Józef Cyrankiewicz

Józef Cyrankiewicz
Lengyelország miniszterelnöke
Hivatali idő
1947. február 6. – 1952. november 20.
ElődEdward Osóbka-Morawski
UtódBolesław Bierut
Lengyelország miniszterelnöke
Hivatali idő
1954. március 18. – 1970. december 23.
ElődBolesław Bierut
UtódPiotr Jaroszewicz
Lengyelország államfője
(A Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke)
Hivatali idő
1970. december 23. – 1972. március 28.
ElődMarian Spychalski
UtódHenryk Jabłoński

Született1911. április 23.
Osztrák-Magyar Monarchia Tarnau, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt1989. január 20. (77 évesen)
Lengyelország Varsó, Lengyelország
SírhelyPowązki katonai temető
PártLengyel Egyesült Munkáspárt

HázastársaNina Andrycz (1947–1968)
Foglalkozáspolitikus
IskoláiJagelló Egyetem
Vallásateizmus

Díjak
  • Order of the Builders of People's Poland
  • Honorary badge "For Merits for Warsaw"
  • Order of the Cross of Grunwald, 2nd class
  • Partisan Cross (Poland)
  • Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójának emlékére adott jubileumi érem
  • Work Flag Order, 1st class
  • Grand Cross of the Order of Polonia Restituta
  • Auschwitz Cross
A Wikimédia Commons tartalmaz Józef Cyrankiewicz témájú médiaállományokat.

Józef Adam Zygmunt Cyrankiewicz (Tarnau, Osztrák–Magyar Monarchia, 1911. április 23.Varsó, 1989. január 20.) lengyel kommunista politikus, az 1948 utáni lengyelországi politikai élet prominens alakja. Két ízben, 1947-től 1952-ig, majd 1954-től 1970-ig Lengyelország miniszterelnöke volt, 1970–1972-ben államfőként irányította az államtanács munkáját.

Élete

Az akkor az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Tarnauban (ma Tarnów, Lengyelország) született. A krakkói Jagelló Egyetemen végezte tanulmányait. Korán csatlakozott a Lengyel Szocialista Párthoz, amelynek helyi szervezetét 1935-től ő vezette. A második világháború kirobbanását, hazája Harmadik Birodalom általi lerohanását követően csatlakozott a földalatti mozgalomhoz és a Honi Hadsereghez. 1942-ben a Wehrmacht letartóztatta, s szeptember 4-én az auschwitzi koncentrációs táborba került. Az ott fogva tartott baloldaliakkal felvette a kapcsolatot, s ellenállásukat szervezte. A munkájának köszönhetően létrejött soknemzetiségű fogolyszervezet sikeresen a külvilágba juttatott egy üzenetet az Auschwitzban folyó borzalmakról. A front közeledtével több fogolytársával együtt a mauthausen-guseni koncentrációs táborba szállították át, 1945-ben itt szabadították fel az amerikai csapatok. Pár évvel később, 1948-ban Cyrankiewicz hamisan tanúskodott egykori auschwitzi fogolytársa, az ellenállási mozgalomban részt vevő Witold Pilecki ellen a kommunista államvezetés által indított koncepciós perben.

A világháborút követően, 1946-ban a Lengyel Szocialista Párt központi végrehajtó bizottságának főtitkárává nevezték ki, 1947 februárjában pedig Lengyelország miniszterelnöke lett. Cyrankiewicz és hivatali elődje, Edward Osóbka-Morawski között hamarosan politikai kenyértörésre került sor, a Lengyel Szocialista Párt kettészakadt. A kommunista eszmékhez húzó frakció vezetője Cyrankiewicz, a kommunistaellenes népfronti politika útjára lépő, a Lengyel Parasztpárttal kapcsolatokat kereső szárny irányítója pedig Osóbka-Morawski lett. Cyrankiewicz hitet tett a kommunizmus mellett, s szorgalmazta a Lengyel Kommunista Párttal való fúziót, bár szocialista programjában ekkor még elutasította az egypártrendszert. Miután a szocialista és a kommunista párt 1948-ban egyesült, az újonnan alakult Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) központi bizottságának titkári tisztségére Cyrankiewiczet jelölték.

