Julie Andrews
| Julie Andrews | |
 | |
| Született | Julia Elizabeth Wells[1] 1935. október 1. (88 éves)[2][3][4][5][6] Walton-on-Thames |
| Állampolgársága | brit |
| Nemzetisége | angol |
| Házastársa | |
| Gyermekei | három gyermek: Emma Walton Hamilton |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Színészi pályafutása | |
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
| Aktív évek | 1945 – |
| Híres szerepei |
|
| Tevékenység | színész |
| Díjai | |
| Oscar-díjak | |
| Legjobb női főszereplő Mary Poppins (1965) | |
| Golden Globe-díjak | |
| Legjobb női főszereplő (musical/vígjáték) Mary Poppins (1965) A muzsika hangja (1966) Viktor, Viktória (1983) | |
| BAFTA-díjak | |
| Legjobb elsőfilmes Mary Poppins (1965) | |
| Emmy-díjak | |
| Legjobb varieté sorozat The Julie Andrews Hour (1973) Legjobb dokumentum vagy valós történeten alapuló sorozat Broadway: Az amerikai musical (2005) | |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Julie Andrews témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dame Julie Andrews (Surrey, 1935. október 1.[13] –) többszörös Golden Globe-, és Emmy-, valamint BAFTA- és Oscar-díjas angol színésznő, a A Brit Birodalom Rendje (DBE) birtokosa. Híressé olyan Broadway musicalszerepei tették, mint például a My Fair Lady és a Camelot, valamint musicalfilmek, köztük A muzsika hangja és a Mary Poppins, amiért Oscar-díjat kapott. A filmtörténelem egyik kiemelkedő egyénisége.
Élete
Andrews 1935. október 1-jén született Walton-on-Thamesben, Angliában. Anyja Barbara Wells (született Morris) Edward C. „Ted” Wells kohászati és famunkásoktatóhoz ment hozzá, de Julie anyja és a család egyik barátjának viszonyából született.[14] Andrews a 2008-ban megjelent, Home című önéletrajzi írásában elmondja, hogy egyik dédanyja cselédlány, dédapja pedig kertész volt. Ezen kívül azt is megtudjuk, hogy két nagyszülője fiatalon, szifiliszben halt meg.[15] Már nagyon fiatalon órákat vett Joan nagynénje tánciskolájában, ahol fizetésképp anyja játszott a zongorán. Első (néma) szerepe kétévesen egy tündér volt, háromévesen már beszélő-éneklő szerepet játszott (Nodot) a Winken, Blinken, and Nod c. darabban.[16][17]
A második világháború idején Andrews anyja és férje különmentek, később el is váltak. Mindketten újraházasodtak. Julie az anyjához került, aki Ted Andrewshoz ment feleségül, így lett Andrews a családneve. A Cone-Ripman Schoolban vett leckéket, majd Lilian Stiles-Allentől.
1947-től kezdve kapott nagyobb szerepeket.
Filmes karrierje a 2000-es években kapott új lendületet, olyan gyerekfilmekben szerepelt, mint A neveletlen hercegnő naplója 1-2, vagy a Shrek. 2005-ben színházi rendezőként is kipróbálta magát a The Boy Friend c. darabbal, amiben annak idején színészi karrierjét is kezdte, még 1954-ben.
Andrews gyerekkönyveket is írt, 2008-ban pedig megjelentette önéletrajzát Home: A Memoir of My Early Years címmel.
