ISO 639-2
Az ISO 639-2:1998, Codes for the representation of names of languages — Part 2: Alpha-3 code (Kódok a nyelvek neveinek megjelenítéséhez – 2. rész: Alpha-3 kód), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization; ISO) által kiadott ISO 639 nemzetközi nyelvi szabványsorozat második része, mely 464 hárombetűs nyelvkódot tartalmaz.
A szabványt kifejlesztését az ISO két technikai bizottsága, az ISO Technical Committee 37, Subcommittee 2[1] és az ISO Technical Committee 46, Subcommittee 4 [2] végezte. Kidolgozása 1989-ben kezdődött el, mivel az addigi ISO 639-1 szabvány kétbetűs kódjai elégtelennek bizonyultak a szükséges számú kód képzéséhez. A szabványt 1998-ban bocsátották ki.
Az ISO 639-2 szabvány regisztrációszolgáltatója a washingtoni Kongresszusi Könyvtár (ISO 639-2/RA[3]), mely a javasolt változtatásokat fogadja és nyomonköveti.[4]
A szabvány tartalma
Az ISO 639-2 az ISO 639-1 (jelentős) kibővítésének tekinthető. Ezért minden olyan nyelvet tartalmaz, ami már a 639-1-ben is szerepelt, így az ISO 639-1 az ISO 639-2 részhalmazának tekinthető: a 639-1 valamennyi kétbetűs kódjának van tehát hárombetűs megfelelője a 639-2-ben (melyet a szabvány további részei is használnak), fordítva azonban ez nem érvényes.
Kizárólag gépi felhasználásra tervezett nyelvek, mint például programnyelvek, nem szerepelnek a kódtáblában, ahogy az ISO 639 szabvány egyik részében sem.
Az ISO 639-2 az egyes nyelveket bizonyos kategóriákba (területekbe (Scopes)) sorolja, az alábbiak szerint:
- Önálló nyelvek (Individual languages); ezen belül a következő típusokat (Types) különíti el :
- Élő nyelvek (Living languages)
- Kihalt nyelvek (napjainkban vagy az ókor után kihalt) (Extinct languages)
- Ókori nyelvek (az ókorban kihalt) (Ancient languages)
- Történelmi nyelvek (Historic languages)
- Mesterséges nyelvek (Constructed languages)
- Makronyelvek (Macrolanguages)
- Kollektív nyelvek, nyelvi gyűjtemények vagy gyűjtőnyelvek (Collections of languages, collective languages)
- Dialektusok, nyelvváltozatok (Dialects)
- Helyi használatra fenntartott kódok (Reserved for local use)
- Speciális helyzetekre fenntartott kódok (Special situations)
Terminológiai és bibliográfiai (B és T) kódok
Az ISO 639-2-ben bizonyos nyelvek jelölésére két kód szerepel: egy T-kód a terminológiai alkalmazásokra (ISO 639-2/T), egy B-kód pedig a bibliográfiai alkalmazásokra (ISO 639-2/B).[5] A szabvány valamennyi nyelvének van T-kódja, B-kódja azonban eredetileg csak 23-nak, amiből jelenleg már csak 20 van érvényben (a visszavontak a táblázatban dőlttel és mínusz jellel jelezve). A T-kódok a nyelvek saját elnevezéseiből származnak (és a 639-1 kétbetűs kódjainak bővítései), míg a B kódok a nyelvek angol neveiből erednek. Valamennyi B-kóddal rendelkező nyelv élő és önálló nyelv, és a 639-1 is tartalmazza.[6]
A T/B kettős kódokat az ISO 639 szabványcsaládban csak a 639-2 használja. A T-kódokat használja a továbbiakban 639-2-t kibővítő ISO 639-3 szabvány . A B-kódok az ISO 639-ben a továbbiakban már nem fordulnak elő, de ahol vannak, ott ezek képezik alapját az ISO 15924 írásrendszer-szabvány kódjainak. [7]
| Az ISO 639-2 T és B kóddal is rendelkező nyelvei | ||||
|---|---|---|---|---|
| nyelv | 639-1 | 639-2/T | 639-2/B | |
| albán | sq | sqi | alb | |
| baszk | eu | eus | baq | |
| burmai | my | mya | bur | |
| cseh | cs | ces | cze | |
| francia | fr | fra | fre | |
| görög (modern, 1453-) | el | ell | gre | |
| grúz | ka | kat | geo | |
| holland | nl | nld | dut | |
| horvát | hr | hrv | -scr [a] | |
| izlandi | is | isl | ice | |
| kínai | zh | zho | chi | |
| macedón | mk | mkd | mac | |
| maori | mi | mri | mao | |
| maláj | ms | msa | may | |
| német | de | deu | ger | |
| örmény | hy | hye | arm | |
| perzsa | fa | fas | per | |
| román | ro | ron | rum | |
| szerb | sr | srp | -scc [a] | |
| szlovák | sk | slk | slo | |
| tibeti | bo | bod | tib | |
| walesi | cy | cym | wel | |
| Megjegyzések | ||||
| ↑ a: a B-kód 2008. 06. 28-án visszavonva (lásd: Code Changes) | ||||
Speciális helyzetek kódjai
Az ISO 639-2 külön kódokat rendel egyes speciális helyzetekhez:
- mis – kódolatlan nyelv (uncoded, korábban miscellaneous languages)
- mul – sok nyelv (multiple languages) Olyan helyzetekre, amelyekben sok nyelv használatos, de az összes egyedi nyelvkódot nem praktikus megadni.
- und – meghatározatlan nyelv (undetermined languages) Olyan helyzetekre, amelyekben fel kellene ugyan tüntetni egy vagy több nyelvet, a feltüntetendő nyelv azonban pontosan nem azonosítható.
- zxx – nyelvészeti tartalom nélküli kód (no linguistic content, not applicable) (hozzáadva: 2006. január 11.) Olyan helyzetekre, amelyekben a rendszer leírása miatt szükséges egy nyelvi azonosító, de a leírt elem ténylegesen nem tartalmaz nyelvészeti tartalmat.
- qaa-qtz – (local use) Helyi használatra fenntartott, a szabványban nem használt kódtartomány.
Kollektív nyelvkódok
Az ISO 639-2 66 úgynevezett kollektív nyelvkódot is tartalmaz. Ezek nem egyes önálló nyelveket, hanem egymással tágabb rokonságban álló nyelvek csoportjait határozzák meg (genetikai vagy területi alapú nyelvcsaládokat és -csoportokat). A makronyelvekkel szembeni jellemzőjük az, hogy az egyes csoportokon belüli nyelvek egymással semmilyen kontextusban sem cseréhetőek fel. Az ISO 639-3 a kollektív kódokat nem tartalmazza, az ISO 639-5 azonban, kettő kivételével igen. A két szabvány e közös metszetét ISO 639-2/639-5 jelzéssel is szokás szerepeltetni.
- Az ISO 639-2-ben még szereplő, de az ISO 639-5-ből már hiányzó kollektív kódok (2):
- bih Bihári nyelvek (ISO 639-1 kódja bh)
- him Himacsáli nyelvek
- A mind az ISO 639-2-ben, mind az ISO 639-5-ben szereplő kollektív kódok (64). A g (teljes nyelvcsoport; 29) és az r (részleges vagy maradék nyelvcsoport; 35) jelzetek[8] az ISO 639-5 szerint vannak[9].