1952 novemberétől a Bolesław Bierut vezette kabinet miniszterelnök-helyetteseként tevékenykedett, majd 1954 márciusában ismét ő került a lengyel kormány élére. 1956-ban erőskezű vezetőként vetett véget az országban meginduló tiltakozóakcióknak. Az 1970-ben az áremelések miatt kitört tengermelléki sztrájkokat és munkástüntetéseket leverő, 42 civilt meggyilkoló karhatalom tagjainak állami kitüntetést adományozott, de végül 1970 decemberében kénytelen volt megválni posztjától. 1970 decemberétől 1972 márciusáig az államtanács elnökeként Lengyelország államfője volt. Ezt követően fokozatosan visszavonult a politika élvonalából, 1975 decemberében már a LEMP központi bizottsági tagságát is elveszítette.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Józef Cyrankiewicz című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Magyar nagylexikon, VI. köt. 239. o.
Sablon:Lengyelország elnökei
  • m
  • v
  • sz
Lengyel Köztársaság
(1918–1939)
A Lengyel Köztársaság Elnökének zászlaja
Emigráns kormány
(1939–1990)
Władysław Raczkiewicz •  August Zaleski •  Hármak Tanácsa •  Stanisław Ostrowski •  Edward Raczyński •  Kazimierz Sabbat •  Ryszard Kaczorowski
Lengyel Köztársaság
(1947–1952)
Lengyel Népköztársaság (1989)
Lengyel Köztársaság
(1989 óta)
A köztársasági elnök feladatait
ideiglenesen ellátó személy
Maciej Rataj (1922, 1926) •  Bronisław Komorowski (2010) •  Bogdan Borusewicz (2010) •  Grzegorz Schetyna (2010)
Sablon:Lengyelország kormányfői
  • m
  • v
  • sz
Lengyelország kormányfői
Lengyel Királyság
(1916–1918)
Jan Kucharzewski (1917–18) · Antoni Ponikowski (1918) · Jan Kanty Steczkowski (1918) · Józef Świeżyński (1918) · Władysław Wróblewski (1918)
Első Lengyel Köztársaság
(1918)
Második Lengyel Köztársaság
(1918–1939)
Jędrzej Moraczewski (1918–19) · Ignacy Jan Paderewski (1919) · Leopold Skulski (1919–20) · Władysław Grabski (1920) · Wincenty Witos (1920–21) · Antoni Ponikowski (1921–22) · Artur Śliwiński (1922) · Julian Nowak (1922) · Władysław Sikorski (1922–23) · Wincenty Witos (1923) · Władysław Grabski (1923) · Aleksander Skrzyński (1925–26) · Wincenty Witos (1926) · Kazimierz Bartel (1926) · Józef Piłsudski (1926–28) · Kazimierz Bartel (1928–29) · Kazimierz Świtalski (1929) · Kazimierz Bartel (1929–30) · Walery Sławek (1930) · Józef Piłsudski (1930) · Walery Sławek (1930–31) · Aleksander Prystor (1931–33) · Janusz Jędrzejewicz (1933–34) · Leon Kozłowski (1934–35) · Walery Sławek (1935) · Marian Zyndram-Kościałkowski (1935–36) · Felicjan Sławoj Składkowski (1936–39)
Emigráns lengyel kormány
(1939–1990)
Władysław Sikorski (1939–43) · Stanisław Mikołajczyk (1943–44) · Tomasz Arciszewski (1944–47) · Tadeusz Bór-Komorowski (1947–49) · Tadeusz Tomaszewski (1949–50) · Roman Odzierzyński (1950–53) · Jerzy Hryniewski (1954) · Stanisław Mackiewicz (1954–55) · Hugon Hanke (1955) · Antoni Pająk (1955–65) · Aleksander Zawisza (1965–70) · Zygmunt Muchniewski (1970–72) · Alfred Urbański (1972–76) · Kazimierz Sabbat (1976–86) · Edward Szczepanik (1986–90)
Lengyel Népköztársaság
(1944–1989)
Edward Osóbka-Morawski (1944–47) · Józef Cyrankiewicz (1947–52) · Bolesław Bierut (1952–54) · Józef Cyrankiewicz (1954–70) · Piotr Jaroszewicz (1970–80) · Edward Babiuch (1980) · Józef Pińkowski (1980–81) · Wojciech Jaruzelski (1981–85) · Zbigniew Messner (1985–88) · Mieczysław Rakowski (1988–89) · Czesław Kiszczak (1989) · Tadeusz Mazowiecki (1989)
Harmadik Lengyel Köztársaság
(1989–)
Tadeusz Mazowiecki (1989–90) · Jan Krzysztof Bielecki (1991) · Jan Olszewski (1991–92) · Waldemar Pawlak (1992) · Hanna Suchocka (1992–93) · Waldemar Pawlak (1993–95) · Józef Oleksy (1995–96) · Włodzimierz Cimoszewicz (1996–97) · Jerzy Buzek (1997–2001) · Leszek Miller (2001–04) · Marek Belka (2004–05) · Kazimierz Marcinkiewicz (2005–06) · Jarosław Kaczyński (2006–07) · Donald Tusk (2007–14) · Ewa Kopacz (2014–15) · Beata Szydło (2015–17) · Mateusz Morawiecki (2017–23) · Donald Tusk (2023–)
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 5742950
  • LCCN: nr91003535
  • ISNI: 0000 0000 8353 3689
  • GND: 119518503
  • SUDOC: 199817871
  • NKCS: js2010599756
  • BNF: cb11173160s
  • ICCU: CUBV050417
  • Lengyelország Lengyelország-portál
  • Politika Politikaportál