Kirchheimbolanden
| Kirchheimbolanden | |||
 | |||
| Kirchheimbolanden látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Rajna-vidék-Pfalz | ||
| Kerület | Donnersbergkreis | ||
| Járás | Donnersbergkreis | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Klaus Hartmüller (CDU | ||
| Irányítószám | 67292 | ||
| Körzethívószám | 06352 | ||
| Rendszám | KIB, ROK | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7998 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 293 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 340 m | ||
| Terület | 26,35 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 49° 39′ 59″, k. h. 8° 00′ 42″49.666388888889, 8.011666666666749.666389°N 8.011667°EKoordináták: é. sz. 49° 39′ 59″, k. h. 8° 00′ 42″49.666388888889, 8.011666666666749.666389°N 8.011667°E | |||
  Kirchheimbolanden Pozíció Rajna-vidék-Pfalz térképén | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén | |||
| Kirchheimbolanden weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kirchheimbolanden témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kirchheimbolanden egy város Németország délkeleti részén, a Rajna-vidék-Pfalz-ban, a Verbandsgemeinde Kirchheimbolanden közigazgatási központja. A donnersbergi járás székhelye, államilag elismert üdülőhely.
Fekvése
Bad Kreuznachtól délre fekvő település.
Földrajza
A város területe 26.35 négyzetkilométer, legalacsonyabb pontja 229 m tengerszint feletti magasságban, a legmagasabb pontja 496 méter tengerszint feletti magasságban található. Átlagos magassága 340 m. A legnagyobb település mintegy négy km Mount Thundertől északkeletre a Wartberg, más néven Schillerhain lejtőin.
Története
Nevét 774-ben említették először. Szent Remigius nevű templomát már a 12. században említették (későbbi nevén a Szent Péter-templom). Ez a templom adta a hely nevét is. 1368-ban kapott városi jogokat.
1737-ben a város a nassau-weilburgi hercegnek rezidencia lett. A város fénykora Károly Ágost nassau-weilburgi herceg (1719-1753) és különösen Károly Krisztián (1753-1788) idejére esett.
1816-ban, a bécsi kongresszus után, a várost Bajorországnak ítélte.
Nevezetességek
- Középkori városfalak - a régi város déli és nyugati oldalán részben felújított állapotban, körülbelül nyolc méter magasak.
- Felső kaputorony (Oberer Torturm), úgy nevezett gyógyszerészek tornya
- Régi középkori és barokk épületek
- Középkori kaputornyok
- Rokokó palota
- Szent Pál evangélikus templom
- Szent Péter templom
- Kastély (Schloss)
- Múzeumok
Galéria
Források
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
