I. Cosimo de’ Medici

Cosimo de’ Medici
Agnolo Bronzino festményén
Uralkodóház	Medici
Született	1519. június 12.[1] Firenze[2][1]
Elhunyt	1574. április 21. (54 évesen)[1] Villa Castello[1] Firenze[3]
Nyughelye	Medici-kápolna
Édesapja	Lodovico de’ Medici
Édesanyja	Maria Salviati
Házastársa	Toledói Eleonóra Camilla Martelli
Gyermekei	Virginia de' Medici Princess Maria de' Medici of Tuscany Francesco de’ Medici Isabella de' Medici Giovanni de’ Medici Lucrezia de' Medici Garzia de' Medici I. Ferdinánd toszkánai nagyherceg Pietro de' Medici Bia de' Medici Don Giovanni de' Medici Pedricco de' Medici Anna de' Medici Antonio de' Medici
Vallása	római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Cosimo de’ Medici témájú médiaállományokat.

„Cosimo de’ Medici” lehetséges további jelentéseiről lásd: Cosimo de’ Medici (egyértelműsítő lap).

I. Cosimo de’ Medici (Firenze, 1519. június 12. – Villa di Castello, 1574. április 21.), a Medici-család tagja, Firenze hercege 1537. szeptember 20. és 1569. augusztus 27. között, majd Toszkána nagyhercege 1569. augusztus 27. és 1574. április 21. között.^[4]

Élete és uralkodása

Idősebb Cosimo vagy Lorenzo de’ Medici herceg egyenes ági leszármazottai soha nem szereztek abszolút hatalmat. Ez a kiváltság a Medici-család fiatalabb ágának egyik tagjának jutott. Egy zsoldoskapitány, Giovanni dalle Bande Nere fia, Caterina Sforza unokája, Cosimo herceg lett az első nagyherceg, és befejezte Firenze regionális hatalommá alakítását. Cosimóval a köztársasági rendszer utolsó nyomai is eltűntek. 1557-ben megszerezte az ősi ellenségnek számító Sienát. Felépítette Firenze tengerparti flottáját, amely jelentős szerepet játszott a lepantói tengeri ütközetben. 1569-ben V. Piusz pápától megkapta a nagyhercegi címet. Mivel a köztársasági intézményeket teljesen felszámolta, a városházára sem volt többé szükség, ezért családjával a Medici-Riccardi palotából átköltözött a Palazzo Vecchióba, majd onnan 1560-ban áttelepültek a Pitti-palotába, s ez lett a továbbiakban a nagyhercegek rezidenciája. Építésze, Giorgio Vasarival 1559-ben megkezdte az Uffizi építését, ahová Cosimo a nagyhercegség különböző hivatalait kívánta összpontosítani. Felépíttette a ma Vasari-folyosónak nevezett egykilométeres átjárót a Pitti-palota és a Palazzo Vecchio között. Cosimo alapítása volt a Firenzei Képzőművészeti Akadémia 1565-ben.^[5]

A Firenzei Egyetemen az ő uralkodása alatt nőtt a tanszékek száma, például a gyakorlati orvostudománnyal bővült az oktatás.

Cosimo nagyherceg 1530-ban feleségül vette a nápolyi alkirály, Toledói Péter 16 éves leányát, Eleonóra hercegnőt. Házasságkötése után Cosimo herceg a Palazzo della Signoriára költözött, ahol kétszáz svájci és német gárdista vigyázott a biztonságára. Eleonóra mindvégig hűséges és intelligens tanácsadója volt férjének. Amikor húszévi házasság után szeretett felesége meghalt, Cosimo elidegenedett a világtól. Két évvel később a kiégett Cosimo lemondott. Utóda, elsőszülött fia, Francesco de’ Medici 1574-1587 teljesen alkalmatlan volt az uralkodásra. Őt öccse, I. Ferdinánd (Ferdinando de’ Medici)) követte 1587–1609 között, aki több mint 20 éven át bíborosként Rómában élt.^[5]

Ő alapította a Szent István Lovagrendet 1554-ben, amit a pápa csak 1562-ben szentelt fel.^[6]

Források

További információk

• ki, hol és mikor? (a 'Miért éppen Firenze' blog linkjei). kiholesmikor.blogspot.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.)
• The Medici Archive Project (angol nyelven). medici.org. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.)

Előző uralkodó: – (Firenze fejedelemség)

Toszkána nagyhercege 1569–1574 Medici-család

Következő uralkodó: I. Ferenc