Nyelvi kódlista:
| Az ISO 639-2 teljes és maradék (nyelv)csoportjai (kollektív kódok) | ||||
|---|---|---|---|---|
| 639-2 kód | g / r | Magyar név | Angol név | Megjegyzések |
| afa | r | afroázsiai nyelvek | Afro-Asiatic languages | |
| alg | g | algonkin nyelvek | Algonquian languages | |
| apa | g | apacs nyelvek (déli-atapaszka nyelvek) | Apache languages | |
| art | r | mesterséges nyelvek | Artificial languages | |
| ath | g | atapaszka nyelvek | Athapascan languages | |
| aus | g | ausztráliai nyelvek | Australian languages | |
| bad | g | banda nyelvek | Banda languages | |
| bai | g | bamileke nyelvek | Bamileke languages | |
| bat | r | balti nyelvek | Baltic languages | |
| ber | r | berber nyelvek | Berber languages | |
| bnt | r | bantu nyelvek | Bantu languages | |
| btk | g | batak nyelvek | Batak languages | |
| cai | r | közép-amerikai indián nyelvek | Central American Indian languages | |
| cau | r | kaukázusi nyelvek | Caucasian languages | |
| cel | r | kelta nyelvek | Celtic languages | |
| cmc | g | csam nyelvek* | Chamic languages | |
| cpe | r | angol alapú kreol és pidzsin | Creoles and pidgins, English based | |
| cpf | r | francia alapú kreol és pidzsin | Creoles and pidgins, French-based | |
| cpp | r | portugál alapú kreol és pidzsin | Creoles and pidgins, Portuguese-based | |
| crp | r | kreol és pidzsin nyelvek / kreol és pidzsin nyelvek | Creoles and pidgins | |
| cus | r | kusita nyelvek | Cushitic languages | |
| day | g | Land dajak nyelvek* | Land Dayak languages | |
| dra | r | dravida nyelvek | Dravidian languages | |
| fiu | r | finnugor nyelvek | Finno-Ugrian languages | |
| gem | r | germán nyelvek | Germanic languages | |
| ijo | g | ijo nyelvek | Ijo languages | |
| inc | r | indoárja nyelvek* | Indic languages | |
| ine | r | indoeurópai nyelvek | Indo-European languages | |
| ira | r | iráni nyelvek | Iranian languages | |
| iro | g | irokéz nyelvek | Iroquoian languages | |
| kar | g | karen nyelvek | Karen languages | |
| khi | r | koiszan nyelvek | Khoisan languages | |
| kro | g | kru nyelvek* | Kru languages | |
| map | r | ausztronéz nyelvek | Austronesian languages | |
| mkh | r | mon–khmer nyelvek | Mon-Khmer languages | |
| mno | g | manobo nyelvek | Manobo languages | |
| mun | g | munda nyelvek | Munda languages | |
| myn | g | maja nyelvek | Mayan languages | |
| nah | g | nahuatl nyelvek* | Nahuatl languages | |
| nai | r | észak-amerikai indián nyelvek | North American Indian languages | |
| nic | r | niger-kongói nyelvek | Niger-Kordofanian languages | |
| nub | g | núbiai nyelvek | Nubian languages | |
| oto | g | otomi nyelvek / oto-pame nyelvek | Otomian languages (Oto-Pamean) | |
| paa | r | pápua nyelvek | Papuan languages | |
| phi | r | filippínó nyelvek | Philippine languages | |
| pra | g | prákrit nyelvek | Prakrit languages | |
| roa | r | újlatin nyelvek* | Romance languages | |
| sai | r | dél-amerikai indián nyelvek | South American Indian languages | |
| sal | g | szalis nyelvek | Salishan languages | |
| sem | r | sémi nyelvek | Semitic languages | |
| sgn | g | jelnyelvek* | Sign Languages | |
| sio | g | sziú nyelvek | Siouan languages | |
| sit | r | sino-tibeti nyelvek | Sino-Tibetan languages | |
| sla | r | szláv nyelvek | Slavic languages | |
| smi | r | számi nyelvek | Sami languages | |
| son | g | szongaj nyelvek* | Songhai languages | |
| ssa | r | nílo-szaharai nyelvek* | Nilo-Saharan languages | |
| tai | r | tai nyelvek* | Tai languages | |
| tup | g | tupi nyelvek | Tupi languages | |
| tut | r | altaji nyelvek | Altaic languages | |
| wak | g | vakasan nyelvek* | Wakashan languages | |
| wen | g | szorb nyelvek | Sorbian languages | |
| ypk | g | jupik nyelvek | Yupik languages | |
| znd | g | zande nyelvek | Zande languages | |
A szabvány kódváltozásai
Az ISO 639-2 kódtáblában bekövetekezett valamennyi változás az ISO 639-2 Registration Authority alapján ("Additions/Changes to ISO 639 Codes as published in ISO 639-1:1988 and ISO 639-2:1998.", 2010. október 18-ig).[10]
A táblázathoz: A változások típusai: K+ = új kód (és egyben új nyelv) hozzáadása, K- = kód visszavonása (a visszavont kód []-ben, előtte "-" jellel, pl. [-mo]), K± = kódcsere (régi kód visszavonása, új kód hozzáadása); N+ = névváltozat hozzáadása, N- = névváltozat eltávolítása, N± = névcsere (régi név helyett új).[11]
| Az ISO 639-2 kód- és névváltozásai | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| ISO kód | Nyelv neve | Változtatás | |||
| 639-1 | 639-2 | magyar | angol | dátuma | típusa |
| ady | Adyghe; Adygei | 2003. 05. 05. | K+ | ||
| afa | Afro-Asiatic languages | 2009. 03. 03. | N±[a1] | ||
| ain | Ainu | 2005. 08. 16 | K+ | ||
| alt | Southern Altai | 2005. 05. 05 | K+ | ||
| anp | Angika | 2005. 11. 08 | K+ | ||
| apa | Apache languages | 2009. 03. 03. | N±[f1] | ||
| arc | Official Aramaic (700-300 BCE); Imperial Aramaic (700-300 BCE) | 2007. 05. 29 | N±[c1] | ||
| arn | Mapudungun; Mapuche | 2006. 10. 26 | N±[c2] | ||
| art | Artificial languages | 2009. 03. 03. | N±[a2] | ||
| ast | Asturian; Bable; Leonese; Asturleonese | 2001. 09. 24. | K+ | ||
| ast | Asturian; Bable; Leonese; Asturleonese | 2007. 10. 29 | N+ | ||
| bad | Banda languages | 2006. 10. 31. | N±[b] | ||
| bai | Bamileke languages | 2009. 03. 03. | N±[f2] | ||
| bat | Baltic languages | 2009. 03. 03. | N±[a3] | ||
| bej | Beja; Bedawiyet | 2007. 10. 18 | N+ | ||
| ber | Berber languages | 2009. 03. 03. | N±[a4] | ||
| bin | Bini; Edo | 2006. 11. 22 | N-[c3] | ||
| bnt | Bantu languages | 2009. 03. 03. | N±[a5] | ||
| btk | Batak languages | 2006. 10. 31. | N±[b] | ||
| byn | Blin; Bilin | 2003. 10. 27 | K+ | ||
| cai | Central American Indian languages | 2009. 03. 03. | N±[a6] | ||
| car | Galibi Carib | 2006. 11. 22 | N±[c4] | ||
| cau | Caucasian languages | 2009. 03. 03. | N±[a7] | ||
| cel | Celtic languages | 2009. 03. 03. | N±[a8] | ||
| chp | Chipewyan; Dene Suline | 2007. 10. 18 | N+ | ||
| cpe | Creoles and pidgins, English based | 2009. 03. 03. | N±[a9] | ||
| cpf | Creoles and pidgins, French-based | 2009. 03. 03. | N±[a10] | ||
| cpp | Creoles and pidgins, Portuguese-based | 2009. 03. 03. | N±[a11] | ||
| crh | Crimean Tatar; Crimean Turkish | 2003. 05. 14. | K+ | ||
| crp | Creoles and pidgins | 2009. 03. 03. | N±[a12] | ||
| csb | Kashubian | 2003. 05. 19. | K+ | ||
| cus | Cushitic languages | 2009. 03. 03. | N±[a13] | ||
| dar | Dargwa | 2003. 03. 24. | K+ | ||
| day | Land Dayak languages | 2006. 10. 31. | N±[b] | ||
| dra | Dravidian languages | 2009. 03. 03. | N±[a14] | ||
| dsb | Lower Sorbian | 2003. 09. 01. | K+ | ||
| fil | Filipino; Pilipino | 2004. 09. 21 | K+ | ||
| fiu | Finno-Ugrian languages | 2009. 03. 03. | N±[a15] | ||
| frr | Northern Frisian | 2005. 11. 08 | K+ | ||
| frs | Eastern Frisian | 2005. 11. 16. | K+ | ||
| gem | Germanic languages | 2009. 03. 03. | N±[a16] | ||
| gsw | Swiss German; Alemannic; Alsatian | 2005. 11. 04. | K+ | ||
| gsw | Swiss German; Alemannic; Alsatian | 2006. 12. 08. | N±[d] | ||
| gsw | Swiss German; Alemannic; Alsatian | 2008. 03. 05. | N+[c5] | ||
| him | Himachali languages; Western Pahari languages | 2009. 09. 01. | N±[c6] | ||
| hmn | Hmong; Mong | 2010. 03. 29. | N+ | ||
| hr | hrv [-scr] | Croatian | 2008. 06. 28. | K-[k1] | |
| hsb | Upper Sorbian | 2003. 09. 01. | K+ | ||
| ijo | Ijo languages | 2006. 10. 31. | N±[b] | ||
| inc | Indic languages | 2009. 03. 03. | N±[a17] | ||
| ine | Indo-European languages | 2009. 03. 03. | N±[a18] | ||
| inh | Ingush | 2003. 03. 24. | K+ | ||
| ira | Iranian languages | 2009. 03. 03. | N±[a19] | ||
| iro | Iroquoian languages | 2009. 03. 03. | N±[f3] | ||
| jbo | Lojban | 2003. 09. 02. | K+ | ||
| jv [-jw] | jav [-jaw] | Javanese | 2001. 08. 13. | K±[k2] | |
| kac | Kachin; Jingpho | 2006. 10. 27. | N+[c7] | ||
| kar | Karen languages | 2006. 10. 31. | N±[b] | ||
| kbd | Kabardian | 2003. 01. 29. | K+ | ||
| khi | Khoisan languages | 2009. 03. 03. | N±[a20] | ||
| kho | Khotanese; Sakan | 2008. 10. 21. | N+[c8] | ||
| krc | Karachay-Balkar | 2003. 05. 05. | K+ | ||
| krl | Karelian | 2005. 11. 21. | K+ | ||
| kro | Kru languages | 2006. 10. 31. | N±[b] | ||
| map | Austronesian languages | 2009. 03. 03. | N±[a21] | ||
| mdf | Moksha | 2003. 05. 05. | K+ | ||
| mic | Mi'kmaq; Micmac | 2004. 11. 10. | N+[c9] | ||
| mis | Uncoded languages | 2007. 06. 13. | N±[s1] | ||
| mkh | Mon-Khmer languages | 2009. 03. 03. | N±[a22] | ||
| mnc | Manchu | 2000. 02. 18. | K+ | ||
| mo[-mo] | mol[-mol] | moldáv | Moldavian | 2008. 11. 03. | K-[k3] |
| mwl | Mirandese | 2004. 09. 21. | K+ | ||
| myv | Erzya | 2003. 05. 05. | K+ | ||
| nah | Nahuatl languages | 2006. 10. 31. | N±[b] | ||
| nai | North American Indian languages | 2009. 03. 03. | N±[c10] | ||
| nap | Neapolitan | 2002. 08. 02. | K+ | ||
| nds | Low German; Low Saxon; German, Low; Saxon, Low | 2000. 05. 31. | K+ | ||
| nic | Niger-Kordofanian languages | 2009. 03. 03. | N±[a23] | ||
| mog | Nogai | 2003. 03. 04. | K+ | ||
| nqo | N'Ko | 2006. 05. 21. | K+ | ||
| nso | Pedi; Sepedi; Northern Sotho | 2004. 10. 28. | N+[c11] | ||
| nwc | Classical Newari; Old Newari; Classical Nepal Bhasa | 2004. 03. 05. | K+ | ||
| oto | Otomian languages | 2009. 03. 03. | N±[f4] | ||
| paa | Papuan languages | 2009. 03. 03. | N±[a24] | ||
| pam | Pampanga; Kapampangan | 2007. 10. 18. | N+ | ||
| phi | Philippine languages | 2009. 03. 03. | N±[a25] | ||
| pra | Prakrit languages | 2009. 03. 03. | N±[f5] | ||
| pro | Provençal, Old (to 1500); Occitan, Old (to 1500) | 2008. 07. 08. | N+[c12] | ||
| rar | Rarotongan; Cook Islands Maori | 2006. 10. 25. | N+[c13] | ||
| roa | Romance languages | 2009. 03. 03. | N±[a26] | ||
