I. Skorpió

Ez a szócikk az egyiptomi uralkodóról szól. Hasonló címmel lásd még: Skorpió (egyértelműsítő lap).

I. Skorpió
Weha, Szerek
előd egyiptomi fáraó utód Hórpenabu(?) Bika(?) 0. dinasztia Két Sólyom(?)
Uralkodása	i. e. 4. évezred vége
Nomen
Sírja	Umm el-Kaáb, U-j

I. Skorpió (vagy „Udzs”) az ókori Egyiptom egyik korai, valószínűleg csak Felső-Egyiptom felett hatalommal bíró uralkodója. I. e. 3200–3100 körül élt a predinasztikus korszakban. Általában a 0. dinasztiába sorolják. Neve Szelket istennőre utal. Lehetséges, hogy azonos II. Skorpióval.

Uralkodása

Skorpió sírja az Abüdosz melletti Umm el-Kaáb temető legrégebbi ismert királysírja. Feltárója, Günter Dreyer egy elefántcsontból készített heka-jogart talált benne. Ez a legelső ismert hatalmi jelkép. Sokan feltételezik, hogy Skorpió volt az első igazi uralkodó Egyiptomban, a neheni dinasztia alapítója. A sírban elefántcsont-lapokra karcolt képek városneveket tartalmaznak, köztük alsó-egyiptomiakat. Ebben Dzserre emlékeztet, akinek sírjában szintén feltűnnek Per Uadzset és Szau városokra utalások.

Ezek alapján feltételezik, hogy Skorpió hadjáratot vezetett Észak ellen. Egy szintén itt talált név (Bika) alapján felső-egyiptomi riválisok is feltehetők. Más elképzelés szerint a településnevek a kereskedelmi partnereket jelzik. Bármelyik is igaz, az látszik valószínűnek, hogy Skorpió hatalma Abdzsu, Nagada, Nehen és Abu körzetére kiterjedt, és kapcsolatban állt a Deltavidékkel is.

Sírja

A sírt 1988-ban Günter Dreyer és Werner Kaiser fedezték fel. Az Umm el-Kaáb temetőt röviden U-ként jelölik, ebben a j-jelet kapta, így U-j sírként ismert. Ezért Skorpiót néha Uj (azaz Udzs) néven is említik. Uralkodósírkénti azonosítását egy itt talált jogar erősítette meg.

A temető predinasztikus részében az U-j sír a legnagyobb méretű, leggondosabban épített és legtagoltabb szerkezetű. Tizenkét helyiségből álló ház alaprajza szerint építettek falakat az előre kiásott szögletes gödörbe. Eredetileg kilenc kisebb helyiséget alakítottak ki, majd a keleti végében hozzátoldották a sírkamrát és még két kis kamrát.

Ez a sírtípus a négyzetes veremsír, korábban ismeretlen nagyságrendű, 8×10 méteres. Az egyik helyiségben faácsolatú kápolnát állítottak fel, belső udvara van és a helyiségek között álajtók nyílnak, azaz „falnyílásokkal” kapcsolódnak össze a helyiségek. Maga a sírkamra 2,9×4,7 méteres. A palotát utánzó sírépítmény az előkelőség körében az Óbirodalom végéig élő divat maradt.

A sír átmenetet képez a veremsírok és a masztabák között. A földbe vájt alépítményt a föld felett fából ácsolt emelvény fedte, amelyet Dreyer kétlépcsős, masztabaszerű építményként rekonstruált. A végén valószínűleg földhalom is került rá, így végső kinézetében nem különbözött a korábbi tumulusoktól. A gödör körülbelül két méter mély, agyagtéglával bélelték a padlószinttől másfél méter magasságig.

Titulatúra

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.

Hórusz-név

Wḥˁ (Srq)

Források

• A 0. dinasztia
• Dreyer, Günter. Az I. és II. dinasztia abüdoszi és szakkarai sírjai, in: Hawass, Zahi (szerk). A piramisok rejtett kincsei, Pécs: Alexandra, 60–65. o. (2003). ISBN 963-368-533-8 
• Lehner, Mark. Piramisok nagykönyve. Budapest: Alexandra (1997). ISBN 963-368-463-3 , pp. 75.
• Deutsches Archäologisches Institut in Kairo: Grabungsberichte Umm el-Qaab – Nachuntersuchungen im Frühzeitlichen Königsfriedhof. 1979–1990.
• Günter Dreyer: Umm el-Qaab: Das prädynastische Königsgrab U-j und seine Schriftzeugnisse Bd.1. von Zabern, Mainz 1998, ISBN 3805324863
• G. Dreyer in: E.C.N. Van Den Brink (Ed.) The Nile Delta in Transition : 4th.-3rd. Millennium B.C.. 1992, S. 293-299
• G. Dreyer: Mitteilung des Deutschen Archäologischen Instituts Kairo 49. 1993
• Günter Dreyer u.a.: Umm el-Qaab – Nachuntersuchungen im Frühzeitlichen Königsfriedhof 7./8. Vorbericht. In Mitteilungen des DAI. Kairo 52, Mainz 1996, ISBN 3-8053-1861-8.
• W. Kaiser: Mitteilung des Deutschen Archäologischen Instituts Kairo 46. 1990, S. 287-299
• Gabriele Höber-Kamel: Abydos – Religiöses Zentrum der Auferstehung, In: Kemet, Heft 2, Berlin 2000, S. 4–9. ISSN 0943-5972
• Flinders Petrie: The Royal Tombs of the First Dynasty. Part I. London 1900.
• Thomas, Schneider: Lexikon der Pharaonen, 2002 ISBN 3491960533

Külső hivatkozások

• Az U-j sír skorpióábrázolásai

Előző uralkodó: Bika

Egyiptom uralkodója i. e. 3200 körül 0. dinasztia

Következő uralkodó: Két Sólyom(?)