Filmszerepei
| Év | Film | Szerep | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1964 | Szerelmi partraszállás | Emily Barham | |
| Mary Poppins | Mary Poppins | Oscar-díj (1965) – Legjobb színésznő – zenés film és vígjáték kategória Golden Globe díj (1965) – Legjobb színésznő – zenés film és vígjáték kategória | |
| Action On the Beach | önmaga | dokumentumfilm | |
| A színfalak mögött – Hogyan készült a Szerelmi partraszállás | önmaga | dokumentumfilm | |
| 1965 | A muzsika hangja | Maria | Golden Globe díj (1966) – Legjobb színésznő – zenés film és vígjáték kategória BAFTA-díj (1966) – Legjobb női alakítás |
| 1966 | Alfred Hitchcock: Szakadt függöny | Sarah Sherman | |
| 1967 | Modern Millie | Millie Dillmount | Golden Globe díj (1968) - Legjobb színésznő – zenés film és vígjáték kategória jelölés |
| 1968 | Star! | Gertrude Lawrence | |
| 1970 | Lili drágám | Lili Smith | |
| 1974 | Kémek keringője | Judith Farrow | |
| 1979 | Bombanő | Samantha Taylor | |
| 1980 | Zálogocska | Amanda | |
| 1982 | Viktor, Viktória | Victor/Victoria | Golden Globe díj (1983) – Legjobb színésznő – zenés film és vígjáték kategória David di Donatello Díj (1983) – Legjobb női alakítás |
| 1983 | A nőimádó | Marianna | |
| 1986 | Ilyen az élet | Gillian | |
| 1987 | Egy személyes duett | Stephanie Anderson | Golden Globe díj (1987) – Legjobb színésznő – drámai kategória jelölés |
| 1991 | A mi fiaink | Audrey Grant | |
| Csin-csin | Mrs. Pamela Piquet | ||
| 1999 | Egy különleges éjszaka | Catherine | |
| 2000 | Frigy vagy nem frigy? | Felicity Marshwood | |
| 2001 | Neveletlen hercegnő | Clarisse Renaldi királynő | |
| Az Arany-tónál | Ethel Thayer | ||
| 2003 | A szálloda kedvence | Nevelőnő | |
| Huncut karácsony | Nevelőnő | ||
| 2004 | Shrek 2 | Királynő hangja | |
| Neveletlen hercegnő 2. – Eljegyzés a kastélyban | Clarisse Renaldi | ||
| 2007 | Harmadik Shrek | Lillian királynő hangja | |
| Bűbáj | Narrátor | ||
| 2010 | Fogtündér | Lily | |
| Shrek a vége, fuss el véle | Lillian királynő hangja | ||
| Gru | Marlena hangja | ||
| 2017 | Gru 3. | Marlena hangja | |
| 2018 | Aquaman | Karathen hangja | |
| 2022 | A sellő és a Napkirály | Narrátor | |
| Minyonok: Gru színre lép | Marlena hangja |
Színpadi szerepek
| Év | Cím | Szerep | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1954 | The Boy Friend | Polly | |
| 1956 | My Fair Lady | Eliza Doolittle | Tony-díjra jelölt |
| 1961 | Camelot | Guinevere királyné | Tony-díjra jelölt |
| 1993 | Putting It Together | ||
| 1995 | Victor/Victoria | Victor/Victoria | Tony-díjra jelölt |
Jegyzetek
- ↑ Julie Andrews. Reel Classics.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Julie Andrews (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b p31920.htm#i319194, 2020. augusztus 7.
- ↑ http://www.theatreworldawards.org/past-recipients.html
- ↑ https://www.oscars.org/oscars/ceremonies/1965
- ↑ https://d23.com/walt-disney-legend/julie-andrews/
- ↑ The London Gazette 55710 (brit angol nyelven), 1999. december 30.
- ↑ http://www.culture.gouv.fr/content/download/4981/42508, 2021. február 3.
- ↑ Dame Julie: The sound of music. 1999. december 31. Hozzáférés ideje: 2007. január 29.
- ↑ Julie Andrews: My secret father - Times Online
- ↑ March 30, 2008 NY Times review of Home
- ↑ Windeler, Robert. Julie Andrews: A Biography. G.P. Putnam's Sons. New York (1970). ASIN B000VFMZJ8. p. 19.
- ↑ Spindle, Les. Julie Andrews: A Bio-Bibliography. Greenwood Press (1989)] ISBN 0-313-26223-3. pp. 1-2.
Források
- Csengery Juditː Egy órában egy élet. Melina Mercouri, Frank Sinatra, Julie Andrews, Humphrey Bogart, Brigitte Bardot, James Stewart, Shirley MacLaine, Yves Montand, Natalie Wood, Robert de Niro; Co-nexus, Bp., 1991
További információk
- Hivatalos oldal
- Julie Andrews a Facebookon
- Julie Andrews a PORT.hu-n (magyarul)
- Julie Andrews az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Julie Andrews az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Julie Andrews a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Julie Andrews az AlloCiné weboldalán (franciául)
- Julie Andrews Profile. Famousfix.com. (Hozzáférés: 2023. január 18.)
Filmművészetportál
Könnyűzenei portál
