Keszthelyi Mihály

Keszthelyi Mihály
Személyes adatok
Születési dátum	1922. december 11.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	2000. március 11. (77 évesen)
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Állampolgárság	magyar
Poszt	csatár
Junior klubok
Időszak Klub 1937–1941 Csepeli MOVE
Felnőtt klubok1
Időszak Klub Mérk. (Gól) 1941–1957 Csepel[1] 372 (170)
Válogatottság
1946–1953 Magyarország 6 (1)
Edzőség
Időszak Klub 1957–1961 Csepel SC, serdülő 1961–1964 Csepel SC, tartalék 1965–1974 Csepel SC 1974 VM Egyetértés 1975–1977 MTK–VM 1978–1979 Csepel SC 1980–1983 Csepel SC
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
Sablon • Wikidata • Segítség

Keszthelyi Mihály, született Keszli (Budapest, 1922. december 11. – Budapest, 2000. március 11.) válogatott labdarúgó, csatár, majd edző.

Pályafutása

Klubcsapatban

1937-ben a Csepeli MOVE csapatában kezdte a labdarúgást. 1941-ben igazolt a WMFC Csepelhez. 1942-ben és 1943-ban bajnok lett a csapattal, majd a második világháború után 1948-ban is tagja volt a bajnokcsapatnak. 1957-ben vonult vissza az aktív labdarúgástól.

A válogatottban

1946 és 1953 között 6 alkalommal szerepelt a válogatottban és 1 gólt szerzett. Ötszörös B-válogatott (1945–49, 8 gól), hétszeres egyéb válogatott (1945–50, 1 gól).

Edzőként

1957-től edzőként dolgozott a Csepelnél. 1961-ig a serdülő csapat, 1964-ig a tartalék csapat edzője volt. 1965 és 1974 lett először az első csapat vezetőedzője. 1974-ben a VM Egyetértéshez szerződött, amely fél év múlva egyesült az MTK-val MTK–VM néven. A fúzió után ő lett a kék-fehérek vezetőedzője. Legnagyobb sikere az 1976-os magyar kupa döntőjébe jutás volt. 1978-ban visszatért Csepelre, ahol egy idényt kivéve (1979–80) 1983-ig irányította a csapat munkáját. Utolsó idényében, 1983-ban 4. lett a bajnokságban a csapattal.

Sikerei, díjai

Játékosként

• Magyar bajnokság
  • bajnok: 1941–42, 1942–43, 1947–48
  • 3.: 1945-tavasz, 1945–46
• Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1951)^[2]
• A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951)^[3]

Edzőként

• Magyar bajnokság
  • 4.: 1982–83
• Magyar kupa (MNK)
  • döntős: 1976
• Mesteredző (1983)

Statisztika

Mérkőzései a válogatottban

Magyarország
#	Dátum	Helyszín	Hazai	Eredmény	Vendég	Kiírás	Gólok	Esemény
1.	1946. április 14.	Bécs, Práter stadion	Ausztria	3 – 2	Magyarország	barátságos	-	46'
2.	1947. szeptember 14.	Bécs, Práter stadion	Ausztria	4 – 3	Magyarország	barátságos	-
3.	1948. május 23.	Tirana, Qernal Stafa-stadion	Albánia	0 – 0	Magyarország	Balkán-kupa	-
4.	1949. július 10.	Debrecen, Nagyerdei stadion	Magyarország	8 – 2	Lengyelország	barátságos	1	49'
5.	1949. október 16.	Bécs, Práter stadion	Ausztria	3 – 4	Magyarország	barátságos	-	47'
6.	1953. október 4.	Szófia, Levszki-stadion	Bulgária	1 – 1	Magyarország	barátságos	-
	Összesen			6	mérkőzés		1	gól

Jegyzetek

1. ↑ 1941–44: WMFC Csepel, 1945–56: Csepeli MTK volt a klub neve
2. ↑ Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. január 29.) 3. o.
3. ↑ Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. április 27.) 1–2. o.

Források

• Ki kicsoda a magyar sportéletben?: II. kötet (I–R). Szekszárd: Babits. 1995. 105. o. ISBN 963-495-011-6  
• Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4