József főhercegi palota

A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része

József főhercegi palota
A palota Szent György téri homlokzata (Erdélyi Mór fotográfiája, 1906.)
Korábbi nevek: Teleki-palota
Település	Budapest I. kerülete
Cím	Szent György tér 4. Lovarda utca 1.
Építési adatok
Építés éve	1789
Rekonstrukciók évei	1902
Lebontás éve	1968
Lebontás oka	középkori rommező építése
Építési stílus	1789-től klasszicista 1902-től historizáló
Hasznosítása
Felhasználási terület	főhercegi rezidencia
Tulajdonos	József Ágost főherceg
Elhelyezkedése
József főhercegi palota Pozíció Budapest I. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 02′ 11″47.497865, 19.03647747.497865°N 19.036477°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 02′ 11″47.497865, 19.03647747.497865°N 19.036477°E
A Wikimédia Commons tartalmaz József főhercegi palota témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A József főhercegi palota vagy József főherceg palotája, korábbi nevén Teleki-palota 1787–89 között épült és 1902-ben jelentősen átalakított palota volt a Budai Várnegyedben, a Szent György tér nyugati, Krisztinavárosra néző oldalán, szemközt a Sándor-palotával. Az 1789-ben befejezett klasszicista Teleki-bérpalota 1892-ben került József Károly Lajos főherceg tulajdonába, aki historizáló stílusban alakította át. Tőle fia, József Ágost főherceg örökölte. Buda 1945-ös ostroma idején súlyosan megsérült, 1968-ban lebontották, helyén az 1980-as években középkori rommezőt és terepszint alatti múzeumot alakítottak ki. 2021. július 16-án a munkaterület átadásával megkezdődött az újjáépítése.^[1]

Nem tévesztendő össze a Habsburg-palota nevű épülettel, amely szintén a Budai Várnegyedben, a Dísz tér 4-5. szám alatt található, és a Hunyadi János útra, a Víziváros felé tekint.^[2]

Története

A palota helyén a középkorban két ház állt. Északi felén Pálóczi László palotája állt, aki 1446–1470 között országbírói hivatalt viselt. Pálóczi elhunyta után, 1471-ben Mátyás király az épületet Csupor Miklós erdélyi vajdának juttatta. 1474-ben a vele átellenben fekvő káptalanhoz került, kanonokok lakóhelye lett. A telek déli felén Benedict Heym 1362-ben épült háza állt, melyet az 1380-as években Demeter bíboros, esztergomi érsek, majd 1514 után a Bánffy család szerzett meg.^[3]

A török háborúk során mindkét ház rommá vált. Buda visszafoglalása és a török kiűzése után a német Gassl fivéreké lett, de 1714-ben az ingatlant a bécsi Haditanács kisajátította katonai célokra (ütegállás létesítésére).^[4]

A Teleki-palota 1837-ben
(Carl Vasquez litográfiája)

1787-ben a hadsereg elárverezte, ekkor Teleki József (1738–1796) ugoccsai főispán, koronaőr vásárolta meg, titkárának, Cornides Dánielnek, a pesti egyetem tanárának javaslatára.^[5] Teleki U-alaprajzú, kétszintes, 12 lakásos bérpalotát (tehát nem elsősorban Teleki családi rezidenciát) építtetett itt, Anton Fisches pozsonyi építész tervei alapján, copf stílusban.^[6] 1789-ben készült el, ekkor kapta sokáig használt nevét, a Teleki-palotát.^[7] 1857-ben a császári kincstár vásárolta meg, és Albert főherceg tábornagynak utalta ki, aki 1851–59 között Magyarország katonai főkormányzója volt.^[8]

A kiegyezés után átmenetileg a Belügyminisztériumot^[9] helyezték el a Teleki-palotában. 1869–70-ben a honvéd vezérkar igényeinek megfelelően átépítették, kibővítették, Frey Lajos (1829–1877) és Kauser Lipót (1818–1877) tervei alapján. József nádor fia, József Károly Lajos főherceg (1833–1905), lovassági tábornok, a Magyar Honvédség főparancsnoka 1873-ban ide költöztette az új Honvéd Főparancsnokság hivatalait.^[10] A Szent György tér és a Dísz tér között 1889-re megépült az új Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium, a hivatalokat átköltöztették, a Teleki-palotát József Károly Lajos főherceg megvásárolta a Kincstártól a maga számára. 1902-ben a főherceg átépíttette és kibővíttette a palotát, historizáló stílusban, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. Ekkor kapta saroktornyait, és a nyugati (krisztinavárosi) homlokzat keleties díszeit.^[11][12]

