II. János aragóniai király

Ez a szócikk az aragóniai királyról szól. Hasonló címmel lásd még: II. János (egyértelműsítő lap).

II. János
Aragóniai János Trastámara János Kasztíliai János

Roland de Mois: II. János, XVI. század, Madrid

Ragadványneve	Bitorló János, Hitetlen János, Nagy János
Navarra Királyság királya iure uxoris
Juan II/Joanes II.a
Uralkodási ideje
1425. szeptember 8. (iure uxoris (a felesége jogán) a feleségével, társuralkodó) 1441. április 1. (egyeduralkodó, trónbitorló) – 1479. január 19.
Koronázása	Pamplona (baszkul: Iruñea) 1429. május 15. (a feleségével együtt)
Elődje	I. (Évreux-i) Blanka
Utódja	I. (Aragóniai) Eleonóra
Aragóniai Királyság királya
Juan II/Joan II
Uralkodási ideje
1458. június 27. – 1479. január 19.
Koronázása	nem koronázták meg
Örököse	Vianai Károly
Elődje	V. (Nagylelkű) Alfonz
Utódja	II. (Katolikus) Ferdinánd
Szicíliai Királyság királya
Giovanni II
Uralkodási ideje
1458. június 27. – 1479. január 19.
Koronázása	nem koronázták meg
Örököse	Vianai Károly
Elődje	I. (Nagylelkű) Alfonz
Utódja	II. (Katolikus) Ferdinánd
Szicíliai Királyság kormányzója (alkirálya, vikáriusa)
Giovanni d'Aragona
Uralkodási ideje
1415. április 15. – 1420
Elődje	Navarrai Blanka
Utódja	?
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Trastámara-ház
Született	1398. június 29. Medina del Campo, Kasztília
Elhunyt	1479. január 19. (80 évesen) Barcelona
Nyughelye	Poblet-kolostor 1479. február 11.
Édesapja	I. Ferdinánd aragóniai király, Kasztília régense (1380–1416)
Édesanyja	Kasztíliai Eleonóra, Alburquerque grófnője (1374–1435)
Testvére(i)	Pedro de Aragón, conde de Alburquerque V. Alfonz aragóniai király I. Henrik sogorbi úr Aragóniai Eleonóra portugál királyné Aragóniai Mária kasztíliai királyné Sancho of Aragon
Házastársa	1. I. (Évreux-i) Blanka navarrai királynő (1387–1441)
Házastársa	2. Juana Enríquez aragón és navarrai királyné (1425/30–1468)
Gyermekei	1. feleségétől: 1. Károly (1421–1461) 2. Johanna (1423–1425) 3. Blanka (1424–1464) 4. Eleonóra (1426–1479) 2. feleségétől: 5. Eleonóra (1447/48–fiatalon) 6. Ferdinánd (1452–1516) 7. Johanna (1454–1517) 8. Mária (1455 körül–fiatalon) Ágyasaitól: 9. Alfonz (1417–1495) 10. János (1429–1475) 11. Alfonz (megh. fiatalon) 12. Ferdinánd (–1452) 13. Mária (megh. fiatalon) 14. Eleonóra 15. Ferdinánd 16. Henrik


A Wikimédia Commons tartalmaz II. János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

II. János (Medina del Campo, Kasztília, 1398. június 29.^[1] – Barcelona, 1479. január 19.), ragadványnevei: Hitetlen/Bitorló/Nagy János, spanyolul: Juan II de Aragón, katalánul: Joan II d'Aragó, olaszul: Giovanni II d'Aragona, szicíliai nyelvjárásban: Giuvanni II di Aragona, szárdul: Giuanne II de Aragona, kasztíliai királyi herceg (infáns) a születésétől és aragón királyi herceg (infáns) 1412-től. 1425-től Navarra királya a felesége jogán, 1458-tól Aragónia, Szicília, Szardínia, Mallorca, Valencia királya és Barcelona grófja. A Trastámara-ház tagja. Candale-i Anna magyar királyné dédapja.

Élete

Infánsként

Kasztíliai infánsként látta meg a napvilágot, de a kasztíliai trón elnyerésére nagyon kis esélye volt, hiszen apja csak a másodszülött herceg volt Kasztíliában, és ő is apja másodszülött gyermeke volt. Ennek ellenére egész életét a kasztíliai királyi cím megszerzésének a vágya hajtotta, amely sosem teljesedett be számára, de fia, II. Ferdinánd aragóniai király még az ő életében mint I. Izabella kasztíliai királynő férje 1475-ben a Cortestől elnyerte a kasztíliai királyi címet. Gyermekként arra is csak csekély esélye lehetett, hogy valaha király lehet belőle, de első házassága révén, melyet Blanka navarrai trónörökössel kötött 1420-ban, felesége trónra léptekor ő is elnyerte a királyi címet. Apja, I. Ferdinánd aragóniai király 1412-ben megnyerte az aragón örökösödési háborút, és ezzel ő is aragón infáns lett. Anyja Kasztíliai Eleonóra, Alburquerque grófnője volt.

