Hoblik Márton

Hoblik Márton
Élete
Született	1791. december 1. Igal
Elhunyt	1845. május 26. (53 évesen) Eszék
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	dráma

Hoblik Márton (Igal, 1791. december 1. – Eszék, 1845. május 26.) bölcseleti doktor, megyei főügyész, az MTA levelező tagja, a Katona József előtti drámaírás alakja.

Élete

Somogy vármegyében született. Tanulmányait Kaposvárott és Pécsett folytatta, majd 1808-tól a pesti egyetemen fejezte be, ahol 1811-ben bölcselet-doktori oklevelet kapott. 1813-ban királyi táblai jegyző, 1815-ben ügyvéd lett. 1816-ban megválasztotta Verőce vármegye második, 1822-ben első aljegyzőjévé, 1823-ban másodtiszti ügyésszé, 1824-ben főügyésszé s 1827-ben Verőce vármegye táblabírójává nevezték ki. A megye bizodalma sok küldöttségben vette igénybe szorgalmát és tolla ügyességét, nevezetesen a Drávaszabályozási Bizottságban ő vezette a jegyzőkönyvet.

A Magyar Tudományos Akadémia 1832. március 9-én választotta levelező tagjai sorába, főképpen a magyar játékszín megalapítása tárgyában írt és dicséretet nyert pályairatának elismeréseként.Meghalt 1845. május 26-án Eszéken. Az Akadémián Toldy Ferenc július 28-án tartott felette gyászbeszédet.

Irodalmi tevékenysége

Költeményeket írt a Tudományos Gyűjtemény melléklapjába, a Szépliteraturai Ajándékba (1823-30.); cikkei a Tudományos Gyűjteményben (1822. IX. Eszék viszontagságai, H. jegygyel, 1832. II., III. 1833. IX. Verőce vármegye ismerete); a Társalkodóban (1832. 73. sz. Egy tekintet Verőcze folyóirat, 81. sz. Uj fürdő Verőcze vármegyében Volpó mezőváros határában a nassici halmok tövében, 1838. 68. sz. Tudnivalók Verőczéből, 1839. 13., 14. sz. Illokról és az Ujlakyakról, 1840. 16. sz. Adatok Szerémből); a Tudom. Tárban (1834. II. Parasztlakodalmi szokások Verőcze vármegye három és Szerém egy magyar falvában, V. 1839. Parasztlakodalmi szokások Verőcze vármegye felső vidékein); írt még a kassai Szemlélőbe (1836-37. etnográfiai cikkek), a Jelenkorba (1839-43), és a Pesti Hirlapba (1841-43, levelezés). Hübner János nagy földirati Lexikonának (amely Fejér György szerkesztésében 1816-17. Pesten öt kötetben jelent meg) I. kötetét fordította.

Kiadott művei

Hoblik Márton versei. Pest, 1814. Online
Verőcze vármegye ismerete. Pest, 1832.
Enchiridion legum urbarialium 1832-36. pro comitatibus Verőcze, Szerém et Posega juxta voces indicantes, ordine alphabetica in materias redactarum. Essekini, 1837.
Libatio (Toast). Quam illustr. dno supr. comiti Josepho Siskovics de Almás et Gödre die 21. Febr. 1842 sub festivo inaugurationali convivio nomine S. S. & O. O. depromsit. Essekini. Online
Historia domus curialis comitatus de Verőcze a reincorporatione comitatus seu anno 1745 usque in praesens seu diem 14. Sept. 1842. dum lapis fundamentalis novae domus curialis per dnum Josephum Siskovics solenniter figeretur. Quinque-Ecclesiis.
Az eszéki vagy dráva-szávai csatorna védokai a szerémi vagyis runahávai csatorna álokai ellen. Buda 1843.

Zsoldos Ignácz, Mezei rendőrség (Pápa, 1842 és 1843 ) c. munkáját németre s illírre fordította.

Színművei:

Kún László, az erdélyi 1818. pályázaton dicséretet nyert színmű; Götz von Berlichingen Go ethe után;
A valkói amazon, uj eredeti érzékeny játék 4 felv. kötött beszédben, először adatott Budán 1834. szept. 2. (A Magyar Tudományos Akadémia által 1833. nov. 10. dicsérettel említett pályamű. Ism. Honművész 71. sz., kézirata a budapesti nemzeti színházban);
Rózsavár vigj. 3 felv.;
A Jugovicsok, szomorújáték 3 felv.

Kéziratai:

Ciceroból: A kötelességekről
Cato az öregségről
Laelius vagy a barátságról
Közvélemény elleni tárgyak
A polgármester hivatali kérelemről;
Jelentés a magyar nyelv miveltetéséről Verőcze vármegyében;
A héti napok elneveztetése inkább magyar mint tót és költeményei (censurai eredeti kézirat 4-rét 33 lap a Magyar Nemzeti Múzeumban);
Mikép lehetne a magyar játékszint Budapesten állandóan megalapítani, az akadémiától dicséretet érdemlett pályamű 1837.;
Szerém vármegye geographiai, topographiai, statisztikai, historiai ismertetése.

A Magyar Tudományos Akadémiához terjedelmes munkákat küldött be:

A horvát, szerb és magyar nyelvekben találtató hason hangú s értelmű szók lajstroma
Ritka magyar szók jegyzékei
Észrevételeket a magyar helyesiráshoz
Bibliographiai közleményeket stb.

Levele Károlyi Istvánhoz a Tudományos Gyűjtemény kiadójához, Eszék, aug. 24. 1834. (a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában.)