Kilian Ignaz Dientzenhofer

Kilian Ignac Dientzenhofer
Jan Vilímek Kilian Ignác Dinzenhofer portréja
Született	Kilian Ignaz Dientzenhofer 1689. szeptember 1. Prága
Elhunyt	1751. december 18. Prága
Állampolgársága	cseh
Nemzetisége	német
Szülei	Christoph von Dientzenhofer, Maria Anna Aichbauer (Maria Anna Lang)
Foglalkozása	építész
Sírhelye	Malostranský hřbitov
A Wikimédia Commons tartalmaz Kilian Ignac Dientzenhofer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kilian Ignaz Dientzenhofer (csehül: Kilián Ignác Dientzenhofer) (Prága, 1689. szeptember 1. – Prága, 1751. december 18.) bajor származású, nagyobbrészt Csehországban, dinamikus barokk stílusban alkotott építész és építőmester, a jeles bajor Dientzenhofer építészcsalád leghíresebb tagja, Christoph Dientzenhofer építészmester fia. Apjával ketten alapvetően határozták meg Prága városközpontjának máig átöröklött, barokkos arculatát.

Élete

Az építész szakmát Itáliában, majd Bécsben tanulta ki — ez utóbbi helyen mestere valószínűleg Johann Lukas von Hildebrandt volt (MNL). Első komolyabb munkájaként a bécsi Maria Treu piarista templom tervezésében segédkezett (Kelényi).

Felnőtt korában tanítványokkal és beosztottakkal komplett építészműhelyt (iskolát) szervezett, és ebből távoli megrendelőknek is küldtek terveket. Egy ideig többé-kevésbé általános vélemény volt, hogy így készülhettek az egri minorita templom és az ugyancsak egri trinitárius templom tervei is,^[1] de ezt az elképzelést az újabb kutatók (Kelényi) legalábbis a minorita templom esetében cáfolják.

Munkássága

Főleg templomokat épített. Ifjú korában stílusára erősen hatottak Francesco Borromini, Camillo-Guarino Guarini — és az ezeket az olasz elődöket követő apja — egymásba hatoló elliptikus alapokat bonyolult, addig szokatlan boltozatokkal lefedő megoldásai. Az ebben a korszakában készült épületei alapvetően centrális jellegűek; jellemzőek rájuk a szférikus boltozatok. Az 1750-es évektől visszatért a hosszhajós elrendezésekre és a hagyományos, de égbetörő boltozattípusokhoz (Művlex).

Munkássága rendkívül erősen hatott az utána következő évszázad építészetére — főleg azzal, hogy az addigra módfelett megvastagodott tartófalakat a teherelosztás ügyes változtatásaival jelentősen el tudta vékonyítani, amitől épületei könnyedebbé, légiesebbé váltak. Újszerű tér- és formaképző megoldásai példamutatókká váltak (Művlex).

Fontosabb művei

Prágába visszatérve első nagyobb, önálló munkája a Villa America (1717–1720) volt (MNL). Apja nem sokkal ezután elhunyt, úgyhogy a következő években Kilian jobbára az ő hátramaradt megrendeléseit fejezte be.

• Prágában a „sziklán álló” Nepomuki Szent János-templom (Sv. Jana na skalce, 1730–1739)
• a prágai Kisoldalban álló Szent Miklós-templom befejezése (1737–1753; ezt még apja kezdte el),
• a prágai Kisoldalban álló Szent Tamás-templom homlokzata,
• a Hradzsinban álló Loretói Szűz Mária-templom befejezése (ezt is apja kezdte el),
• Szent Bertalan-templom (Prága),
• a prágai Óváros téren álló Szent Miklós-templom (1732–1736, legismertebb munkája),

• Bizonytalan adatok szerint Jan Kryštof Spannbrucker 1730-ban rendelte meg Paul Ignaz Bayertól ’’(Pavel Ignác Bayer)’’ az egykori Zderazban (ma Prága Újvárosának része) a ’’’Borromei Szent Károly-templom’’ (ma: Szent Cirill és Metód katedrális) felépítését. Bayer azonban még abban az évben meghalt, és munkáját Dientzenhofer vehette át.^[2]
• Kinský-palota (Goltz–Kinský-palota) — ugyancsak a prágai Óváros téren — ezt Dientzenhofer halála után és tervei alapján Anselmo Lurago építette fel.
• Mária Magdolna-templom Karlovy Vary-ban (1733–1736; ezt tartják fő művének),
• a kladnói Szent Flórián-templom (1746–1748) második alkotó korszakának egyik legjelentősebb épülete (MNL).

Az általa tervezett homlokzatok közül a legszebbnek a Borromei Szent Károlynak szentelt prágai Borromei-templomét (1730–1736) tartják — ez a kegyes nővérek kolostorának temploma.

Jegyzetek

Források

• Művlex: Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 539–540. o.
• Kelényi: [1]

• MNL: Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 569. o. ISBN 963-85773-2-0  
• Constantin von Wurzbach: Dinzenhofer, Kilian Ignaz. In: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 3. Theil. Verlag der typogr.-literar.-artist. Anstalt (L. C. Zamarski, C. Dittmarsch & Comp.), Wien 1858, S. 307 f. (Digitalisat). (németül)
• Bernhard Grueber: Dinzenhofer, Kilian Ignaz. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB).  5. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1877,  245 f. oldal (németül)