Pusztulása

Az első és a második világháború alatt a palotát József Károly Lajos fia, József Ágost főherceg lakta családjával. Budapest ostroma során a főhercegi család Nyugatra menekült, az épület nyugati (krisztinavárosi) homlokzatát több belövés érte. Korabeli szakvélemények szerint a sérülések javíthatóak lettek volna. A romeltakarítási munkák idején ipari tanulók szállása és munkásétkezde volt. 1953-ban kiürítették. Sokáig üresen állt, az 1960-as években filmfelvételek céljából felgyújtották. 1968 júniusában a leromlott állapotú palotát felrobbantották, a romokat az alapokkal együtt lebontották és eltakarították. Az 1990-es években a palota és az egykor hozzá csatlakozó ún. József-kertek helyére az államvezetés középkori rommezőt építtetett, később terepszint alatti pincemúzeumot is kialakítottak.^[3][13]

A József-kert

A palotától északra, a nyugati várfal peremén a Fehérvári rondelláig húzódó területen a középkorban és a török hódoltság idején számos ház épült, ez volt a Szent György utca. A török kiűzése után német telepesek költöztek ide. Egy 1784-ben felvett regiszter szerint Catharina Berghoffer és Antonius Seth földszintes házai álltak itt. Az 1800-as évek elején további házak épültek ide, barokk és copf stílusban, de 1902-ben József Károly Lajos főherceg, a Teleki-palota új tulajdonosa valamennyit lebontatta, és 1901–1906 között palotakertet alakított ki (a palota tervezőinek, Korb Flórisnak és Giergl Kálmánnak tervei alapján). Északi végében 1903-ban egy „látvány”-istállót építettek, neoreneszánsz stílusban. A második világháború után a park helyét legyalulták, helyére középkori rommezőt, autóparkolót „építettek”. 2021-ig borház és pincemúzeum működött benne.^[13]

Újjáépítése

2019. január 23-án a magyar kormány arról hozott döntést, hogy a Nemzeti Hauszmann Program részeként újjáépítik a palotát.^[14][15] 2020 végén a Várkapitányság közzétette a József főhercegi palota és a hozzá tartozó Neoreneszánsz kert, valamint az udvari istálló látványterveit.^[16] 2021. július 15-én írta alá a kivitelezővel a megvalósítási szerződést, majd július 16-án át is adták a munkaterületet.^[17]

Jegyzetek

Források

• ↑ egykorhu: A Teleki vagy József főhercegi palota (egykor.hu)
• ↑ urbface1: Romkert: A volt Teleki-palota, I. kerület, Szent György tér 4., Lovarda utca 1. (urbface.hu)
• ↑ urbface2: Romkert: A volt József-kert, I. kerület, Szent György utca 2., Palota út 9., Tóth Árpád sétány 1. (urbface.hu)
• ↑ basics: Basics Beatrix: A Szent György tér ábrázolásai. Tanulmányok Budapest múltjából (epa.oszk.hu)
• ↑ Farbaky: Farbaky Péter: A Sándor-palota, a Teleki-palota, és az udvari istálló. A Szent György tér főbb épületeinek változásai az újkorban. Tanulmányok Budapest múltjából.. epa.oszk.hu

További információ

• Városliget, Budavári Palota, Szent György tér. Építészfórum, 2014. június 19.
• N. Kósa Judit: Műemlékvédelem robbantással, Népszabadság Online, 2015. 04. 25. (nol.hu)
• Giergl Kálmán építész Archiválva 2009. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyar Károly: Szent György tér - Sándor-palota, Hadügyminisztérium, Teleki-palota (http://budavar.btk.mta.hu)
• Koncepcióvázlat a Budai Várnegyed jövőjéről. Építészfórum, 2011. május 6. (http://epiteszforum.hu)
• Egy birodalom romjai: Az elpusztított budapesti föld feletti és föld alatti katonai-diplomáciai negyed (falanszter.blog.hu)
• Fénykép a palotáról. (panoramio.com)
• Korb Flóris építész, a pesti New York- és a Klotild-paloták tervezője 155 éve született (mtva.hu)
• A budavári Szent György tér 1945 előtt. Képek Czagány István könyvéből. (multbanezo.blogspot.hu)
• Dittrichné Vajtai Zsuzsanna: Budapest Főváros I. kerületének története írásban és képekben (pdf). Mek.Oszk.hu / budavar.hu, 2012 (Hozzáférés: 2017. július 24.)