Kürthy György

Kürthy György
Életrajzi adatok
Születési névKürthy György József Kálmán Attila
Született1882. február 24.
Budapest
Elhunyt1972. december 27. (90 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
HázastársaVízvári Mariska
Kürthy György IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Kürthy György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fajkürthi és kolthai Kürthy György (Budapest, 1882. február 24.[1] – Budapest, 1972. december 27.[2]) magyar színész, színházigazgató, díszlettervező, író.

Életpályája

A tekintélyes Bars vármegyei nemesi fajkürthi és kolthai Kürthy család leszármazottja volt. Apja, fajkürthi és kolthai Kürthy Emil (1848-1920), földbirtokos, író, anyja, szemerei Szemere Gizella (1857-1914),[3] szemerei Szemere Bertalan (1812-1869) miniszter és piliszántói Jurkovich Leopoldina (1829-1865) lánya.

Budapesten érettségizett. Münchenben építésznek tanult. 1905-ben Hevesi Sándor hívására a Thália Színházban kezdte színészi pályáját. 1906–1935 között a Nemzeti Színházban játszott. 1908–1909 között Kolozsváron dolgozott főrendezőként. 1916-ban kezdett filmezni. 1916–1923 között a Színművészeti Akadémián tanított. 1923–1924 között a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója volt. 1927–1930 között az Iparművészeti Főiskolán tanított színpadtervezést. 1930–1931 között a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója volt. 1935-ben nyugdíjba vonult. 1953–1955 között a győri Kisfaludy Színházban, 1955–1956 között a József Attila Színházban játszott.

Családja

Vízvári Mariska (1877–1954) színésznő második férje volt. Budapesten 1912. június 15-én a Józsefvárosban kötöttek házasságot.[4] Fiuk Kürthy Péter (1926) színész.

Színházi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként: 11; díszlettervezőként: 3.[5]

Színészként

  • Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig ... Sarkadi
  • Illyés Gyula: Fáklyaláng ... Ihász
  • William Shakespeare: Makrancos hölgy ... Nagyúr; Vincentio
  • Kálmán Imre: Csárdáskirálynő ... Ferdinánd főherceg
  • Rahmanov: Viharos alkonyat ... Polezsajev professzor
  • Barta Lajos: Szerelem ... Szalay
  • Csiky Gergely: Nagymama ... Örkényi Vilmos báró
  • Hauptmann: Naplemente előtt ... Főpolgármester
  • Balázs Sándor: Érettségi után ... Pista bácsi
  • Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő ... Cirkuszigazgató

Díszlettervezőként

Filmjei

  • Mesék az írógépről (1916)
  • A kétszívű férfi (1916)
  • Az új földesúr (1935)
  • A titokzatos idegen (1937)
  • Az ember néha téved (1938)
  • Az örök titok (1938)
  • Borcsa Amerikában (1938)
  • Varjú a toronyórán (1938)
  • Süt a nap (1938)
  • Érik a búzakalász (1939)
  • Tökéletes férfi (1939)
  • Zúgnak a szirénák (1939)
  • Halálos tavasz (1939)
  • Pusztai királykisasszony (1939)
  • Garszonlakás kiadó (1939)
  • Vadrózsa (1939)
  • A miniszter barátja (1939)
  • Az utolsó Vereczkey (1940)
  • Pénz beszél (1940)
  • Gül Baba (1940)
  • Mária két éjszakája (1940)
  • Igen vagy nem? (1940)
  • Hazajáró lélek (1940)
  • A beszélő köntös (1941)
  • Dankó Pista (1941)
  • Szűts Mara házassága (1941)
  • Bűnös vagyok (1941)
  • Egy éjszaka Erdélyben (1941)
  • Tokaji aszú (1941)
  • Lángok (1941)
  • Néma kolostor (1941)
  • Szép csillag (1942)
  • Emberek a havason (1942)
  • Bajtársak (1942)
  • Egy asszony visszanéz (1942)
  • Dr. Kovács István (1942)
  • Isten rabjai (1942)
  • Tengerparti randevú (1943)
  • Majális (1943)
  • A láp virága (1943)
  • Késő (1943)
  • Kölcsönadott élet (1943)
  • Tilos a szerelem (1943)
  • Megálmodtalak (1943)
  • Éjjeli zene (1943)
  • Futóhomok (1943)
  • Nászinduló (1944)
  • Szováthy Éva (1944)
  • Boldoggá teszlek (1944)
  • A három galamb (1944)
  • Vihar után (1945)
  • Rákóczi hadnagya (1954)

Művei

  • Flamma vestalis; Gombos Ny., Kolozsvár, 1909
  • Komédiások (rajzalbum, Major Henrikkel, 1911)
  • Az ős (regény, 1924)
  • Visszhang (dráma, 1925)
  • Mars. Utópisztikus társadalmi regény; Danubia, Pécs, 1925 (Magyar írók)
  • Egy különös fogadás; Révész Géza, Bp., 1933 (Gong. Révész Géza)
  • János boldogságot keres; Literária, Bp., 1941 (Világvárosi regények)
  • Derű a deszkán. Színészanekdoták; Gondolat, Bp., 1969

Jegyzetek

  1. ↑ Születési bejegyzése a Budapest-belvárosi római katolikus keresztelési akv. 85/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
  2. ↑ Gyászjelentése. [2022. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 14.)
  3. ↑ familysearch.org Kürthy Emilné Szemere Gizella gyászjelentése
  4. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 784/1912. folyószáma alatt.
  5. ↑ 2013. november 14-i lekérdezés

Források

  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  • K. M.: Az építész színész, Rádió és Televízió Újság, 1995. 20. hét, 9. oldal

További információk

Nemzetközi katalógusok
  • irodalom Irodalomportál
  • művészet Művészetportál