Krasznoje-na-Volge

Ez a szócikk Kosztromai terület településéről szól. Hasonló címmel lásd még: Krasznoje (egyértelműsítő lap).

Krasznoje-na-Volge (Красное-на-Волге)
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kosztromai terület
Irányítószám	157940
Körzethívószám	49432
Népesség
Teljes népesség	7982 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Krasznoje-na-Volge Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 57° 31′, k. h. 41° 14′57.516666666667, 41.23333333333357.516667°N 41.233333°EKoordináták: é. sz. 57° 31′, k. h. 41° 14′57.516666666667, 41.23333333333357.516667°N 41.233333°E
Krasznoje-na-Volge Pozíció Kosztromai terület térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Krasznoje-na-Volge témájú médiaállományokat.

Krasznoje-na-Volge (oroszul: Красное-на-Волге) városi jellegű település Oroszország Kosztromai területén, a Krasznojei járás székhelye. A régi ékszerkészítés, réz- és ezüstművesek kisvárosa.

Lakossága: 7706 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[2]

Kosztromától 35 km-re délkeletre, a Volga bal partján fekszik.

Története

A falut 1569-ben Rettegett Iván elvette a régi tulajdonostól (helyette másik birtokot adományozott neki) és ettől kezdve századokon át a cári udvar irányítása alá tartozott. 1592-ben épített kétszintes, sátortetős Bogojavlenszkij- (Úr megjelenése-) temploma a régió egyik legrégebbi műemléke. 1762-ben a 325 „lelket” számláló falut II. Katalin cárnő egyik udvarhölgyének ajándékozta, majd a 19. század elején a Vjazemszkij hercegi család szerezte meg. Lakossága többek között lentermesztéssel foglalkozott. Híres volt 1857-től évente megrendezett négynapos vására, mely a helyben feldolgozott lennek is piacot biztosított.

Hírnevét azonban nem a lennek, hanem művészien megmunkált ékszereinek és ajándéktárgyainak köszönheti. A réz-, bronz- és ezüstékszerek készítése a településen és környékén a 17. század végére nyúlik vissza, virágkorát a 19. század közepén élte. A 19–20. század fordulóján rajziskola, múzeum, arany- és ezüstművesek műhelye létesült.

A település (akkor még falu) 1928-ban járási székhely lett, 1957-ben pedig (városi jellegű?) munkástelepülés besorolást kapott. Az ékszerkészítés hagyománya a szovjet korszakban sem tűnt el nyomtalanul, napjainkban pedig a település gazdasági fejlődésének alapja. Készítenek hagyományos ékszereket, aranyozott és ezüst kereszteket és ikonokat, tűzzománccal bevont dísztárgyakat, teás- és kávéskészleteket, stb. 1983-ban nyitották meg ékszerkészítési és iparművészeti múzeumát.

Jegyzetek

Források

• Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977) 
• Krasznoje-na-Volge (orosz nyelven). A Kosztromai terület portálja. [2013. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 14.) (Hozzáférés archívból: 2018-03-12)