Knut dán királyi herceg
| Knut dán királyi herceg | |
| Knud Christian Frederik Michael | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Glücksburg-ház |
| Született | 1900. július 27. Dánia, Koppenhága |
| Elhunyt | 1976. június 14. (75 évesen) Dánia, Koppenhága |
| Nyughelye | Roskildei székesegyház |
| Édesapja | X. Keresztély dán király |
| Édesanyja | Alexandrina dán királyné |
| Testvére(i) | IX. Frigyes dán király |
| Házastársa | Karolina-Matild dán hercegnő |
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Knut dán királyi herceg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Knut dán királyi herceg (dánul: Knud Christian Frederik Michael; Koppenhága, 1900. július 27. – Koppenhága, 1976. június 14.), X. Keresztély dán király és Alexandrina dán királyné második gyermeke.
Élete
1900. július 27-én született a koppenhágai Sorgenfri palotában, dédapja, IX. Keresztély regnálása alatt. Nagyapja, apja és bátyja után a negyedik helyet foglalta el a trónöröklési sorban. Édesapja a későbbi VIII. Frigyes trónörökös fia, Keresztély herceg, édesanyja Alexandrina hercegnő. Egyetlen testvére az egy évvel korábban született Frigyes herceg.[1]
1906. január 29-én, dédapja halála után a harmadik, majd 1912. május 14-én, nagyapja halála után a második helyre került előre a trón várományosai közt.[2]
Ahogy szokás volt a királyi családban; katonai tanulmányokat folytatott és a Haditengerészeti Főiskola diákja lett.[3]
1933. szeptember 8-án feleségül vette első unokatestvérét, Karolina-Matild hercegnőt, VIII. Frigyes fiának, Haraldnak a lányát. Egy lányuk és két fiuk született:[4]
- Erzsébet dán hercegnő (1935. május 8. – 2018. június 19.)
- Ingolf dán herceg (1940. február 17. –)
- Keresztély dán herceg (1942. október 22. - 2013. május 22.)
1947. április 20-án bátyja, Frigyes foglalta el a trónt, ezzel Knut lett a koronaherceg. Mivel a törvények értelmében nő nem ülhetett a trónra, ezért Frigyes lányai ki voltak zárva az örökösödésből.[5]
1953. március 27-én azonban népszavazást követően elfogadták az új örökösödési törvényt, melynek értelmében IX. Frigyes lánya, Margit vált apja utódjává, majd őt követően a saját, vagy pedig a húgainak a leszármazottai. Knutnak így már nem volt reális esélye arra, hogy király legyen belőle.[6]
A férfipárti primogenitúra azt jelentette, hogy az uralkodó gyermekei nemtől függetlenül előrébb állnak a sorban, mint a fiútestvér, azonban egy fiatalabb fiú előbb örököl, mint az idősebb nővér. Az utóbbi kitételt 2009-ben törölték el és vezették be az abszolút primogenitúra intézményét.[7]
1976. június 14-én hunyt el a fővárosban, a roskildei katedrálisban temették el.[8]
Források
- ↑ [1] Rövid életrajza. (dán)
- ↑ [2] Archiválva 2015. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben IX. Keresztély és VIII. Frigyes életrajza. (dán)
- ↑ [3] Tanulmányai. (dán)
- ↑ [4] Házassága. (dán)
- ↑ [5] Archiválva 2015. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben IX. Frigyes életrajza. (dán)
- ↑ [6] Férfipárti primogenitúra. (angol)
- ↑ [7] Abszolút primogenitúra. (angol)
- ↑ [8] Halála és temetése (dán)
