Kékfejű tangara
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       IUCN3.1 | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Tangara cyanicollis (d’Orbigny & Lafresnaye, 1837) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kékfejű tangara témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kékfejű tangara témájú kategóriát. |
A kékfejű tangara (Tangara cyanicollis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tangarafélék (Thraupidae) családjába tartozó faj.[1][2]
A magyar név forrással nincs megerősítve.
Előfordulása
Dél-Amerikában Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők és száraz szavannák és bokrosok, valamint ültetvények és erősen leromlott egykori erdők. Állandó, nem vonuló faj.[3]
Alfajai
- Tangara cyanicollis albotibialis Traylor, 1950
- Tangara cyanicollis caeruleocephala (Swainson, 1838)
- Tangara cyanicollis cyanicollis (Orbigny & Lafresnaye, 1837)
- Tangara cyanicollis cyanopygia (Berlepsch & Taczanowski, 1884)
- Tangara cyanicollis granadensis (Berlepsch, 1884)
- Tangara cyanicollis hannahiae (Cassin, 1865)
- Tangara cyanicollis melanogaster Cherrie & Reichenberger, 1923[2]
Megjelenése
Testhossz 12-13 centiméter, átlagos testtömege 15.5 gramm.[3] Ivari különbség, csak vizsgálattal állapítható meg. A faj a fej kék színezetéről kapta nevét. Szárnyszíne a tiszta sárga és a sárgászöld között változik. A szóban forgó faj hét alfaja e jegy alapján ismerhető el. A kék szín a madár lágyéktáján is feltűnik. Fiatal madarak tollazata tompább színezetű.
 |
Szaporodása
Költési idő 14 nap, a fiókák 20 nap múlva hagyják el a fészket.
Tartása és táplálásá
A kékfejű tangarák szeretik a bogyókat, az apróra vágott gyümölcsöt és a jó minőségű lágy eleséget. Kínáljuk őket nektárral is, elsősorban a frissen beszerzett példányokat. Élő eleségre is szükségük van, leginkább a költés és fiókanevelés időszakában. Röpdéjük növényzete sűrű legyen. Egyes példányok bátortalanabbak, elesettebbek, ezért ha több tangarát tartunk, gondosan figyeljük torzsalkodásukat. Az egymásra talált tojó és hím mellől távolítsuk el a röpde többi madarát, mivel a pár fokozottan durva és agresszív lehet. A tangaraféléknek tollazatuk "karbantartásához" rendszeres fürdésre is szükségük van. Átlagos élettartam: 8 év.
Tenyésztése
Kínáljunk bőséges választékot fészkelőhelyekből a madaraknak: sűrű, bozótos zugokat, kosárkákat és odvas fatörzset. Biztosítsunk számukra elegendő mohát, szénát, falevelet, és a párzási és költési időszakban minél nagyobb nyugalmat. A tangarafélék egy költési időszakban egymás után két vagy akár három fészekaljat is felnevelhetnek.
Hivatkozások
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2012. május 1.)
- ↑ a b Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2012. május 1.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2012. május 1.)
Források
- ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2012. április 10.) (angolul)
- David Alderton: Én és a madaraim, 1995, Park Kiadó, Budapest.
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Internet Bird Collection - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
