Konszociális demokrácia

A konszociális demokrácia (konszociációs, társulásos, csoportarányos, érdekcsoportos demokrácia) a képviseleti demokrácia egyik típusa, amely különböző társadalmi csoportok képviseletén alapul. Olyan politikai (állam-) nemzetnél amely jelentős létszámú különböző önálló és ellentétekkel terhelt kulturális (nyelvi, etnikai), ideológiai (politikai, vallási) vagy területi csoportokból áll és mindegyikük önálló érdekképviseletet igényel ott az arányos választási rendszer a nagy többség számára elfogadható megoldást jelent. Homogén társadalmaknak megfelelhet az egykamarás, míg heterogén társadalmaknál leggyakrabban kétkamarás törvényhozás a megfelelőbb, melyek hasonló hatáskörrel bírnak. A kamarákba más-más típusú társadalmi csoportokból választanak képviselőket. A képviselői megbízatások a jelentős társadalmi csoportokat hivatottak létszámarányosan képviselni, ami így sokat segít a társadalmi feszültségek csökkentésében. A konszociális demokrácia és a konszenzusos (vagy konszenzusorientált) demokrácia nem egymással felcserélhető rokon értelmű szavak.

Története

Először Cicero, majd Titus Livius használta a consociatio kifejezést, tudományos fogalomként a föderalista és kontraktualista szerző, Johannes Althusius alkotta meg.

Típusai

Etnikai alapú

Elismeri a térségen belüli népcsoportok közötti különbségeket és az egyéni jogokon túl képviseletet, közösségi jogokat biztosítanak az etnikumoknak. Lehetővé teszik a kulturális közösségek fennmaradását, a közösségek egymás mellett élését és a kisebbségek autonómiáját. Hátrányt csökkentő intézkedéseket vezetnek be, vagyis arányosan osztják el a forrásokat, közszolgálati munkahelyeket, képviseleti megbízásokat, és a kisebbségnek vétójoga van, amennyiben úgy érzi, valamely döntés hátrányosan érintené. Illetve közös megegyezésen, konszenzuson alapuló a harmóniára törekvő a különböző csoportok együttműködésével hozzák meg a döntésüket, így megelőzik a későbbi ellentéteket.

Gyakorlatban

• Néhány országban, mint például Svájcban, Belgiumban, Kanadában a konszociális demokrácia megtalálható.
• Észak-Írországban 1998-ban rendszerváltozás ment végbe. A protestáns többség, a katolikus kisebbség, a brit és az ír kormány ekkor írta alá a nagypénteki megállapodást és konszociális demokráciát hozott létre.
• Dél-Tirolban, ha valamelyik nyelvcsoport úgy érzi, valamely jogszabály sérti, a regionális tanácsban vagy a tartományi tanácsban kérheti az „anyanyelvi szempontok szerinti szavazást”, illetve ilyen ügyekben a Bolzanóban működő Közigazgatási Bírósághoz is lehet fordulni. A tartományok az Alkotmánybírósághoz is fordulhatnak ilyen ügyekben.

Területi alapú

Területi képviselettel a szövetségi államokat (tartományokat, kantonokat) vagy a nagy önállósággal rendelkező nagytérségeket szokás képviselni a parlament egyik kamarájában.

Gyakorlatban

• Svájcban az egyik kamara az Államtanács 46 tagját (minden kantonból 2 tag, minden „fél-kantonból” 1) minden kantonban közvetlenül választják.
• Németországban a 16 szövetségi állam képviselői a felsőházban, a Bundesrat-ban (Szövetségi Tanács) foglalnak helyet, amelynek komoly befolyása van a törvényhozás folyamatába. Tagjait nem a szavazópolgárok vagy a választott országgyűlés tagjai választják, hanem a szövetségi államok kormányai adnak nekik megbízást, és ők is hívhatják őket vissza bármikor. Bundesratban az egyes tartományi küldöttségeknek egyetlen egészként kell leadniuk szavazatukat.

Ideológiai alapú

Politikai pártok arányos választási rendszerén alapszik, melyek különböző politikai ideológiát képviselnek. Homogén társadalmi összetételű parlamentáris köztársaságokban gyakran használatos képviseleti rendszer, ahol a hatalom általában többségi elven működik.

Gyakorlatban

• Szlovákiában Szlovák Nemzeti Tanács százötven tagját az állampolgárok négy évre választják arányos, pártlistás, közvetlen és titkos szavazáson.
• A német modellen alapuló vegyes magyar választási rendszer – amelyet az 1989. évi XXXIV. törvény szabályoz – kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely a legkisebb szavazatveszteség érdekében kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert.

Források

• Szász Alpár Zoltán:A demokrácia modelljei Romániában: a valóság számokban kifejezve
• Demokrácia-típusok és a konfliktuskezelés módszerei etnikailag megosztott társadalmakban
• Szótár plurális társadalmaknak
• A konszenzus típusú demokrácia Archiválva 2012. december 7-i dátummal a Wayback Machine-ben