Apja 1414-ben, aragón királlyá koronázásakor a Peñafiel grófja címet adományozza neki. 1415. január 4-én eljegyezték a nála 25 évvel idősebb II. Johanna nápolyi királynővel, majd apja kinevezte a Szicíliai Királyság kormányzójává (alkirályává), és 1415. április 15-én Palermóban át is vette a hivatalát.^[2] Ekkor ismerkedett meg jövendőbelijével, a nála 11 évvel idősebb Navarrai Blankával, Szicília özvegy királynéjával, aki addig a régensi teendőket látta el a szigetországban. A nápolyi királynővel, II. Johannával való eljegyzése hamarosan felbomlott, és a nővére gyermektelen halálával navarrai trónörökössé előlépett Blankával jegyezték el. 1420. június 18-án Pamplonában megtartották az esküvőt, és így ő is a királyi cím várományosa lett. 1421. május 29-én megszületik a trónörökös pár fia, Károly herceg, aki nagyapjától, III. Károly navarrai királytól a Viana hercege címet kapja, és a navarrai trónöröklési rendben a második helyre kerül, háttérbe szorítva apját, aki csak felesége életében jogosult a királyi címre apósa végrendelete szerint.

Navarra királya

1425. szeptember 8-án meghalt III. Károly navarrai király, és trónra lépett lánya, I. Blanka, így János is Navarra királya lesz felesége jogán II. János néven. Számára a navarrai királyi cím csak egy ugródeszkát és pénzügyi forrást jelent a kasztíliai királyi cím elnyeréséhez, mely küzdelemben mind unokatestvére és sógora, II. János kasztíliai király, mind pedig öccse, Henrik, Villena hercege, aki a kasztíliai király egyik nővérét vette feleségül, az útjában állt. 1429. május 15-én koronázták meg a királyi párt Pamplonában navarrai királlyá.^[1]

