Immunterápia

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Bevezetés

A rák immunterápia az immunrendszer használatát jelenti a rák gyógyítására. Az Immunonkológia, talán valamivel szélesebb körű fogalom a kezelés kidolgozására, de mindkét kifejezés használatos a magyar szakirodalomban.

„Az utóbbi időszakban az irányította a kutatások fókuszát e szakterület irányába, hogy melanomás betegeknél is jelentősen sikerült javítani az életkilátásokat, utóbb pedig tüdődaganatos betegeknél is sikerült hozzátenni – az előrehaladott stádiumban egyébként igen lehangoló – túlélési időhöz a betegek egy részénél, vizsgálatok világszerte csaknem minden daganattípusban futnak: veserákban, hólyagdaganatokban, emlőrákban, nőgyógyászati tumorokban egyaránt keresik a lehetőségét az immunterápiák alkalmazásának.”^[1]

Az immunterápiát kategorizálhatjuk aktív, passzív és hibrid (aktív plusz passzív) immunterápiára. Ezek a módszerek azt használják ki, hogy a ráksejtek gyakran hordoznak felületükön olyan molekulákat, amelyek útján ezeket megkülönböztethetjük. Immunrendszerünk is könnyen felismeri ezeket de módosítást igényelnek arra, hogy ne tekintse ezeket közönséges molekuláknak, hanem elpusztításra váró ellenséges anyagnak. Az immunterápia ezeket olyan jelzőkkel látja el, ami azokat vírusok és baktériumok közé sorolhatja. Az aktiv immunterápia utasítást adhat az immunrendszernek, hogy ellenségnek tekintve ezeket távolítsa el. A passzív immunterápia az, ami magába foglalja a limfocita és citokin monoklonális antitestek használatát.

Már számos gyógyszer-szabályozó hatóság engedélyezett ilyen antitest-terápiákat különféle rák (betegség) kezelésére.

Az antitestek olyan, az immunrendszer által létrehozott fehérjék amelyek hivatása az, hogy a megfelelő molekulákhoz tapadva azokat kijelöljék elpusztításra, legyenek azok betegséget okozó mikro-organizmusok, patogének, (baktériumok, vírusok) vagy rák sejtek. A kijelölés útján ezek elpusztításra kijelölt, ú.n. 'cél'-antigénekké válnak. Minden antitestnek van egy, esetleg két kiválasztott fehérjére szánt speciális kiküldetése: azok amelyek rák kezelésére szolgálnak a rák-antigénekre tapadnak. A leggyakrabban használt antitest-terápiára használt felület-receptorok kódneve: CD20, CD274, és CD279. Tapadás után ezek mérgezően hatnak a rák sejtre. A mérgező hatás neve „antitest-okozta-sejttel-közvetített-citotoxicitás”. Ez vagy aktiválja a rákos szövetet, kijelölve az immunrendszer számára, vagy egyszerűen megakadályozza a sejtszaporodást. Az eredmény az, hogy a rák elpusztul. Engedélyezett antitest gyógyszerek: alemtuzumab, ipilimumab, nivolumab, ofatumumab és rituximab.

Az aktív sejt-terápiákhoz tartozik az immunsejtek eltávolítása a vérből, vagy a daganatból megsemmisítés céljából. Az eltávolítandó anyagban azonban további kezelésre alkalmas sejtek is vannak; ezeket elválasztásuk és további kultiválásuk után kezelésre alkalmassá tudjuk tenni. Egy másik kezelési stratégia az immunsejtek szerkezeti módosítása génsebészettel egy adott rák-fajta ellen és tenyésztés ill. feldúsítás után a beteg szolgálatára állítása. Így járhatunk el olyan sejtekkel, amelyeket az immun rendszer már eredetileg is idegen anyag elpusztítására termelt, pl. „limfokin-aktivált-ölő-sejtekkel”, angolul „lymphokine-activated killer cells”. Ezekhez hasonló a citotoxin T-sejt és a dendrit sejt, de eddig ezek közül az irodalom csak egy kezelési eljárás engedélyezését jelentette, nevezetesen az amerikai (USA) 'Dendreon' vállalkozás által használt Provenge-kezelést prosztatarák ellen.

Két fehérje, az immunrendszert szabályozó és koordináló Interleukin-2 ill. az interferon-α citokin használható passzív rák-kezelésre. Alfa-Interferon használatban van a hajas-sejt leukémia, angolul „hairy-cell-leukaemia”, a Kaposi-szarkóma angolul AIDS-related Kaposi sarcoma, a follikuláris limfoma angolul „follicular lymphoma”], krónikus myeloid leukémia angolul „chronic myeloid leukaemia” és malignáns melanoma angolul „malignant melanoma” ellen. Interleukin-2-t használnak malignáns melanoma és vese-sejt karcinoma ellen.

A többszörös antitest-terápiát már számos szabályozó hatóság engedélyezte különféle rákbetegségek kezelésére.

Jegyzetek

Fordítás

• A cikk bevezetője a Ez a szócikk részben vagy egészben a Cancer immunotherapy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• http://rakgyogyitas.hu/immunterapia-a-rak-ellen-uj-kezelesek-remenyek-es-korlatok/
• https://www.bsgct.org/author/layalliverpool/ Archiválva 2020. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.