Kockázat

Ez a szócikk a fogalomról szól. Hasonló címmel lásd még: Kockázat (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A kockázat valamely cselekvéssel járó veszély, veszteség lehetősége.[1]

A definíció részletezése és elhatárolás

A kockázat elhatárolása a "veszély"-től és a "kudarc"-tól

A nem ismert negatív hatású vagy valószínűségű esemény a veszély. Negatív hatás (kellemetlenség, rossz, baj, kár, katasztrófa) a kitűzött célok meghiúsulása, valamint a tervezett erőforrások, illetve időtartam túllépése. Nem kockázat az, ami bizonyosan bekövetkezik, vagy biztosan nem következik be. A megbízói elégedetlenséggel együtt járó kockázat a – lehetséges – kudarc.

A kockázatokkal kapcsolatban vizsgált társadalmi jelenségek – katasztrófavédelem, növényvédelem, egészségvédelem, biztosítás, munkavédelem, pénzügyek, kriminalisztika, politika stb. – jogi-szabályozási környezete több-kevesebb részleteséggel tárgyalja a kockázat konkrét fajtáit. Vö. erről pl. a hivatkozásokat a növényvédelemről[2] és a biztosításról[3].

Kockázatmenedzsment

A "kockázatmenedzsment" – mint fogalom, tartalmi szempontból – az "öt menedzsment funkció"-nak (5MF) a kockázatok elleni védekezésre ill. ennek vezetői feladataira történő vonatkoztatását, valamint az "öt menedzsment funkció" megvalósítását jelenti.

(Az "öt menedzsment funkció" (5MF): tervezés, szervezés, irányítás, ellenőrzés, továbbfejlesztés.)

A "kockázatmenedzsment", ennek megfelelően, magában foglalja:

  1. a kockázattervezést (inc. a "kockázattervezés" megtervezését és megszervezését, a kockázatok feltérképezését, beazonosítását; a kockázatok elemzését, és a kockázatok elleni védekezés (ld. kockázatkezelés) megtervezését (ld. klf. vonatkozó intézkedési terveket) ),
  2. a kockázatkezelés (kivitelezésének: megvalósításának, végrehajtásának) megszervezését (pl. folyamatszervezés; technológiák, eljárások, ügyrendek, munkaköri feladatok stb. szabályozása, vonatkozó kézikönyvek, kezelési útmutatók stb. elkészítése),
  3. a kockázatkezelés végrehajtásának irányítását,
  4. a (kockázattervezés, -szervezés és) kockázatkezelés végrehajtásának ellenőrzését,
  5. a "kockázatmenedzsment" továbbfejlesztését (ld. tanulságok feljegyzését és hasznosítását).

A kockázatelemzés

Bővebben: kockázatelemzés

A kockázatelemzés a lehetséges kockázatok számbavétele, csoportosítása és értékelése a figyelemmel kísért jelenséggel, projekttel vagy üzemeltetési folyamattal kapcsolatban. Az elemzés a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések kidolgozásával zárul, amely a kockázatmenedzselésen belül átvezet a kockázatkezeléshez.

Preventív és korrektív kockázatkezelés

A kockázatkezelés

Bővebben: kockázatelemzés

A kockázatkezelés a kockázatpotenciál csökkentését jelenti kármegelőzéssel, vagyis a várható negatív esemény bekövetkezési valószínűségének csökkentésével (prevenció), ill. kárcsökkentéssel, a kárhatás horderejének ellensúlyozásával (korrekció).

Jegyzetek

  1. Rolf-Dieter Reineke/Friedrich Bock (Hrsg.), Gabler Lexikon Unternehmensberatung, 2007, S. 391
  2. 2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről
  3. 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

További információk

  • A Föld kockázatfigyelő térképe Archiválva 2017. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • The Risk Management Guide – A to Z and FAQ Reference Archiválva 2018. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Nemzetközi katalógusok
  • LCCN: sh85114195
  • GND: 4050129-2
  • NKCS: ph405078
  • KKT: 00569559
  • Közgazdaságtan Közgazdaságtani portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap