Kreševo
| Kreševo | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Irányítószám | 71260 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 640 m |
| Terület | 149 km² |
| Időzóna | UTC+01:00 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 52′, k. h. 18° 03′43.866666666667, 18.0543.866667°N 18.050000°EKoordináták: é. sz. 43° 52′, k. h. 18° 03′43.866666666667, 18.0543.866667°N 18.050000°E | |
| Kreševo weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kreševo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kreševo város Bosznia-Hercegovinában, a Közép-boszniai kantonon(wd) belül található Kreševo község(wd) székhelye.
Fekvése
Kreševo a Szarajevótól nyugatra elterülő alacsony hegyvidéken fekszik, Kiseljaktól(wd) 12 kilométerre délre. A mintegy 150 km²-es területű község 90%-át erdők borítják.
Történelme
A római hódítás idején, az i. sz. 1. századtól a 3. századig a mai Kreševo vidékén vasat, ezüstöt és arzént bányásztak. Vélhetően ekkor alapították a mai település elődjét, egy bányászoknak otthont adó vicust, de a régészek feltételezése szerint mezőgazdasággal foglalkozó népesség is megtelepült a tájon, és létrehozta a maga villa rusticáit(wd). A késő ókorból azonban csak néhány régészeti lelet ismert, így például a Vranci közelében húzódó római út 200 méteres szakasza, Kreševónál egy ókori szekérút maradványai, valamint néhány épülettöredék, köztük egy koszorúdíszes sarokkő, amely ma a kreševói városháza előtt található.
Népessége
Az 1991-es népszámlálás alapján a lakosság nemzetiségi megoszlása a következő volt:
- horvátok: 4714 (70,03 %)
- bosnyákok: 1531 (22,74 %)
- szerbek: 34 (0,50 %)
- jugoszlávok: 251 (3,72 %)
- egyéb: 201 (3,01 %)
2003-as hivatalos becslések alapján ez az alábbiak szerint módosult:
- horvátok: 3218 (80,29 %)
- bosnyákok: 790 (19,71 %)
Nevezetességei
A kreševói ferencesek Szent Katalin-kolostora évszázadok óta meghatározza a helyi közösség életét. Épülete 2003 óta műemléki védelmet élvez, ma múzeumnak, könyvtárnak és művészeti galériának is otthont ad.[1] Szemináriumának híres tanulója volt az albánok nemzeti költője, Gjergj Fishta.[2]
Nevezetes kreševóiak
- Branko Okić labdarúgó, labdarúgóedző.
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kreševo című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
 | Ez a bosznia-hercegovinai településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
