Kovalens sugár

Kovalens és az atomsugár összehasonlító ábrája

A fizikai kémiában és az atomfizikában a kovalens sugár ( r k o v {\displaystyle r_{kov}} ) az atomok közti kötéstávolságot leíró fizikai-kémiai jellemző. Az empirikus mennyiséget atomok jellemzőjeként adják meg, amely egy bizonyos közelítésben a kovalens kötéstávolságok becslésére alkalmazható.

Fizikai leírása

A két egymással kovalens kötésben álló atom kovalens sugarának az összege első közelítésben megadja a kötéstávolságot. Valójában ez csak leíró jellegű mennyiség, mely bizonyos esetekben pontosításra szorul. Heteroatomos kötésben például figyelembe kell venni, hogy a kötés ionos jelleggel bírhat, mely hatással lehet a kötéstávolságra. Továbbá a kettős és hármas kovalens kötésekre azonos atomnak mások a kötéstávolságai, így π {\displaystyle \pi } -kötések jelenlétében vagy hibridizáció esetén a fenti, a kovalens sugáron alapuló empirikus kép tovább módosul.

A kovalens sugarat rendszerint röntgendiffrakciós vizsgálatokkal mérik, értékét pm-ben (pikométer) vagy angströmben adják meg.

Néhány elem

Az alábbi táblázat néhány elem kovalens sugarának és más atomi méreteinek összevetését tartalmazza.[1]

Elem neve Csoport Vegyjel Bohr-sugár [Å] U i o n ( 1 ) {\displaystyle U_{ion(1)}} [eV] Kovalens sugár [Å] Elektronsugár [Å] Magsugár [Å]
Hidrogén 1A H 0,53 13,598 0,37 0,33 0,20
Lítium 1A Li 1,34 5,392 1,75 0,83 0,51
Nátrium 1A Na 1,40 5,139 1,83 0,84 0,57
Kálium 1A K 1,66 4,341 2,26 1,03 0,63
Rubídium 1A Rb 1,72 4,177 2,79 1,07 0,66
Cézium 1A Cs 1,85 3,894 3,02 1,14 0,71
Berillium 2A Be 0,77 9,323 1,11 0,48 0,29
Magnézium 2A Mg 0,94 7,646 1,60 0,58 0,36
Kalcium 2A Ca 1,18 6,113 1,98 0,73 0,45
Bór 3A B 0,87 8,298 0,89 0,54 0,33
Alumínium 3A Al 1,20 5,986 1,43 0,74 0,46
Gallium 3A Ga 1,20 5,999 1,60 0,74 0,46
Indium 3A In 1,24 5,786 1,63 0,77 0,48
Túlium 3A Tl 1,18 6,108 1,70 0,73 0,45
Szén 4A C 0,64 11,260 0,71 0,40 0,24
Nitrogén 5A N 0,50 14,534 0,55 0,31 0,19
Foszfor 5A P 0,69 10,487 1,11 0,42 0,26
Arzén 5A As 0,74 9,789 1,25 0,45 0,28
Oxigén 6A O 0,53 13,618 0,60 0,33 0,20
Kén 6A S 0,69 10,360 1,04 0,43 0,27
Szelén 6A Se 0,61 11,814 0,91 0,38 0,23
Tellúr 6A Te 0,80 9,010 1,43 0,49 0,31
Fluor 7A F 0,41 17,423 0,71 0,26 0,16
Klór 7A Cl 0,56 12,968 0,99 0,34 0,21
Hélium 8A He 0,29 24,587 0,46 0,18 0,11
Neon 8A Ne 0,33 21,565 0,67 0,21 0,13
Argon 8A Ar 0,46 15,760 0,96 0,28 0,17
Kripton 8A Kr 0,51 14,000 1,17 0,32 0,20
Xenon 8A Xe 0,59 12,130 1,31 0,37 0,23
Minden sugár angströmben, az ionizációs potenciál ( U i o n ( 1 ) {\textstyle U_{ion(1)}} ) eV-ban értendő.

Jegyzetek

  1. Heyrovska 2013, 66–68. o.

Források

  • Chang, Raymond. Physical chemistry for the chemical and biological sciences. Sausalito, Calif: Univ. Science Books (2000). ISBN 978-1-891389-06-1 
  • Raji Heyrovska (2013. április). „Atomic, Ionic and Bohr Radii Linked via the Golden Ratio for Elements of Groups 1 -8 including Lanthanides and Actinides” (angol nyelven). International Journal of Sciences 2.