Iguaçu Nemzeti Park

Iguaçu Nemzeti Park
Világörökség
Az Iguaçu-vízesés
Az Iguaçu-vízesés
Adatok
OrszágBrazília
Világörökség-azonosító355
TípusTermészeti helyszín
KritériumokVII, X
Felvétel éve1986
Veszélyeztetettség1999–2001
Elhelyezkedése
Iguaçu Nemzeti Park (Brazília)
Iguaçu Nemzeti Park
Iguaçu Nemzeti Park
Pozíció Brazília térképén
d. sz. 25° 41′, ny. h. 54° 26′-25.683333333333, -54.43333333333325.683333°S 54.433333°WKoordináták: d. sz. 25° 41′, ny. h. 54° 26′-25.683333333333, -54.43333333333325.683333°S 54.433333°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Iguaçu Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

A brazíliai Iguaçu Nemzeti Parkot 1939. január 10-én alapították Paraná államban. Területe 1700 km². Természetes határait folyók alkotják. Szomszédos az Argentínában lévő Iguazú Nemzeti Parkkal.

Fő látványossága az Iguaçu-vízesés, de emellett rendkívül gazdag növény- és állatvilága is. Növényzete a szubtrópusi nedves éghajlatra jellemző, ilyen a vad fügefa, a brazíliai diófa, a vörösfa, különböző pálmák, vadnarancs és gumifa. A talajt füvek, páfrányok, és bokrok fedik. Broméliák, orchideák, liánok húzódnak fel egészen az erdők legfelső szintjéig. A folyópartok növényzete nád és jellegzetes mocsári növényzet. A parkban megtalálható Paraná állam szimbóluma, a Paraná-fenyő (Araucária angustifolia). Olyan veszélyeztetett fajok is élnek itt, mint a maté (Ilex paraguaiensis).

Állatvilága rendkívül látványos és fajokban gazdag. A biológiai sokféleségre jellemző, hogy a területen a lepkék 257 új faját, a halak 18 faját, 12 kétéltűfajt, 41 kígyófajt, 8 gyíkfajt, 3 teknősfajt, 348 madárfajt és 45 emlősfajt azonosítottak eddig. Sok állatfajnak itt van az utolsó menedéke, mint a szarvasnak, jaguárnak, kékhasú papagájnak (Triclaria malachitacea). A gazdag madárvilág jellegzetes képviselői a papagájok, tukánok, arapapagájok, héják, kolibrik, jabiruk, tinamufélék és a fehérfejű kercerécék. A nemzeti park területén mérgeskígyók is vannak, mint például a korallkígyó, csörgőkígyók és jararaca. A folyókban található aranymakrahal, fürge cselle és pápaszemes kajmán.

1986. november 17-én a nemzeti parkot felvették a világörökség listájára.

Források

  • Bede Béla – Lempert Márta: Brazília, Panoráma, Budapest, 1983, ISBN 963-243-225-8
  • Hivatalos honlap öt nyelven
Sablon:Brazília világörökségi helyszínei
  • m
  • v
  • sz
Természeti
Brazília
Kulturális
Ouro Preto óvárosa · Olinda történelmi központja · Salvador történelmi központja · Bom Jesus do Congonhas-zarándoktemplom · Brazíliaváros kísérleti terve · Serra da Capivara Nemzeti Park · São Luís történelmi központja · Diamantina történelmi központja · Goiás történelmi központja · Jezsuita missziók a guaraniknál (Argentínával közös) · São Francisco tér São Cristóvãóban · Rio de Janeiro kultúrtája · Pampulha modern épületegyüttese · A Valongo rakpart régészeti helyszíne  · Paraty és Ilha Grande  · Sítio Roberto Burle Marx
  • világörökség Világörökség-portál
  • Földrajz Földrajzportál