5. ↑ ForestPress – Ki kicsoda.
  6. ↑ a b Nekrológ.
  7. ↑ A Farkasréti temető 2003-ban (adattár). Budapesti Negyed, XI. évf. 2–4 (40–42). sz. (2003) arch
  8. ↑ a b Guckler Károly Tanösvény.
  9. ↑ Berza László et al. (szerk.): Budapest lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1973. 393. o.  
  10. ↑ Karikó Katalin és több magyar csillagász is kisbolygót kapott

Források

  • Turistaház a főváros felett: A kilátópont névadója - Guckler Károly. turistamagazin.hu. Magyar Természetjáró Szövetség, 2016. július 14. [2021. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  • Guckler Károly (1858–1923). forestpress.hu. 2Z Fotó & Média Ügynökség, 2016. június 29. [2020. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 13.)
  • Halálozások: Nemes Guckler Károly. Erdészeti Lapok, XLII. évf. 9. sz. (1923. szeptember 15.) 312. o. arch Hozzáférés: 2021. november 10. PDF (7,6 MB)
  • Séta a Guckler Károly Tanösvényen: Szeretettel köszöntünk!. parkerdo.hu. Pilisi Parkerdő Zrt., 2018. 11. [2021. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 13.)

Kapcsolódó szócikkek