Harsányi Zsolt

Harsányi Zsolt
1929 körül
Született	Harsányi Zoltán Tibor Pál 1887. január 27.[1][2][3][4] Korompa
Elhunyt	1943. november 29. (56 évesen)[1][2][3][4] Budapest VII. kerülete
Állampolgársága	magyar[5]
Házastársa	Orbán Ilona (h. 1913–1919) Téven Erzsébet (h. 1922–1934)
Szülei	Harsányi Ödön Zimmermann Etelka
Foglalkozása	újságíró szerző fordító színigazgató librettista
Sírhelye	Farkasréti temető (10-1-1-9)
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Harsányi Zsolt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Harsányi Zsolt, születési nevén Harsányi Zoltán Tibor Pál (Korompa, 1887. január 27.^[6] – Budapest, Erzsébetváros, 1943. november 29.) író, újságíró, műfordító, színigazgató. A két világháború közötti korszakban a szórakoztató irodalom népszerű szerzője volt.

Életpályája

Harsányi Ödön vasgyári tisztviselő és Zimmermann Etelka fia. Előbb bölcsészetet, majd jogot hallgatott a kolozsvári egyetemen. Fiatalon kezdett újságírással foglalkozni: Incze Sándorral előbb Kolozsvárott, majd 1910-től Budapesten Színházi Hét címmel színházi lapot szerkesztett. A lap később Színházi Élet címmel jelent meg. 1913-ban Budapesten a Budapesti Hírlap, aztán a Pesti Hírlap munkatársa, a két világháború között az Új Idők állandó munkatársa volt. A Magyar PEN Club főtitkára; 1938-ban a Vígszínház igazgatója. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak (1934) és a Petőfi Társaságnak. Paulini Bélával Kodály Zoltán Háry János című dalművének ő írta a szövegét (1926). Színdarabokat, verses műveket is írt. 1935-ben Corvin-koszorúval tüntették ki.

Első házastársa Orbán Ilona színész volt, akit 1913. február 6-án vett nőül, majd hat évvel később elvált tőle.^[7] Második felesége Téven Zoltán és Barna Matilda lánya, Erzsébet volt, akivel 1922. január 10-én Budapesten kötött házasságot, azonban 1934-ben tőle is elvált.^[8]

Főbb művei

• Komédiások; rajzolták Major Henrik, Kürthy György, szöveg Harsányi Zsolt; Tevan, Békéscsaba, 1911
• Színházi kis lexikon; Légrády, Bp., 1918
• Shakespeare a Nyujorkban. Tréfás színházi regény; Légrády, Bp., 1918
• A féltékeny költő. Kuplék, dalok, sanzonok; Pallas, Bp., 1920
• A szüzek hódolata. Vígjáték; Lukács, Bp., 1922 (Kulissza-könyvtár)
• Az arany holló (regény, Bp., 1925);
• Lívia néni és egyéb elbeszélések; Lampel, Bp., 1928 (Magyar könyvtár)
• Rozmaring. Regény; Légrády, Bp., 1929 (Pesti Hírlap könyvek 100.)
• Életre-halálra; René Franklin, Bp., 1931
• Az üstökös. Petőfi életének regénye (regény, Bp., 1932);
• Ember küzdj!… Madách életének regénye (regény, Bp., 1932);
• Csak azért is! Regény; Singer és Wolfner, Bp., 1933
• Szólalj, szólalj, virrasztó! Zrínyi, a költő, életének regénye (regény, Bp., 1934.);
• A tündérkirálynő. Regény; Singer-Wolfner, Bp., 1934
• Édes fiam. Regény; Singer és Wolfner, Bp., 1935
• Ecce homo. Munkácsy Mihály életének regénye (regény, Bp., 1935);
• Magyar rapszódia. Liszt Ferenc életének regénye (regény, Bp., 1936); hangoskönyv - MEK
• Mathias rex. Hunyadi Mátyás életének regénye (regény, Bp., 1937);
• És mégis mozog a föld. Galilei életének regénye (regény, Bp., 1937);
• Jókedvű könyv; Singer-Wolfner, Bp., 1937
• Liline. Liszt Ferenc első szerelme. Elbeszélés; Singer-Wolfner, Bp, 1937 (Szép könyvek)
• Magdolna. Három szerelem regénye; Singer-Wolfner, Bp., 1938
• Sacra Corona. A magyar szent korona regénye (Bp., 1938)
• Grófkisasszony (vígjáték, Bp., 1939);
• Két elbeszélés; Országos Református Szeretetszövetség, Bp., 1939 (Népbarát)
• A lebegő szív. Költemények és műfordítások; Singer-Wolfner, Bp., 1939
• Jókedvű könyv. Új gyűjtés; Singer-Wolfner, Bp., 1939
• Grófkisasszony. Vígjáték; Singer-Wolfner, Bp., 1939 (Nemzeti irodalmunk mesterei)
• Mátyás király. Regény, Bp. 1940. - hangoskönyv - MEK
• Szegény János. Korvin János életének regénye (regény, Bp., 1940);
• Élni jó. Rubens Péter Pál életének regénye (regény, Bp., 1940);
• Whisky szódával (regény, Bp., 1941);
• A bolond Ásvayné (színmű, 1942);
• Aranyalma (regény, Bp., 1942)
• Jókedvű könyv. Harmadik gyűjtés; Új idők, Bp., 1943 (Magyar regények XIII.)
• Háry János kalandozásai Nagyabonytul a Burgváráig. A daljáték ismertetése; zene Kodály Zoltán, szöveg Paulini Béla, Harsányi Zsolt; Élet Ny., Bp., 1943
• Hajnali cigaretta. Elbeszélések; Új Idők, Bp., 1943
• Zajzon Ádám levelei; bev. Harsányi Grete; Új Idők, Bp., 1944
• Galgó három felesége. Regény; Új Idők, Bp., 1944

Műveiből többet az 1980-as évektől újra kiadtak, majd később (2010 után) a szegedi Lazi Kiadó, majd az Alexandra kiadásában (Milbacher Róbert sajtó alárendezésében és jegyzeteivel) jelentek meg hagyományos ill. e-könyv kiadásban.^[9]

Irodalom (válogatás)

• Németh László: Mi a ponyva? in: Kiadatlan tanulmányok I–II. Bp., Magvető, 1968, I., 690–696. Online: Magyar Művészet, VII. évfolyam 1. szám, 2019. március, 86-88. oldal
• Keresztury Dezső: Harsányi Zsolt. Magyar Csillag, 1943.
• Bessenyei György: Harsányi Zsolt a szórakoztató iparos Könyvtáros, 1954. 1a. sz.)
• Harsányi András: Emlékezés Harsányi Zsoltra (Confessio, 1987. 2.sz. 75-78.p.)
• A világ legrégibb író-dinasztiája a Literátus-Harsányi család, melynek tagjai 600 év óta forgatják a tollat = Színházi Élet XX. évf. 7. sz. Bp., 1930. febr. 9-15.

Ajánlott linkek

• Száva István (életrajzi regények)

Jegyzetek

Források

• Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 768. o. ISBN 963-05-6805-5  

Kapcsolódó szócikkek

• Harsányi Zsolt-díj
• Nyelvművelés Erdélyben