| rup | Aromanian; Arumanian; Macedo-Romanian | 2005. 09. 20. | K+ | ||
| sai | South American Indian languages | 2009. 03. 03. | N±[a27] | ||
| sal | Salishan languages | 2009. 03. 03. | N±[f6] | ||
| scn | Sicilian | 2004. 09. 21. | K+ | ||
| sem | Semitic languages | 2009. 03. 03. | N±[a28] | ||
| sgn | Sign Languages | 2000. 02. 18. | K+ | ||
| sit | Sino-Tibetan languages | 2009. 03. 03. | N±[a29] | ||
| sla | Slavic languages | 2009. 03. 03. | N±[a30] | ||
| sma | Southern Sami | 2002. 02. 07. | K+ | ||
| smi | Sami languages | 2000. 02. 18. | NC | ||
| smi | Sami languages | 2009. 03. 03. | N±[a31] | ||
| smj | Lule Sami | 2002. 02. 07. | K+ | ||
| smn | Inari Sami | 2002. 02. 07. | K+ | ||
| sms | Skolt Sami | 2002. 02. 07. | K+ | ||
| son | Songhai languages | 2006. 10. 31. | N±[b] | ||
| srn | Sranan Tongo | 2005. 12. 12. | K+[e] | ||
| srn | Sranan Tongo | 2006. 10. 31. | N±[d] | ||
| sr | srp [-scc] | Serbian | 2008. 06. 28. | K-[v1] | |
| ssa | Nilo-Saharan languages | 2009. 03. 03. | N±[a32] | ||
| syc | Classical Syriac | 2007. 04. 02. | K+ | ||
| tai | Tai languages | 2009. 03. 03. | N±[a33] | ||
| tlh | Klingon; tlhIngan-Hol | 2004. 02. 24. | K+ | ||
| tup | Tupi languages | 2002. 01. 11. | K+ | ||
| tut | Altaic languages | 2009. 03. 03. | N±[a34] | ||
| udm | Udmurt | 2003. 05. 05. | K+ | ||
| wak | Wakashan languages | 2009. 03. 03. | N±[f7] | ||
| wal | Wolaitta; Wolaytta | 2008. 07. 08. | N-[c14] | ||
| xal | Kalmyk; Oirat | 2005. 03. 23 | NC | ||
| zbl | Blissymbols; Blissymbolics; Bliss | 2007. 08. 08. | K+[g] | ||
| znd | Zande languages | 2006. 10. 31. | N±[b] | ||
| zxx | nincs nyelvészeti tartalom | No linguistic content; Not applicable | 2006. 01. 11 | K+[s] | |
| zxx | nincs nyelvészeti tartalom | No linguistic content; Not applicable | 2008. 04. 04 | N+[s] | |
| zza | Zaza; Dimili; Dimli; Kirdki; Kirmanjki; Zazaki | 2006. 08. 23 | K+ | ||
| Megjegyzések a táblázathoz | |||||
| Névváltozások (N3, N-, N±): a korábban (Other) végződésűek helyett ↑ a1: Afro-Asiatic (Other) helyett ↑ a2: Artificial (Other) ↑ a3: Baltic (Other) ↑ a4: Berber (Other) ↑ a5: Bantu (Other) ↑ a6: Central American Indian (Other) ↑ a7: Caucasian (Other) ↑ a8: Celtic (Other) ↑ a9: Creoles and pidgins, English-based (Other) ↑ a10: Creoles and pidgins, French-based (Other) ↑ a11: Creoles and pidgins, Portuguese-based (Other) ↑ a12: Creoles and pidgins (Other) ↑ a13: Cushitic (Other) ↑ a14: Dravidian (Other) ↑ a15: Finno-Ugrian (Other) ↑ a16: Germanic (Other) ↑ a17: Indic (Other) ↑ a18: Indo-European (Other) ↑ a19: Iranian (Other) ↑ a20: Khoisan (Other) ↑ a21: Austronesian (Other) ↑ a22: Mon-Khmer (Other) ↑ a23: Niger-Kordofanian (Other) ↑ a24: Papuan (Other) ↑ a25: Philippine (Other) ↑ a26: Romance (Other) ↑ a27: South American Indian (Other) ↑ a28: Semitic (Other) ↑ a29: Sino-Tibetan (Other) ↑ a30: Slavic (Other) ↑ a31: Sami languages (Other) ↑ a32: Nilo-Saharan (Other) ↑ a33: Tai (Other) ↑ a34: Altaic (Other) ↑ b: Névcsere kollektív nyelv jelzésére. "(Name change to denote collection.)" ↑ c1: az i.e. 700-300 időszak hozzáadása ↑ c2: Araucanian helyett ↑ c3: +Bini ↑ c4: Carib helyett ↑ c5: +Alsatian (fr: +alsacien, +suisse alémanique) ↑ c6: Himachali helyett ↑ c7: +Jingpho ↑ c8: +Sakan (A Sakan korábban a 639-3-ban önálló kóddal szerepelt (xsk), de mint duplikátum visszavonásra került.) ↑ c9: +Mi'kmaq ↑ c10: North American Indian helyett ↑ c11: +Pedi, +Sepedi ↑ c12: +Old Occitan (to 1500) ↑ c13: +Cook Islands Maori ↑ c14: -Walamo francia névváltozások: ↑ f1: apaches, langues ↑ f2: "bamilékés, langues" helyett "bamiléké, langues" ↑ f3: "iroquoises, langues (famille)" helyett "iroquoises, langues" ↑ f4: "otomangue, langues" helyett "otomi, langues" ↑ f5: "prâkrit" helyett "prâkrit, langues" ↑ f6: "salish, langues" helyett "salishennes, langues" ↑ f7: "wakashennes, langues" helyett "wakashanes, langues" Kódváltozások (K+, K-, K±): ↑ k1: a 639-2/B kód visszavonva ↑ k2: a jw nyomtatási hiba volt, a jaw ezen alapuló hibás kód ↑ k3: Mindkét azonosító visszavonva, az angolban Moldavian és Moldovan, a franciában pedig moldave néven is ismert román nyelv variációira a ro és ron / rum (639-2/T és B) kódok maradtak használatban. A mo és mol nem rendelhetőek más nyelvekhez, így az ezeket használó dokumentumok továbbra is érvényesek. Egyéb: ↑ d: tipográfiai hiba javítása ; ↑ e: 2004. 11. 30-tól bejelentve ; ↑ g: mesterséges nyelv, csak írott formával ; ↑ s: speciális célú kód, nyelvészeti tartalom hiányának jelzésére ↑ s1: speciális célú kód; "miscellaneous languages" helyett | |||||
Jegyzetek
- ↑ ISO-TC37/S2: Technical Committee ISO/TC 37, Terminology (principles and coordination), Subcommittee SC 2, Layout of vocabularies
- ↑ ISO-TC46/S4: Technical CommitteeISO/TC 46, Information and documentation, Subcommittee SC 4, Computer applications in information and documentation
- ↑ RA = Registration Authority
- ↑ ISO 639-2 Registration Authority Homepage
- ↑ bibliographic code; terminological code
- ↑ Introduction and Scope
- ↑ ISO 639-2 Code
- ↑ language group / groupe de langues; remainder group; group of remaining languages / groupe de langues restantes
- ↑ ISO 639-5/RA groups
- ↑ Code Changes
- ↑ Az eredeti jelölések: "Add: Newly added; Dep: Deprecated; CC: Code change; NC: Name change; NA: Variant name(s) added."
Források
- ISO 639-2 Registration Authority Homepage (angol nyelven). loc.gov. Library of Congress, 2010. október 18. (Hozzáférés: 2012. szeptember 16.)
- ISO 639-2/RA Codes for the Representation of Names of Languages Part 2: Alpha-3 Code –
- Code List: Introduction and scope, 2011. április 8. (Hozzáférés: 2012. szeptember 16.)
- Codes arranged alphabetically by alpha-3/ISO 639-2 Code – Code List, 2010. október 18. (Hozzáférés: 2012. szeptember 16.) – A hivatalos és frissülő 639-1 és 639-2 kódlista.
- ↑ Code Changes: ISO 639-2/RA Change Notice. Code Changes, 2010. október 18. (Hozzáférés: 2012. szeptember 23.) – A 639-1 és 639-2 kódváltozásainak teljes és frissülő listája.
- Details. (Hozzáférés: 2012. szeptember 16.)
- ISO 639-2/RA Codes for the Representation of Names of Languages Part 2: Alpha-3 Code –
- ↑ ISO 639-5/RA groups: Annex A: Groups and remainder groups in ISO 639-2 (angol nyelven). loc.gov. Library of Congress, 2008. december 30. (Hozzáférés: 2012. szeptember 26.)
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Informatikai portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
