Közhasznú Esmeretek Tára
| Közhasznú Esmeretek Tára | |
 | |
| Első kiadásának időpontja | 1831–1834 |
| Nyelv | magyar |
| Témakör | tudományos ismeretek gyűjteménye |
| Műfaj | lexikon |
| Részei | 12 kötet |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | Wigand Ottó kiadása, Pest |
A betűrendes magyar enciklopédiák sorát a Közhasznu Esmeretek Tára nyitotta meg, a Conversations-Lexikon magyarított változataként. Kiadását Otto Wigand pesti könyvárus 1831-ben indította meg és 1834-ig 12 kötetben befejezte. Az egyhasábosan szedett apró betűs munka jó néhány magyar vonatkozású szócikket is tartalmazott, tehát tekintettel volt a hazai viszonyokra. Egy évtized múlva, 1844-ben Wigand jogutóda, Heckenast bocsátotta közre annak olcsó kiadását, amely különben az elsőnek betű szerinti lenyomata, csak kisebb sorközökkel és gyengébb minőségű papíron.
Az első kötet munkatársai
Az első kötet cikkeit a következő szerzők írták:[1]
- Angyalffy Mátyás, a Georgikon egykori tanára (földművelési és állattenyésztési cikkek)
- Aszalay József helytartósági titkár (földrajz)
- Ballai Valér bencés szerzetes (hittudomány)
- Balogh Pál orvos (orvostudomány, kémia, természetrajz)
- Balogh Sámuel református lelkész (filozófia)
- Bitnitz Lajos katolikus pap, liceumi tanár (klasszika-filológia)
- Csató Pál akadémiai írnok (vegyes cikkek)
- Cserneczky József, a Sas című folyóirat munkatársa (vegyes cikkek)
- Dessewffy József gróf, földbirtokos (nyelvészet, történelem, mezőgazdaság)
- Döbrentei Gábor akadémiai titkár (világtörténelem, magyar történelem, világirodalom, magyar irodalom, nyelvtan, poétika, verstan)
- Fábri Pál evangélikus gimnáziumi igazgató (magyar történelem)
- Ferenczy István szobrászművész (képzőművészetek)
- Guzmics Izidor bencés szerzetes (hittudomány)
- Győry Sándor mérnök (matematika, műszaki tudományok)
- Jakab István helytartósági fogalmazó (zene)
- Kis János evangélikus szuperintendens (hittudomány)
- Kiss Károly császári-királyi kapitány (hadtudomány)
- Lassú István pénzügyi hivatalnok (földrajz)
- Mailáth János gróf, földbirtokos (osztrák történelem)
- Mednyánszky Alajos báró, királyi helytartótanácsos (történelem, művészetek)
- Nyiry István református tanár (fizika)
- Ponori Thewrewk József ügyvéd (vegyes cikkek)
- Pólya József orvos (orvostudomány)
- Sárkány Miklós bencés szerzetes (hittudomány)
- Schedius Lajos egyetemi tanár (esztétika, földrajz)
- Szalay Imre katolikus pap, egyetemi tanár (hittudomány)
- Teleki József gróf, akadémiai elnök (magyar történelem)
- Thaisz András ügyvéd, a Tudományos Gyűjtemény volt szerkesztője (jogtudomány)
- Tittel Pál egyetemi tanár (matematika, csillagászat)
- Vásárhelyi Pál mérnök (műszaki tudományok)
- Wesselényi Miklós báró, földbirtokos (lótenyésztés)
- Zsivora György ügyvéd (jogtudomány)
Kritikák
- Az Auróra-kör (Bajza József és társai) kemény tollharcot kezdtek a szerkesztőség élén állók, főleg Döbrentei Gábor ellen.
- Amikor Otto Wigand 1830. február 6-án kiadta a Közhasznú Esmeretek Tára programját, az egyik mutatványcikk alatt Cserneczky József neve is előfordult; Bajza József a Figyelmeztetés című röpiratában megtámadta Wigand vállalkozását és Cserneczky cikkét kegyetlenül leszólta. Erre Cserneczky február 23-án mint szerkesztő kiadta Feleletét. A vitához többen hozzászóltak. Cserneczky láthatóan megsértődött és otthagyta a Közhasznú Esmeretek Tárát
Jegyzetek
- ↑ Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 5. kötet. Bevezetés / Nyomdászat, könyvkiadás c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
 | Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Források
- Közhasznu esmeretek tára a' Conversations-Lexikon szerént Magyarországra alkalmaztatva. Wigand Ottó – Landerer, Pest. 1831-1834.
 | Ez a kultúra témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
- Szalai Anna (szerk.): Tollharcok. Budapest, 1981. Szépirodalmi. 661 p.
További információk
- Révay Mór János: Írók, könyvek, kiadók: egy magyar könyvkiadó emlékiratai, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1920, I. kötet, 161. o.
- Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből. Tudósnaptár, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-09-3457-4, 382. o.
