Kovachich József Miklós

Kovachich József Miklós (Tata, 1798. február 15. – Bécs, 1878. november 27.) jogtörténész, levéltáros, forráskutató (diplomatikus).

Élete

1815-ben a pesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet, később a jogot is elvégezte. 1816-ban a múzeumi könyvtár adjunktusa (könyvtárosa) lett. 1817-ben Borsod vármegye táblabírájának nevezték ki. 1825-től a régi rendi Archivum Regni allevéltárnoka, majd 1832-1870-ig igazgatója volt.

Munkássága

A magyar állam- és jogtörténet forrásainak kutatásába apja, Kovachich Márton György vezette be, aki fiatal korától magával vitte oklevélkutató útjaira. Apjához hasonlóan elsősorban a régi magyar jog és diplomatika történeti forrásait kutatta föl s adta ki latin nyelvű gyűjteményeiben. Forráskiadványai és forráskritikai értekezései az állam- és jogtörténeti kutatás alapvető forrásai ma is.

Kolosváry Sándor szerint a Corpus Juris Hungarici alapjául szolgáló 36 magángyűjtemény közül 30 „mind megfordult a kezén”.

Hatalmas gyűjteményét a Magyar Tudományos Akadémiának hagyományozta.

Főbb művei

• Monumenta veteris legislationis hungaricae (Zágráb, 1815)
• Monumenta veteris legislationis hungaricae hactenus inedita (Zágráb, 1815)
• Lectiones variantes decretorum comitialium (Pest, 1816)
• Provocatio ad optimos (1816)
• Sylloge decretorum comitialium, I-II. (Pest, 1818)
• Notitiae praeliminares ad syllogen (Pest, 1820).
• Astraea complectens… ad historiam legislationis et jurisprudentiam hungaricam (I-II., Kovachich Márton Györggyel együtt; Buda, 1823).

Irodalom

• Nekrológ (Századok, 1878)

Források

• Corpus Juris Hungarici, 1896. A Corpus Juris Hungarici szerkesztőinek életrajza.
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]