Khorat-fennsík

Khorat-fennsík
Tájkép a Khorat-fennsíkon
Elhelyezkedés	Délkelet-Ázsia, Indokínai-félsziget
Földrajzi adatok
Terület	150 000 km²
Folyóvizek	Mun, Csi
Résztájegységek	Sakhon Nakhon-medence, Khorat-medence
Térkép
A Khorat-fennsík Isan régió térképén
Elhelyezkedése
Khorat-fennsík Pozíció Thaiföld térképén
é. sz. 15° 40′, k. h. 103° 10′15.666666666667, 103.1666666666715.666667°N 103.166667°EKoordináták: é. sz. 15° 40′, k. h. 103° 10′15.666666666667, 103.1666666666715.666667°N 103.166667°E

A Khorat-fennsík (thai nyelven: ที่ราบสูงโคราช) táj az Indokínai-félsziget északi részén, Thaiföld területén, az ország öt nagytájának egyike.^[1] Az alacsony, széttöredezett felszínű fennsík Thaiföld Isan nevű történelmi régiójának ad helyt.

Elhelyezkedése

A fennsík területe kb. 150 000 km², Thaiföld északkeleti részén fekszik. Északon és keleten hegyvidékek (Észak-Laosz hegyei, majd a Vietnámi-hegység) szegélyezik, melyeket a Mekong völgye választ el tőle.^[2] Nyugaton és délen alföldek (a Csaoprhaja alföldje és a Kambodzsai-alföld) határolják, előbbitől a Phetcsabun (wd) (thaiul: ทิวเขาเพชรบูรณ์) és a Phang Hoei (wd) hegyláncai, utóbbitól a Dângrêk-hegység (Phanom Dang Raek, thaiul: ทิวเขาพนมดงรัก, khmerül: ជួរភ្នំដងរែក, wd)^[3] választja el.

A dombsági jellegű fennsíkot az alacsony Phu Phan-hegység (thaiul: ทิวเขาภูพาน, wd) osztja két részmedencére: északi része a Sakhon Nakhon-medence, déli, nagyobb területe a Khorat-medence.^[4]

Kialakulása

A táj felépítése egyedi egész Délkelet-Ázsiában, hisz legnagyobbrészt középidei homokkőtáblák építik fel. Legrégebbi, prekambriumi aljzatára ugyanis a triászban nagy vastagságú, vöröses színű homokkő rétegek rakódtak le. Ezek később különböző magasságig kiemelkedtek, majd a negyedidőszakban változó vastagságban fiatal üledékek (homok, agyag, folyóvízi kavics) telepedtek rájuk. A fennsík mai domborzata egyhangú. Csak a helyenként előforduló, a keményebb kőzetekből kipreparálódott kvarcitos homokkőből álló maradványhegyek teszik kissé változatosabbá. Átlagmagassága mindössze 200-300 méter, felszíne kelet felé, a Mekong völgye irányába enyhén lejt.^[5]

Éghajlat és vízrajz

A terület éghajlata trópusi monszun. Hőmérséklete egész évben magas, a csapadékviszonyokat pedig a változó irányú monszunszelek határozzák meg. A Bengál-öböl felől érkező délnyugati monszun idején (áprilistól novemberig)^[3] sok eső esik, míg a kontinens belseje felől fúj északkeleti monszun száraz évszakot ("tél") eredményez. Enyhe lejtése miatt a fennsík rossz lefolyású, így a nyári nagy esőzések idején jelentős része elmocsarasodik. A téli, száraz évszakban pedig olyan kevés a csapadék, hogy ugyanezeken a helyeken a mélyedések alján a só kicsapódik és összegyűlik a felszínen.^[5] Legfontosabb folyói a Mun és mellékfolyója a Csi, melyek délkelet felé, a Mekongba folynak.^[3]

Növényzet és gazdálkodás

A Khorat-fennsík természetes növényzete a szavanna.^[6] Laterites talaja rossz minőségű, a hatalmas esőzések miatt kevés humuszt tartalmaz.^[5] A fennsík az ország sűrűn lakott tájai közé tartozik.^[7] Lakói lakói főleg szarvasmarhát, lovat és sertést tenyésztenek, gyapotot, rizst, földimogyorót, kukoricát és kendert termesztenek.^[3]

Jegyzetek

Források

• Horváth Gergely-Probáld Ferenc-Szabó Pál (szerk.): Ázsia regionális földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, 2008, ISBN 9789632840215
• Probáld-Ferenc-Horváth Gergely (szerk.) Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1998 ISBN 9634631614
• Dr. Papp-Váry Árpád (szerk.): Cartographia Világatlasz, Cartographia, Budapest, 2002 ISBN 9633525284CM