John Barbirolli

John Barbirolli
1965-ben
1965-ben
SzületettGiovanni Battista Barbirolli
1899. december 2.[1][2][3][4][5]
London
Elhunyt1970. július 29. (70 évesen)[1][2][3][4][5]
London
Állampolgárságabrit
HázastársaEvelyn Barbirolli (1939. július 5. – )[6]
Foglalkozása
  • karmester
  • zenepedagógus
  • gordonkaművész
Iskolái
Kitüntetései
  • Royal Philharmonic Society Gold Medal (1950)
  • Commander First Class of the Order of the White Rose of Finland (1963)
  • Commander of the Order of Merit of the Italian Republic (1964)
  • Művészetek és Irodalom tisztje (1966)
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének tisztje (1968)
  • Companion of Honour (1969)
SírhelyeSzent Mária katolikus temető, Kensal Green

  • Facebook
  • IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz John Barbirolli témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sir John Barbirolli, eredeti neve Giovanni Battista Barbirolli, (London, Egyesült Királyság, 1899. december 2. – London, 1970. július 29.) angol karmester és csellista volt.

Barbirolli Angliában élő olasz, francia zenész házaspár gyerekeként négyéves korában kezdett hegedűt tanulni, majd később áttért csellóra. Tízéves korában a Trinity College of Music növendéke lett, majd 1912 és 1916 között a Royal Academy of Music hallgatója.[7]

Tanulmányai befejeztével csellista, kamarazenész majd 1926-ban kezdi karmesteri pályáját a British National Opera Company társulatánál. Ezután vezényelte a Londoni Szimfonikus Zenekart, majd 1936/37-es évadban a New York-i Filharmonikusoktól kapott szerződést és Arturo Toscanini után a világszintű zenekar zenei igazgatója lett. A zenekar fennállásának százéves, jubileumi koncertjét vezényelte 1942-ben. A New York-i Filharmonikusokkal eltöltött évei alatt több ősbemutatót vezényelt, többek között az ő vezénylete alatt mutatták be William Walton Façade szvitjét,[8] Benjamin Britten Sinfonia da Requiem-ét és Hegedűversenyét.

Később neve elsődlegesen az angliai Hallé Zenekarhoz fűződött, melynek 1943-tól vezetője Manchesterben, 1943-ban a zenekart megmentette a feloszlásától majd 1970-ig, élete végéig vezetője maradt. A Hallé Zenekar vezetése mellett világszerte vezényelt, a Houston Symphony Orchestra vezető karmestere volt 1961 és 1970 között.

Díjai, elismerései

Számtalan díja közül, Barbirolli 1949-ben megkapta a lovagi címet, 1950-ben a legjelentősebb angol zenei díjat, a Royal Philharmonic Society Arany Medálját ítélték Sir John Barbirolli-nak, más címei közül, a római akadémia, az Accademia Nazionale di Santa Cecilia tiszteletbeli tagja lett 1960-ban.

Fotók

  • Sir John Barbirolli 1965-ben
    Sir John Barbirolli 1965-ben
  • Barbirolli Ravelloban, 1960
    Barbirolli Ravelloban, 1960
  • Szülőházán elhelyezett emléktábla
    Szülőházán elhelyezett emléktábla

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. p64412.htm#i644116, 2020. augusztus 7.
  7. Sir John Barbirolli - Encyclopædia Britannica
  8. Kennedy (1989), p. 99

Források

  • Sir John Barbirolli - Encyclopædia Britannica
  • Kennedy, Michael. Barbirolli, Sir John (1899–1970), Oxford Dictionary of National Biography, Oxford University Press, 2004; online edition, October 2009, accessed 7 February 2010.
Sablon:New York-i Filharmonikusok zenei igazgatói
  • m
  • v
  • sz
Ureli Corelli Hill (1842)

Theodore Eisfeld (1848) Carl Bergmann (1855) Leopold Damrosch (1876) Theodore Thomas (1877) Adolf Neuendorff (1878) Seidl Antal (1891) Emil Paur (1898) Walter Damrosch (1902) Vasily Safonov (1906) Gustav Mahler (1909) Josef Stránský (1911) Willem Mengelberg (1922) Arturo Toscanini (1928) John Barbirolli (1936) Artur Rodziński (1943) Bruno Walter (1947) Leopold Stokowski (1949) Dimitri Mitropulosz (1949) Leonard Bernstein (1958) Széll György (1969) Pierre Boulez (1971) Zubin Mehta (1978) Kurt Masur (1991) Lorin Maazel (2002) Alan Gilbert (2009)

Jaap van Zweden (2017)
Nemzetközi katalógusok
  • komolyzene Komolyzenei portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap