Kassel

Kassel
A kasseli városháza
Kassel címere Kassel zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Hessen
Kerület	Kasseli
Járás	Kassel kormányzati körzet
Alapítás éve	913
Polgármester	Christian Geselle (SPD)
Irányítószám	34 001-34 134
Körzethívószám	0561
Rendszám	KS
Testvérvárosok	Lista Ramat Gan Mulhouse (1965. július 28. – ) Firenze (1952–) İzmit Rovaniemi Jaroszlavl Berlin-Mitte Arnstadt Montana Västerås Municipality (1958–)
Népesség
Teljes népesség	204 202 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	1824 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	132,9-615 m
Terület	106,79 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 51° 18′ 57″, k. h. 9° 29′ 52″51.315777777778, 9.497916666666751.315778°N 9.497917°EKoordináták: é. sz. 51° 18′ 57″, k. h. 9° 29′ 52″51.315777777778, 9.497916666666751.315778°N 9.497917°E
Kassel Pozíció Hessen térképén
Elhelyezkedése Hessen térképén
Kassel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kassel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kassel város Németország Hessen nevű tartományában.

Fekvése

Kassel körülbelül 70 km-re északnyugatra fekszik Németország földrajzi középpontjától, 173 méter tengerszint feletti magasságban a Fulda két partján, a Habichtswald, Reinhardswald, Kaufungerwald és a Söhre által határolt medencében.

Története

Chassala néven már 913-ban történik róla említés. 1239-ben kapott városi jogot. Gyermek Henrik székhelyévé tette. A hétéves háborúban a franciák megszállták (1756-62). Miután Nagy Frigyes szövetségesei a franciákat elűzték, erődítményeit hamarosan lerombolták. 1807-ben a Vesztfáliai Királyság fővárosa lett. 1813-ban ezen jellegét elvesztette és ismét a hesseni választó hatalma alá került.

1866. június 19-én a poroszok megszállták.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Második világháború

A Reichstag leégése után 1933-ban a város nem játszott különösebb szerepet a nácik uralma alatt. A háború alatt súlyos csapások érték az óvárost és ez nagyon sok emberéletet követelt. A legnagyobb bombázás 1943. október 22-én történt. Azon az éjszakán több mint 10 ezer embert halt meg és a házak 80%-a megsemmisült. Kassel óvárosi területén számos favázas ház állt, amik tökéletes célpontjai voltak a brit szőnyegbombázásnak. A célzott foszfor- és gyújtóbombák felgyújtották a fát és tűzvihar alakult ki, mint Drezdában, Hamburgban, Pforzheimben vagy Darmstadtban.

Napjainkban

2013. június 23-án az UNESCO a Wilmhelshöhe kastélyt és a hozzá tartozó parkot a világörökség részévé nyilvánította. A város ötévente ad otthont a Documentának, ami a világ legjelentősebb kortárs művészeti kiállítása.

2013-ban ünnepelte alapításának 1100. évfordulóját.

Népesség

1890-ben 72 477 lakosa volt. 2011-ben maga a város elérte a 196 526-es lélekszámot, az agglomerációban mintegy 450 ezren laknak, Észak-Hessen régióban mintegy egymillió ember él.

Közlekedés

Kasselt az A7, A44 és A49-es autópályák és a Hannover–Würzburg nagysebességű vasútvonal is érinti. Főpályaudvara a Kassel Hauptbahnhof, ahová a regionális vonatok és a RegioTram villamosok érkeznek. A távolsági (ICE) vonatok a másik állomására, a Kassel-Wilhelmshöhe vasútállomásra érkeznek.

Vasúti közlekedés

Vasúti pályaudvarok:

• Kassel Hauptbahnhof
• Kassel-Bettenhausen vasútállomás
• Kassel-Niederzwehren vasútállomás
• Kassel-Wilhelmshöhe vasútállomás

Vasútvonalak:

• Bebra–Baunatal-Guntershausen-vasútvonal
• Halle–Hann. Münden-vasútvonal
• Kassel–Naumburg-vasútvonal
• Kassel–Waldkappel-vasútvonal
• Kassel–Warburg-vasútvonal

Városi közlekedés

A városnak hét villamosvonala van (1, 3, 4, 5, 6, 7, 8), melynek egyes járatai a nagyvasút vágányait is használják (Karlsruhei modell). A járatok átlagosan 15 perces követési sűrűséggel közlekednek. A városban minden busz alacsony padlós, és a megállókat is átépítették a könnyebb felszállás érdekében.

