Gyenis Erzsébet : Életpályája, Jegyzetek, Források, Kapcsolódó szócikkek Wikipédia, a szabad enciklopédia

Gyenis Erzsébet

Gyenis Erzsébet

Gyenis Erzsébet későbbi férjével, Tildy Zoltánnal 1914-ben
Született	1896. augusztus 9. Szekszárd
Elhunyt	1985. március 28. (88 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Tildy Zoltán
Gyermekei	Ifj. Tildy Zoltán
Szülei	Gyenis Antal
Foglalkozása	tanító
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1946. február 5.)
Kitüntetései	Magyar Köztársasági Érdemrend aranyfokozat (1947) Magyar Szabadság Érdemrend ezüstfokozat (1947)
Sírhelye	Farkasréti temető (49/7-2-6)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyenis Erzsébet témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tildy Zoltánné Gyenis Erzsébet, születési nevén Gyenis Erzsébet Mária Anna (Szekszárd, 1896. augusztus 9. – Budapest, 1985. március 28.) tanító, kisgazda politikus, 1945 és 1946 között országgyűlési képviselő, Tildy Zoltán köztársasági elnök felesége.

Életpályája

1896-ban értelmiségi családba született Gyenis Antal és Kökényessy Erzsébet lányaként. Apja a Magyarországi Tanácsköztársaság idején a dombóvári direktóriumi tagja volt, s a helyi forradalmi törvényszék elnökeként működött. 1919 augusztusában a kommün bukása után fehér különítményesek több társával együtt kivégezték.

Gyenis Erzsébet 1914. október 14-én házasodott össze Tildy Zoltán református lelkésszel,^[1] három gyermekük született: ifj. Tildy Zoltán fényképész (1917–1994), Tildy Erzsébet (1918–2012) és Tildy László (1921–1983).

Tanítónői munkáját a Somogy vármegyei Szennán kezdte meg, majd 1924-től az újonnan megalapított Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt. pénzügyeit intézte. A német megszállás alatt segített férjének a bujdosásban és Bereczky Alberttel együtt tartotta a kapcsolatot az ellenállási mozgalom vezetőivel.

Politikai pályafutása

A második világháború befejeztével férjével együtt bekapcsolódott a politikai életbe. 1945. október 7-én tagja lett Budapest törvényhatósági bizottságának. Az 1945-ös nemzetgyűlési választáson a Független Kisgazdapárt Nagy-Budapest listájáról szerzett mandátumot, de február 5-ével mandátumáról lemondott, miután férjét 1946. február 1-én megválasztották köztársasági elnöknek. Helyét Benkő András vette át.

1945 decembere és 1948 decembere között az Országos Szabad-művelődési Tanács tagja volt. Politikai pályája alatt mindvégig aktív tagja volt a nőmozgalomnak; 1945-től a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének elnökeként működött, majd 1947 és 1948 között a szervezet díszelnöki tisztét töltötte be. A hadifoglyokat és háborús sérülteket ápoló karitatív mozgalom élére állt, s ő alapította meg a pilisi leányotthont is.

1948 augusztusától osztozott Tildy Zoltán sorsában, akivel egészen 1956. május 1-ig házi őrizetben volt. Közben 1948 decemberében koholt vádak alapján elítélték és kivégezték a házaspár Erzsébet nevű lányának férjét, Csornoky Viktort, szintén kisgazda politikust. Az 1956-os forradalom alatt férjével együtt a parlamentben tartózkodott. A Varsói Szerződésből való kilépést támogatta. 1961-ben megözvegyült. 1979-ben fiával együtt Szegedre költözött, majd 1984-től a budapesti Albert Schweitzer Református Szeretetotthonban ápolták haláláig.