Információelmélet

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Matematika
A matematika alapjai
Halmazelmélet · Naiv halmazelmélet Axiomatikus halmazelmélet · Matematikai logika
Algebra
Elemi algebra · Lineáris algebra · Polinomok Absztrakt algebra · Csoportelmélet · Gyűrűelmélet · Testelmélet Mátrixok · Univerzális algebra
Analízis
Valós analízis · Komplex analízis · Vektoranalízis Differenciálegyenletek · Funkcionálanalízis Mértékelmélet
Geometria
Euklideszi geometria · Nemeuklideszi geometria Affin geometria · Projektív geometria Differenciálgeometria · Algebrai geometria Topológia
Számelmélet
Algebrai számelmélet · Analitikus számelmélet
Diszkrét matematika
Kombinatorika · Gráfelmélet · Játékelmélet Algoritmusok · Formális nyelvek Információelmélet
Alkalmazott matematika
Numerikus analízis · Valószínűségszámítás Statisztika · Káoszelmélet · Matematikai fizika Matematikai biológia · Gazdasági matematika Kriptográfia
Általános
Matematikusok · Matematikatörténet Matematikafilozófia · Portál
Sablon:Matematika m v sz

Az információelmélet az információval, mint az új ismeretté értelmezett adattal foglalkozó matematikai illetve hírközlési tudományterület. Főként az információ keletkezésével, struktúrájával, kezelésével, tárolásával, elérésével és továbbításával foglalkozik. Az információelmélet ezenkívül tanulmányozza az információ különböző felhasználását, az információs rendszereket. Az információelmélet megalapítói Samuel Morse (inkább előfutár), később Claude Shannon matematikus, hírközlési szakember.

Az információelmélet az elektromos hírtovábbítás kutatása során jött létre 1948 körül. Alapítói Claude Shannon, Norbert Wiener és Andrej Nyikolajevics Kolmogorov. Az információ latin eredetű szó, amely értesülést, hírt, üzenetet, tájékoztatást jelent. Az információelmélet szerint azonban az üzenet nem azonos az információval. Az átvitt adatmennyiség információtartalma attól függ, hogy a vétel helyén mennyire szünteti meg a bizonytalanságot. Például az alábbi hiányos sürgöny információtartalma attól függ, hogy naponta hány vonat jön: "Holnap érkezem, a …… órás vonattal, Károly." Ha csak egy vonat érkezik, a bizonytalanság megszűnt, ha viszont naponta sok vonat jár, nagy a bizonytalanság, az üzenet információtartalma kicsi.