Konda

Konda
Közigazgatás
Országok	Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz	1097 km
Vízhozam	231 m³/s
Vízgyűjtő terület	72 800 km²
é. sz. 61° 26′ 44″, k. h. 64° 29′ 48″61.4456, 64.496761.445600°N 64.496700°E
Torkolat	Irtis
é. sz. 60° 42′ 23″, k. h. 69° 40′ 13″60.7064, 69.670360.706400°N 69.670300°E
Elhelyezkedése
Az Irtis vízgyűjtője
Sablon • Wikidata • Segítség

A Konda (oroszul: Конда) folyó Oroszországban, Nyugat-Szibériában, Hanti- és Manysiföldön. Az Ob vízrendszeréhez tartozik, az Irtis bal oldali mellékfolyója.

Földrajz

Hossza: 1097 km; vízgyűjtő területe: 72 800 km²; évi közepes vízhozama: 231 m³/sec (a torkolattól 164 km-re).

A Nyugat-szibériai-alföld nyugati részén, az Irtis alsó folyása és az Északi-Urál között elterülő Konda-alföldön, széles és lapos völgyben folyik. Medre kanyargós, medencéjében rendkívül sok a mocsár és a kisebb-nagyobb tó. Kezdetben déli, délkeleti irányban halad, majd széles, nagy kanyart leírva, északkelet felé tartva éri el az Irtist. Magasvíz idején az Irtis nem tudja befogadni a vizét, ilyenkor a folyó felduzzad, állóvízzé szélesedik, így alakult ki a torkolat közelében a Kongyinszkij Szor nevű tó.

A Konda felső szakaszán, a forrástól mintegy 400 km-en át a Turszuntszkij Tuman nevű tóig természetvédelmi területen folyik. A folyó itt a kis mellékfolyókkal, holtmedrekkel, meanderekkel, tavakkal és a mocsaras tajga szigeteivel együtt átláthatatlan vízhálózatot alkot.

Október végén – november elején befagy és április végéig – május közepéig jég borítja. Magasvize sokáig, akár őszig is eltart; előfordul, hogy a folyó befagy, mielőtt a víz visszahúzódna medrébe.

A Konda a torkolattól fölfelé 744 km-en át hajózható.

Mellékfolyói

• Balról: Mulimja, Nagy Tap, Jukonda, Kama.
• Jobbról: Evra, Kuma.

Kőolaj

A folyó mentén napjainkban a legnagyobb település: Uraj város. Közelében, Saimnál 1959-ben kőolajat találtak, és a megkezdődött kitermelést az 1960-as évek közepén követte az első nyugat-szibériai olajvezeték megépítése (Saim–Tyumeny).

Források

• Nagy szovjet enciklopédia (orosz nyelven). Hozzáférés ideje: 2010. július 20. 
• szerk.: V. M. Kotljakov: =2010-07-21 Szlovar szovremennyih geograficseszkih nazvanyij, online kiadás (orosz nyelven), Jekatyerinburg: U-Faktorija (2006) ^{[halott link]}
• Verhnye-Kongyinszkij prirodnij zakaznyik (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2010. július 22.)^{[halott link]}