Kínai halomsírok

 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Kínai halomsírok
OrszágKína
Típusmauzóleum
Elhelyezkedése
Kínai halomsírok (Kína)
Kínai halomsírok
Kínai halomsírok
Pozíció Kína térképén
é. sz. 34° 20′ 17″, k. h. 108° 34′ 11″34.338056, 108.56972234.338056°N 108.569722°EKoordináták: é. sz. 34° 20′ 17″, k. h. 108° 34′ 11″34.338056, 108.56972234.338056°N 108.569722°E
Térkép
Sablon • Wikidata • Segítség
A Han-dinasztia egyik császárának sírhelye Hszian közelében.

A kínai halomsírok többsége ősi mauzóleum és sírhely, amelyeket a korai kínai uralkodók és hozzátartozóik földi maradványai számára emeltek. Hasonló temetkezések az ókor sok kultúrájában előfordultak világszerte. Ezeknek a többségében döngölt földből készült, lapos tetejű temetkezési domboknak nagy részét négyzetes alapra emelték, ezért nevezik kínai piramisoknak is őket.

A ma ismert kínai halomsírok közül a legtöbb Senhszi (Shaanxi) tartományban, Hszian (Xi'an) tartományi fővárostól 25–35 km-re északnyugatra található. Közülük is a legismertebb az első kínai császár, Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) sírhelye, ami mellett a császár maradványait védő agyaghadseregre bukkantak. Ilyen halmok épültek azonban már korábban, majd később, a Han-dinasztia idején is.

Elhelyezkedésük

Kínában mintegy 100 ilyen építményt tartanak nyilván. Ezek nagy része Senhszi (Shaanxi) tartományban, Hszian (Xi'an) város közelében találhatóak, mintegy 100 kilométeres körzetben.

Nyugati megismerésük története

1667-ben Athanasius Kircher jezsuita pap már írt a kínai piramisokról China monumentis Illustrata című művében. Ezeknek az építményeknek a léte azonban a nyugati világban szinte ismeretlen maradt az 1910-es évekig. 1912-ben Fred Meyer Schroder és Oscar Maman német kereskedők számoltak be róluk, majd 1913-ban egy Victor Segalen vezette expedíció jutott el a környékre. Ő írt először a nyugati utazók közül az Első Császár, Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) sírjáról és a térségben található többi halomról Mission Archeologique en Chine (1914): L'art funéraire à l'époque des Han című munkájában.[1]

A szaktudomány által már ismert halmok létezése 1947-ben keltette fel a szélesebb közvélemény érdeklődését. A második világháború végén, 1945-ben egy amerikai pilóta fényképet készített az egyik nagyobbról Hszian közelében. A fényképet és a „titokzatos nagy fehér piramis” sztoriját 1947-ben kapta fel az amerikai sajtó. A téma sok áltudományos fantáziálást generált, sokan földönkívülieknek tulajdonították a messze eltúlzott méretekkel felruházott építményeket.[2]

A kutatók az amerikai katona fényképfelvételét később a kínai Han-dinasztia Han Vu-ti (Han Wudi) nevű császárának Maoling nevű, ismert sírhelyével azonosították.[3]

Földrajzi elhelyezkedésük

Az ÉSz 34.16-34.27 és KH 108.33-108.53 által határolt téglalapon belül mintegy 27 „piramis” található. További nyolc van még a közelben, de kívül ezen a meghatározott területen. Kína hatalmas területén ezen kívül természetesen még számos, kisebb „piramis” és más temetkezési halom is található.

Csoportjaik

Gaozong Tang császár sírépítményéhez vezető út, egyike a számos Tang kori császári mauzóleumnak Xian környékén

Hszian piramisai (halomsírjai)

Hszian városa melletti halomsírok alkotják a legtöbb kínai piramist.

Név Méret Koordináták
Maoling piramis,
1. sorszámú piramis		 222 x 217 m é. sz. 34° 20′ 17″, k. h. 108° 34′ 11″34.338055555556, 108.5697222222234.338056°N 108.569722°E
6. piramis 153 x 158 m é. sz. 34° 21′ 47″, k. h. 108° 37′ 49″34.363055555556, 108.6302777777834.363056°N 108.630278°E
7. piramis 149 x 155 m é. sz. 34° 21′ 42″, k. h. 108° 38′ 24″34.361666666667, 108.6434.361667°N 108.640000°E
11. piramis 155 x 154 m é. sz. 34° 22′ 29″, k. h. 108° 41′ 51″34.374722222222, 108.697534.374722°N 108.697500°E
15. piramis 219 x 230 m é. sz. 34° 23′ 52″, k. h. 108° 42′ 45″34.397777777778, 108.712534.397778°N 108.712500°E
31. piramis 126 x 149 m é. sz. 34° 14′ 09″, k. h. 109° 07′ 07″34.235833333333, 109.1186111111134.235833°N 109.118611°E
33., 34., 35. piramisok kb. 160 x 167 m é. sz. 34° 10′ 45″, k. h. 109° 01′ 41″34.179166666667, 109.0280555555634.179167°N 109.028056°E,
é. sz. 34° 10′ 52″, k. h. 109° 01′ 20″34.181111111111, 109.0222222222234.181111°N 109.022222°E

Santung piramisai

Santung tartomány halomsírjai Kína keleti részén.

  • Shao-hao tumulusa Csüfutól keletre fekszik.
  • Qi állam (齊 田王陵) hercegeinek tumulusai Zibo (淄博) közelében.

Északkeleti piramisok

Csilin, Liaoning és Belső-Mongólia tartományainak halomsírjai.

  • A legismertebb közülük egy kőből épült lépcsős piramis Csilinben, a koreai határ közelében, amit A tábornok sírjának neveznek. A koreai Kogurjo állam (i. e. 37 – i. sz. 668) kínai uralma idején épült.
  • A Hongshan-kultúrához tartozó piramisok és tumulusok

Északnyugati piramisok

A Nyugati Hszia-dinasztia korából származó tumulusok, Yinchuan (银川) közelében, a Ninghszia-Huj Autonóm Területen; 204 sír, köztük 9 uralkodói.

Galéria

Feltáró munka

Han Jang Ling császár (uralkodott: i. e. 156 - 141) piramisában feltárt agyagfigurák: háziállatok és női szolgálók szobrai.

Az 1980-as évek óta intenzív feltáró munka folyik Hszian környékén, különös tekintettel az agyaghadsereg leleteire. A tízezrével előkerült, legtöbbször aprólékos restaurációt igénylő műtárgyak miatt a munka rendkívül időigényes.

A kínai kormány a korábbi feltárások tapasztalatait leszűrve (amikor a leletek nagy részét a feltárás után nem sikerült megmenteni a jelentős állagromlástól) úgy döntött, hogy 2050-ig eláll a helyszín további régészeti feltárásától, különösen az Első Császár, Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) valószínűleg rendkívül gazdag mellékletekkel ellátott sírját rejtő piramis megbontásától.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ Review in the Harvard Journal of Asiatic Studies, Vol. 1, No. 3/4. (Nov., 1936), pp. 391-393.
  2. ↑ China’s Great Pyramids Controversy. (Hozzáférés: 2014. szeptember 24.)
  3. ↑ The Science News-Letter, Vol. 51, No. 15. (Apr. 12, 1947), pp. 232-233.
  4. ↑ Man-Terrakotta 286. o.

Források

  • ↑ Man-Terrakotta: John Man: A terrakotta hadsereg. Budapest: General Press. 2007. ISBN 978 963 643001 6  

További információk

  • https://web.archive.org/web/20080516224719/http://www.earthquest.co.uk/china/china.html
  • https://web.archive.org/web/20080513230819/http://www.unexplainedearth.com/xian.php
  • wikimap
  • Niuheliang Archaeological Site
  • Center for the Art of East Asia article discussing Western Han pyramidal mounds and Tang Dynasty tombs
  • Video of the pyramids seen from space Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • People's Daily - Inner Mongolian pyramid Archiválva 2012. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • UnexplainedEarth: China's Lost Pyramids
  • Steinhardt, Nancy Shatzman. 1993. The Tangut Royal Tombs near Yinchuan. In Muqarnas X: An Annual on Islamic Art and Architecture. Margaret B. Sevcenko, ed. Leiden: E.J. Brill.
  • Google earth picture of unidentified tomb
  • N,108%C2%B041'06.97E&ie=UTF8&t=h&z=16&iwloc=addr Google earth picture of Pyramid row 34°22'37.14N,108°41'06.97E

Kapcsolódó szócikkek

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap