Honfoglalás kori magyar viselet

A honfoglalás kori magyar viseletnek a 21. századra már jelentős irodalma alakul ki.^[1] Ennek alapját a László Gyula munkássága vetette meg.^[2] A rendszerváltás, majd az ezredforduló során jelentős felfedezések segítették e téma kutatását is Ukrajnában, a Szubbotyici-horizont néven ismert régészeti lelőhely-csoport révén. A téma természetesen nem mentes a vitáktól. Különösen sok részletében vitatott e témával kapcsolatban is Kiszely István munkássága.^[3], mivel a magyar régészet és nyelvészet akadémiai képviselői a magyarság őstörténetéről írt fejtegetéseit gyakran ezoterikusnak, tudománytalannak tartják.

A viták azért is gyakoriak és természetesek, mert a honfoglaló magyarokról egykorú kép, ábrázolás nem maradt fenn, a ruhaanyagok nagy többsége is elenyészett. A későbbi képek is ritkák, stilizáltak, és leginkább saját koruk ábrázolási trendjeit követik, nem céljuk a régebbi valóság rögzítése.^[4]

A kutatók gyakran fordulnak segítségért a néprajzi párhuzamokhoz, azonban ezek is csalókák lehetnek, mert egymástól térben is időben igen távoli, de látszatra hasonló viseleti elemek nem jelentenek biztosan leszármazást is. A magyar viseletben sok ősinek tartott ruhadarab csak a kunokkal vagy a török hódoltság idején került a Kárpát-medencébe. A csikósok jellegzetes lobogó gatyája pedig például csak a 18. század végén alakult ki.^[5]

Bőrruha

Kétségtelenül állíthatjuk, hogy az urál–altaji népek, így a magyarok is a bőrruha iránt viseltettek a legnagyobb előszeretettel, mivel lakókörnyezetükben nagy számmal jelen voltak a szebbnél szebb prémeket és bőröket szolgáltató vadak. A pásztorkodó magyarok mesterek voltak a bőr kikészítésében, a különféle alakú és nagyságú bőröltönyök elkészítésében. Nyelvészeti emlékek alapján az olyan ősi elnevezésekből juthatunk eme következtetésre mint pl.: tímár, varga, szűcs, guba, bekecs, ködmen, csizmadia, szíjgyártó.^[6]

Nemez

Görög írók feljegyzései alapján tudjuk, hogy a magyarok körében kiterjedt iparág lehetett a nemezgyártás, nemezfényesítés, nemezfinomítás. Az abaposztó-készítés fennmaradt az erdélyi székelyeknél: a nemezt finomított abaposztó^[7] alakjában süvegként használták, és a szűrnek teljesen megfelelő felöltőként.^[6] A nemez többnyire gyapjúból (néha állatszőrből, főleg nyúlszőrből) tömörített vastag anyag.^[8]

Szukna

A fehér színű bő gatya, a szukna, az alsóruhaként használt fehér ing, valamint a női viselet egyes darabjai arra engednek következtetni, hogy a magyarok a vászonkészítés mesterségéhez is értettek. Bizonyítékok erre az olyan, mai napig fennmaradt szóemlékek, mint a takács, kender, tilolás, orsó, vászon, gyolcs.^[6]

Bizánci feljegyzések

A VII. Kónsztantinosz által említett térdig érő, ujj nélküli felöltő kacagány néven maradt fenn az alföldi, szegényebb réteghez tartozó parasztság körében. Hasonlóképpen a szűr, a magyarság egyik legrégibb és legáltalánosabban használt ruhadarabja.^[6]

Bekecs, guba olyan ősi elnevezések, amelyekről biztosan állíthatjuk, hogy már a honfoglalás kori magyar viselte a nevezett ruhadarabokat a hidegebb hónapokban.^[6]

Írásos emlék tanúsága szerint Kónsztantinosz császár, amikor magyarokat látott vendégül, elrendelte, hogy kabadion-jaikban jelenjenek meg. A mondottak alátámasztják ama feltételezést, miszerint a honfoglalás kori magyarok a melegebb évszakokban könnyebb felsőruhát viseltek, melyet talán posztóból, vászonból vagy selyemből készítettek. A bizánci udvarral való szoros barátság, sűrű érintkezés teszi valószínűvé, hogy őseink selyemből készült felöltőt is viseltek. Mivel nem értettek a selyem előállításához, a selyemkelmét a bizánciaktól vásárolhatták meg. A szóban forgó, a test idomaihoz simuló kabát a mai attilának nevezett felöltő őse.^[6]

A honfoglalók viselete

A férfi és a női viselet között nem volt jelentős különbség. A női ruházat általában finomabb anyagokból készült.

Alsóruhaként finom kender- vagy lenvászonból készült inget aggattak magukra, melyet a csuklóknál pánttal szorítottak le. A ruhák összekötésére gombokat, szalagot használtak.

Felsőruhaként ujjas kabátot (kazakot), erre pedig kaftánszerű köpenyt öltöttek, melyet gombsor tartott össze. Bő nadrágot, csizmát hordtak. Számos kiegészítőt, illetve ékszereket viseltek.^[3][2]

Honfoglalás kori női ékszerek

A párosan előforduló hajfonatdíszeket – mellkorongoknak is nevezik őket – szíjra függesztették. A mellet takarták, és járás közben átvették a mozgás ritmusát, csilingelő hangot adtak. Ruháikra, fejüket takaró kendőikre, pártáikra a nők egyenként varrták fel a gyöngyöket.

A honfoglalás kori sírokban találtak még nyakpereceket, karpereceket, fülbevalókat is.^[3][2]

Jegyzetek

Források

• ↑ Sudár 2014: Sudár Balázs (szerk) – Petkes Zsolt (szerk): A honfoglalók viselete. Budapest: Helikon. 2014. = Magyar őstörténet, 1. ISBN 978-963-227-625-0  
• ↑ László 1944: László Gyula (történész): A honfoglaló magyar nép élete. Budapest: Püski. 2006. ISBN 963 9906 82 4  
• Kiszely István (2001): A magyar nép őstörténete. (Mit adott a magyarság a világnak.) Egyetemi tankönyv és tanári segédkönyv. Budapest.
• Nagy Géza és Nemes Mihály (1900): A magyar viselet története. Budapest
• Nemes Mihály (1903): A magyar jelmez és fejlődése dióhéjban. Stampfel-féle Tudományos Zseb-könyvtár. 147–148. Pozsony–Budapest.

További információk

• A honfoglaló magyar férfiak viselete. SuliNet. Tudásbázis. Művészetek. Művészettörténet – 8. évfolyam. Egy honfoglaló nép: a magyarok tárgyi kultúrája a 9–10. században. Viselet.
• A honfoglaló magyar nők viselete. SuliNet. Tudásbázis. Művészetek. Művészettörténet – 8. évfolyam. Egy honfoglaló nép: a magyarok tárgyi kultúrája a 9–10. században. Viselet.
• Kiszely István (2001): Az ősmagyarok viselete. In A magyar nép őstörténete. (Mit adott a magyarság a világnak.) Egyetemi tankönyv és tanári segédkönyv. Budapest. (A könyv szövege és képei Kiszely István honlapján.)
• Ék Erzsébet: Magyarországi viseletek. A honfoglalástól napjainkig; 2. átdolg. kiad.; Codex Print, Budapest, 2004
• Ságvári György: Magyar uniformisok a honfoglalástól napjainkig; Kossuth–Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest, 2010
• A magyar divat 1116 éve. A magyar öltözékkultúra képes története a honfoglalástól napjainkig. A magyar viselet a honfoglalástól a 21. század elejéig; tan. F. Dózsa Katalin et al.; Absolut Media Zrt., Budapest, 2012

Kapcsolódó szócikk

• Mindennapi élet a magyar honfoglalás korában