Gyermekei

1. feleségétől, I. (Évreux-i) Blanka (1387–1441) navarrai királynőtől, 4 gyermek:
- Károly (1421–1461), Viana hercege, IV. Károly néven apja ellenében de iure navarrai király, felesége Ágnes (1422–1448) klevei hercegnő, a házasságukból nem születtek gyermekek, de 4 házasságon kívüli gyermek, többek között:
  - (Ágyasától, María de Armendáriz úrnőtől): Anna (1451–1477), törvényesítve, apja a Navarrai Királyság örökösének jelölte, férje Luis de la Cerda (1438–1501), Medinaceli grófja, 1479-től hercege, 1 leány
- Johanna (1423–1425) aragón infánsnő
- Blanka (1424–1464), II. Blanka néven apja ellenében de iure navarrai királynő, férje Kasztíliai Henrik asztúriai herceg, elváltak, 1454-től IV. Henrik néven kasztíliai király, gyermekek nem születtek
- Eleonóra (1426–1479), aki apja, II. János halála után de iure és de facto navarrai királynő lett I. Eleonóra néven: (1479. január 19. – 1479. február 12.), férje IV. Gaston foix-i gróf, 10 gyermek, többek között:
  - Gaston (1444–1470), Viana hercege, Navarra kormányzója (1469–1470), felesége Valois Magdolna (1443–1495) francia királyi hercegnő, Navarra régense (1479–1494), VII. Károly francia király lánya, 2 gyermek:
    - I. (Foix) Ferenc Phoebus (1467–1483), Navarra királya (1479–1483), nem nősült meg, gyermekei nem születtek
    - I. (Foix) Katalin (1470–1517), Navarra királynője (1483–1517), férje III. (Albret) János (1477–1516) iure uxoris navarrai király, Tartas algrófja, 13 gyermek
  - Péter (1449–1490), Vannes püspöke, bíboros, Navarra régense (1479–1484)
  - János (1450 után–1500), Étampes grófja, Narbonne algrófja, navarrai trónkövetelő (1483–1497), felesége, Valois Mária (1457–1493), XII. Lajos francia király nővére, 2 gyermek, többek között:
    - Foix Germána (1488/90/92–1538), navarrai királyi hercegnő, Aragónia és Navarra királynéja (1513–1516), 1. férje II. Ferdinánd (1452–1516) aragón király, lásd lent, 1 fiú, 2. férje Brandenburgi János (1493–1525) valenciai alkirály, nem születtek gyermekei, 3. férje Aragóniai Ferdinánd (1488–1550) calabriai herceg, IV. Frigyes nápolyi király és Balzo Izabella andriai hercegnő fia, nem születtek gyermekei, 1 fiú az 1. házasságából:
      - (1. házasságából): János (Valladolid, 1509. május 3. – Valladolid, 1509. május 3.), Girona hercege,^[3] aragón trónörökös
  - Katalin (1460 után–1494 előtt), férje II. (Foix) Gaston János (1448 körül–1500), Candale grófja, 4 gyermek, többek közt:
    - Candale-i Anna (1484–1506), férje II. Ulászló (1456–1516) magyar és cseh király, 2 gyermek:
      - Jagelló Anna (1503–1547), férje I. (Habsburg) Ferdinánd (1503–1564) magyar, német és cseh király, osztrák főherceg, 15 gyermek
      - II. (Jagelló) Lajos (1506–1526) magyar és cseh király, felesége Habsburg Mária ausztriai főhercegnő, kasztíliai infánsnő (1505–1558), gyermekei nem születtek, 1 természetes fiú
2. feleségétől, Juana Enríquez (1425/30–1468) aragón és navarrai királynétól, 4 gyermek:
- Eleonóra (1447/48–fiatalon)
- Ferdinánd (1452–1516), II. Ferdinánd néven aragón király, 1. felesége I. Izabella kasztíliai királynő (1451–1504), 6 gyermek, 2. felesége Foix Germána (1488/90–1538) navarrai királyi hercegnő, lásd fent, további 1 fiú+4 természetes gyermek
- Johanna (1455–1517), férje I. Ferdinánd nápolyi király (1423–1494), 2 gyermek, többek között:
  - Aragóniai Johanna (1477/79–1518), férje II. Ferdinánd nápolyi király (1469–1496), nem születtek gyermekei
- Mária (1455 körül–fiatalon)
Ágyasától, Leonor de Escobar úrnőtől, 1 fiú:
- Alfonz (1417–1495), Ribagorça grófja 1469-től, majd apja kinevezi Villahermosa^[4] hercegévé 1476-ban, felesége Leonor de Sotomayor (1460 körül–1522), 3 gyermek+6 természetes gyermek
Ágyasától, N. de Ansa úrnőtől, 4 gyermek:
- János (1429–1475), Zaragoza érseke (1460)
- Ferdinánd (–1452)
- Mária (megh. fiatalon)
- Eleonóra, férje II. (Beaumont-i) Lajos (1430–1508), Lerín grófja és Navarra hadsereg-főparancsnoka, III. Károly navarrai király unokája természetes ágon, 4 gyermek
Ismeretlen nevű ágyasaitól, 3 gyermek:
- Alfonz (megh. fiatalon)
- Ferdinánd, a Szent János Rend nagymestere
- Henrik, Cefalù püspöke

Jegyzetek

↑ ^a ^b L. Anthony (1931: 9).
↑ Lásd Agnello (2012 :43).
↑ Katalánul és hivatalosan: Girona, spanyolul: Gerona.
↑ A hercegség a Valenciai Királyságban helyezkedett el, amelynek a névadója Vilahermosa del Río település volt. Katalánul: Vilafermosa.

Irodalom

Agnello, Giuseppe. Urbs fidelissima. Il governo di Siracusa durante la Camera reginale (1282–1536) [archivált változat], doktori értekezés (olasz nyelven), Catania: Università di Catania. Facoltà di Lettere e Filosofia (2012). Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 23. [archiválás ideje: 2015. szeptember 25.]
Anthony, Raoul. Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar (francia nyelven). Párizs: Masson (1931). Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 23.
Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón 1412–1555 a. d. H. Trastamara des Stammes Burgund-Ivrea, 1412–1458 und 1468–1555 Könige von Sizilien, 1428–1458 und 1502–1555 Könige von Neapel, 1474–1555 Könige von Kastilien und León, 1492–1555 Könige von Granada, Reyes de las Islas y Tierras Firme del Mar Océano etc., In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 66., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

További információk

Genealogía de los Reyes de Navarra (Hozzáférés: 2014. július 3.)
Foundation for Medieval Genealogy/Aragon Kings Genealogy (Hozzáférés: 2014. július 3.)
Genealogie Mittelalter/Johann II König von Aragon (Hozzáférés: 2014. július 3.)
Libro d'Oro della Nobiltà Mediterranea/Trastamara (Aragonesi) (Hozzáférés: 2014. július 3.)

Előző
V. (Nagylelkű) Alfonz