Látnivalók

• Szent Márton-templom (a XIV. és XV. századból)
• Nagylelkű Fülöp hesseni gróf síremléke a Szent Márton-templomban
• A katolikus templom, Fischbein festményén
• Az egykori választófejedelmi palota (Rotes Palais)
• Fridericianum múzeum
• Igazságügyi palota
• Bellevue-kastély
• Képtár
• II. Frigyes hesseni gróf márványszobra (Friedrichsplatz)
• Louis Spohr bronzszobra a Theatersplatzon
• Hesseni emlékszobor
• Herkules
• Löwenburg
• Schloss Wilhelmshöhe
• Technik Museum Kassel
• Grimm testvérek múzeum

A Wilhelmshöhe hegyi park

Bővebben: Wilhelmshöhe hegyi park

A Wilhelmshöhe kastély, Löwenburg és a Hercules emlékmű 1786-ban épült I. Vilmos választófejedelem uralkodása alatt. A palota ma múzeumként funkcionál. A második világháborúban bombatámadás érte, a középső része súlyosan megrongálódott, egyedül a fehér kőszárny maradt sértetlen.

A Hercules emlékműtől nem messze található egy mesterséges vízesés, amely minden szerdán és vasárnapon 14.30-tól üzemel. Ilyenkor több ezren látogatnak el ide. A vízi játék az oktogonnál kezdődik és egy óra múlva éri el a kastély mögötti tavat, ahol egy 50 méter magas szökőkúttal ér véget a látványosság.

A Löwenburg kastély egy középkori lovagvár másolata, I. Vilmos uralkodása alatt épült.

Híres emberek

A városban született többek között:

• Matthias Berninger
• Arnold Bode
• Hans Eichel
• Ulrike Folkerts
• Jörg-Uwe Hahn
• Kurt Kersten
• Mario Kotaska
• Eva Kühne-Hörmann
• Hubertus Meyer-Burckhardt
• Karl-Heinz Metzner
• Ludwig Mond
• Paul Julius Reuter
• Franz Rosenzweig
• Philipp Scheidemann
• Meryem Uzerli
• Gillemot György Lajos (1813-1892) kertész.

Polgármesterek

1821–1841: Carl Schomburg 1842–1848: Nicolaus Ludwig Arnold 1848–1863: Heinrich Wilhelm Hartwig 1864–1875: Friedrich Nebelthau 1875–1892: Emil Weise 1892–1898: Albert Westerburg 1900–1912: August Nikolaus Müller 1912–1913: Ernst Scholz 1913–1919: Erich Koch-Weser 1919–1925: Philipp Scheidemann (SPD)

1925–1933: Hans Herbert Stadler 1933–1945: Gustav Lahmeyer (NSDAP) 1945–1954: Willi Seidel (SPD) 1954–1963: Lauritz Lauritzen (SPD) 1963–1975: Karl Branner (SPD) 1975–1991: Hans Eichel (SPD) 1991–1993: Wolfram Bremeier (SPD) 1993–2005: Georg Lewandowski (CDU) 2005-: Bertram Hilgen (SPD)

Testvérvárosai

• Firenze, Olaszország, 1952 óta
• Mulhouse, Franciaország, 1965 óta
• Västerås, Svédország, 1972 óta
• Rovaniemi, Finnország, 1988 óta
• Arnstadt, Türingia, Németország, 1989 óta
• Ramat Gan, Izrael, 1990 óta
• İzmit, Törökország, 1999 óta
• Montana, Bulgária, 2007 óta

Irodalom

• Karl Baedeker: Baedekers Kassel. 2. Auflage. (hely nélkül): Ostfildern-Kemnat. 1989.  
• Hugo Brunner: Geschichte der Residenzstadt Cassel. 913–1913. Zur Feier des 1000-jährigen Bestehens der Stadt. Frankfurt am Main: Weidlich. 1978. ISBN 3-8128-0019-5  
• Paul Heidelbach – Karl Kaltwasser: Kassel: Ein Jahrtausend hessischer Stadtkultur. Kassel: Bärenreiter-Verlag. 1957.  
• Berthold Hinze – Andreas Tacke: Architekturführer Kassel. Berlin: (kiadó nélkül). 2002.  
• Heinz Körner: Kassels Südstadt: Historische Entwicklung der südlichen Vorstadt. Kassel: Meister. 1990.  
• Erich Keyser: Hessisches Städtebuch. Arbeitsgemeinschaft der historischen Kommissionen und mit Unterstützung des Deutschen Städtetages, des Deutschen Städtebundes und des Deutschen Gemeindetages. Stuttgart: Kohlhammer. 1957. = Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte, Band IV 1  
• Christian Saehrendt: Kassel. Ist das Kunst oder kann das weg?: Documenta-Geschichten, Mythen und Märchen. Köln: DuMont. 2012. (Sachbuchbestseller 2012)^[2]  

Jegyzetek

Források

• Bokor József (szerk.). Cassel, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

További információk

• Kassel város hivatalos honlapja (németül)
• Tourist-Information Kassel (németül)
• Kassel történelme (németül)
• Kassel-Wiki Archiválva 2013. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (németül)
• Kulturtopografie Kassel (németül)
• Dokumentumfilm Kassel újjáépítéséről
• Kasseli panorámák (németül)