I. Umbertó olasz király

I. Umbertó
Umberto Rainerio Carlo Emanuele Giovanni Maria Ferdinando Eugenio di Savoia
Olaszország királya, Genova hercege, Piemont, Aosta és Chablais hercege

Olaszország királya
Uralkodási ideje
1878. január 9. 1900. július 29.
ElődjeII. Viktor Emánuel
UtódjaIII. Viktor Emánuel
Életrajzi adatok
UralkodóházSavoyai-ház (Carignano-ág)
Született1844. március 14.
 Torinó
Elhunyt1900. július 29. (56 évesen)
 Monza
NyughelyeOlaszország Róma, Pantheon
ÉdesapjaII. Viktor Emánuel
ÉdesanyjaHabsburg–Toszkánai Mária Adelheid Franciska
Testvére(i)
Házastársa1868–1900: Savoyai Margit királyi hercegnő
GyermekeiIII. Viktor Emánuel
I. Umbertó aláírása
I. Umbertó aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Umbertó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Savoyai Umbertó (olaszul: Umberto Ranieri Carlo Emanuele Giovanni Maria Ferdinando Eugenio di Savoia); (Torinó, 1844. március 14.Monza, 1900. július 29.) a Savoyai-házból származó szárd–piemonti, majd olasz királyi herceg, 1849-től a Szárd–Piemonti Királyság, majd 1861-től az egységes Olasz Királyság trónörököse, 1878. január 9-től haláláig I. Umbertó néven az Olasz Királyság második királya.

Származása

Umbertó szárd–piemonti királyi hercegként látta meg a napvilágot 1844. március 14-én, Torinóban, a Szárd-Piemonti Királyság fővárosában. Édesapja a Savoyai-ház carignanói ágából származó Viktor Emánuel trónörökös volt, aki 1861-től II. Viktor Emánuel néven az egységes Olaszország első királya lett. Édesanyja Habsburg–Lotaringiai Adelheid Franciska Mária főhercegnő volt. Umbertó herceg volt szüleinek legidősebb fiúgyermeke. Családja a Savoyai-ház Carignanói (Carignani) ágából származott. Umberto herceg születésekor apai nagyapja, Károly Albert uralkodott a Szárd-Piemonti Királyságban.

Umberto hercegnek hat testvére volt, közülük négyen érték meg a felnőttkort. Öccse, Amedeo Ferdinando herceg később I. Amadé néven Spanyolország királya lett.

Fiatalkora

Umbertó herceg a korban szokásos katonai kiképzést kapta meg fiatalkorában. Tisztként mind az 1859-es szárd–francia–osztrák háborúban, mind az 1866-os porosz–osztrák–olasz háborúban részt vett. Közben, 1861-ben apja II. Viktor Emánuel néven az egységes Olaszország trónjára lépett.

Házassága, gyermeke

Umberto herceg 1868. április 22-én lépett frigyre unokanővérével, Savoyai Margit olasz királyi hercegnővel, Genova hercegnőjével. Házasságukból egyetlen gyermek született, a későbbi III. Viktor Emánuel király (1900–1946).

Trónra lépése

Umberto herceg apja halála után, 1878. január 9-én I. Umbertó néven lépett trónra. Uralkodása alatt apja szellemiségét vitte tovább. A Risorgimento lezárultával természetesen sokkal inkább törekedhetett a békés építőmunkára és a külső terjeszkedésre is. Uralma alatt vált olasz gyarmattá Eritrea (1890), és Szomália déli része, Olasz-Szomália néven. Etiópia esetében azonban az olasz gyarmatosítási törekvések kudarcot vallottak, az 1896-os aduai csatavesztés következtében.

  • 1891-es 100 lírás aranyérme I. Umbertó király portréjával.
    1891-es 100 lírás aranyérme I. Umbertó király portréjával.
  • I. Umbertó király meggyilkolása
    I. Umbertó király meggyilkolása
  • Sírja a római Pantheonban
    Sírja a római Pantheonban

Halála

I. Umbertó király ellen már trónra lépése évében is követtek el merényletet az anarchisták. 1898-ban a magas élelmiszerárak miatt tüntetések voltak országszerte, Milánóban Fiorenzo Bava-Beccaris tábornok a tömeg közé lövetett, ami legalább 80 halálos áldozattal járt. I. Umbertó fogadta a tábornokot, és köszönetét fejezte ki. A hírre Gaetano Bresci, akkor az Egyesült Államokban élő anarchista elhatározta, hogy hazatér, és végez az uralkodóval. Tervét 1900. július 29-én Monzában hajtotta végre. Három lövést adott le Umbertó királyra, aki még aznap belehalt sebesüléseibe.

A meggyilkolt királyt a római Pantheonban temették el, apja mellé. Szobra Rómában, a Villa Borghese parkjában áll. A trónon fia követte, III. Viktor Emánuel néven.

Gyilkosát, Gaetano Brescit életfogytig tartó kényszermunkára ítélték. A Tirrén-tengeren fekvő Santo Stefano-börtönszigetre szállították. Rövidesen, 1901. május 22-én cellájában holtan találták, máig tisztázatlan körülmények között. Halálát hivatalosan öngyilkosságként könyvelték el, de az őrök által elkövetett gyilkosság sem kizárható.

Jegyzetek

Források

Előző uralkodó:
II. Viktor Emánuel
Olasz király
1878 – 1900
Olasz birodalmi zászló
Következő uralkodó:
III. Viktor Emánuel
I. Umbertó olasz király ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. Savoyai II. Viktor Amadé carignanói herceg (1743–1780) (=28)
 
 
 
 
 
 
 
8. Savoyai Károly Emánuel Ferdinánd carignanói herceg (1770–1800) (=14)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Marie Joséphine Thérèse de Lorraine–Lambesc–Brionne hercegnő (1753–1797) (=29)
 
 
 
 
 
 
 
4. Károly Albert szárd–piemonti király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. Károly Keresztély szász herceg, Kurland-Semgallen hercege (1733–1796) (=30)
 
 
 
 
 
 
 
9. Mária Krisztina Albertina szász hercegnő (1770–1851) (=15)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Franciszka Corvin–Krasińska grófnő (1742–1796) (=31)
 
 
 
 
 
 
 
2. II. Viktor Emánuel szárd–piemonti király, olasz király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. II. Lipót német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
10. III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Mária Ludovika spanyol infánsnő
 
 
 
 
 
 
 
5. Habsburg Mária Terézia Franciska osztrák főhercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király
 
 
 
 
 
 
 
11. Lujza Mária Amélia nápoly-szicíliai királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina Lujza főhercegnő
 
 
 
 
 
 
 
1. I. Umbertó olasz király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. I. Ferenc német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
12. II. Lipót német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Mária Terézia magyar királynő
 
 
 
 
 
 
 
6. Habsburg–Lotaringiai Rainer József osztrák főherceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. III. Károly spanyol király
 
 
 
 
 
 
 
13. Mária Ludovika spanyol infánsnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Mária Amália szász hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
3. Habsburg-Lotaringiai Adelheid osztrák főhercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. Savoyai II. Viktor Amadé carignanói herceg (1743–1780) (=16)
 
 
 
 
 
 
 
14. Savoyai Károly Emánuel Ferdinánd carignanói herceg (1770–1800) (=8)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Marie Joséphine Thérèse de Lorraine–Lambesc–Brionne hercegnő (1753–1797) (=17)
 
 
 
 
 
 
 
7. Savoyai Mária Erzsébet Franciska carignanói hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Károly Keresztély szász herceg, Kurland-Semgallen hercege (1733–1796) (=18)
 
 
 
 
 
 
 
15. Mária Krisztina Albertina szász hercegnő (1779–1851) (=9)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Franciszka Corvin–Krasińska grófnő (1742–1796) (=19)
 
 
 
 
 
 
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJdCqpMc3q74mdqHFv7CQq
  • VIAF: 262250334
  • LCCN: n80125834
  • ISNI: 0000 0003 8174 189X
  • GND: 118803131
  • SUDOC: 028973763
  • BNF: cb120698153
  • ICCU: RAVV059714
  • ULAN: 500353739
  • Olaszország Olaszország-portál
  • Történelem Történelemportál