Komi-permják nyelv

Ezzel a szócikkel vagy szakasszal kapcsolatban felmerült kifogás(ok): lektorálandó: át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát A megjelölés 2023 februárjából származik. nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. A megjelölés 2023 februárjából származik. formázandó: némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek Kérjük, segíts fejleszteni a cikket, illetve megtárgyalni a problémákat a vitalapján.

Komi-permják nyelv
Beszélik	Oroszország
Nyelvcsalád	Uráli    Finnugor     Permi
Írásrendszer	Molodcov-ábécé cirill ábécé
Nyelvkódok
ISO 639-3	koi

A komi-permják nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágába, a permi nyelvekhez tartozik.

Lakhelyük

A komi-permjákok élőhelye nagyrészt a Komi-Permják Autonóm Körzet, a Komi Köztársaság határolja északról. Területe nagyjából 33 000 km², 160 000 embernek ad lakóhelyet a terület. Fővárosa Kudümkar (34 000 lakos). Meglepő tény, hogy a komi-permjákok – a legtöbb uráli nép ellenére – az autonóm körzetben a többséget képviselik, azaz a körzet 59%-a komi-permják. Közigazgatásilag a körzet a Permi Területhez tartozik.

Nyelvük

A komi-permják a "komi-zürjén", vagyis a tényleges komi egyik nyelvjáráscsoportjának tekinthető, bár annyira eltérő maga a nyelvjárás, hogy akár külön nyelvként kezelhető. Meg kell említenünk azt is, hogy sajnos ebben a nyelvben erősen érvényesül az orosz hatás. Olyan szintű az eloroszosodás, hogy sokszor orosz szavakhoz toldanak hozzá komi ragokat. A nyelv maga az uráli nyelvcsalád finnugor ágába, azon belül a permi nyelvekhez tartozik. A hozzá legközelebb álló nyelv a komi és az udmurt. A nyelv egyébként bizonyos mértékben átmenetet képez az udmurtok felé, ezalatt azt értem, hogy jobban hasonlít rá, mint a komi-zürjén az udmurtra.

Nyelvük írásbelisége

Érdekes tény, hogy a magyar után a komi rendelkezik a legrégebbi írásbeliséggel és nyelvemlékekkel. A XIV. században Permi Szent István megalkotta a komi írásbeliséget. Kezdetben saját komi betűket avagy az abur írást használták. Egyébként az idő folyamán nyolcféle ábécéje volt a komi nyelvnek. Az 1920-as időkben kétféle ábécé volt használatban: egy latin és egy cirill. Mára a legtöbb komi szeretne visszatérni a latin betűs írásra, mert a cirill betűs ábécé igaz, visszaadja a beszédhangokat, de rettenetesen bonyolult és szabálytalan.

Nyelvtani sajátosságok

Mint tudjuk, a finnugor nyelvek agglutinálóak, vagyis a szóvégekhez toldják hozzá a ragot jelet és a képzőt. Emellett jellemző a névutók és birtokos személyjelek használata.

Bizonyos nyelvtani jelenségek csakis a permi nyelvekben és a magyarban lelhetőek föl. Ezek legfőképp a hangtanban jelennek meg. Csak a magyar és a permi nyelvekben léteznek zöngés zár és réshangok (b, d, g, z, zs), A többi finnugor nyelvben max. kiejtési változatok fordulnak elő. Emellett az alaktanban is láthatunk egyezéseket (pl.: a főnévi igenév képzője, sorszámnévképző). A hangrendszer hét magánhangzóból (a, e, i, o, u, ö, ü). Számottevő a jésített magánhangzók jelenléte is. Ezenkívül jellemző még rá a két hangból álló szavak használata (pl.: ki - kéz).

Források

• https://docplayer.hu/14554318-A-finnugor-urali-nepek-helyzete-oroszorszagban.html